Krausz Ferenc magyar fizikusnak, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikusnak és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó, szintén francia fizikusnak ítélték oda az idei fizikai Nobel-díjat az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generáló kísérleti módszereikért – jelentették be 2023. október 3-án a stockholmi Karolinska Intézetben. Krausz Ferenc professzor úttörő munkájának eredményeit világszerte hasznosítják, így a szegedi ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetben is. Ez a díj újabb bizonyítéka annak, hogy Magyarország kiemelkedő tehetségeket ad a világnak, és ez nemcsak a múltban, hanem a jelenben is igaz.
Már az 1990-es évek elején érdeklődésének középpontjába került a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával, amit az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tett lehetővé. E módszer tökéletesítésében Krausz Ferenc úttörő szerepet vállalt a Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet (ma a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tagintézete) lézerfizikusaival szoros együttműködésben. E munka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat az ő csoportja állította elő és mérte meg a 2000-es évek elején.
Ennek köszönhetően Krausz Ferenc végezhetett először valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. Azóta az általa kidolgozott technikát számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában is felhasználták.
Gratulálunk Krausz professzor úrnak a legnagyobb nemzetközi tudományos elismerésnek számító Nobel-díj elnyeréséért!