Az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó kutatásait a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (HUN-REN SZBK) megkezdő, immár Nobel-díjas Karikó Katalin előadását is magába foglaló rendezvénnyel ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját a HUN-REN SZBK. Az intézményt 1973. október 11-én Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar kutató részvételével avatták fel. A jubileumi ünnepi eseményen Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter és Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke is köszöntőt mondott.
Az egész napos rendezvényen Karikó Katalin, aki 2023. október 2-án részesült orvosi-élettani Nobel-díjban, előadásában azt mutatta be, hogy miként lett a szegedi kutatóhelyen megkezdett kísérleteiből a klinikai gyakorlatban alkalmazott mRNS-vakcina.
Nagy Ferenc főigazgató az eseményen elmondta, hogy a HUN-REN SZBK-ban az új kutatási irányok és a széles körben hasznosítható eredményeket is szem előtt tartó kutatómunka mellett a szakmai képzésre, a kutatói utánpótlás-nevelésre is mindvégig kiemelt figyelmet fordítottak. Tucatnyi, ma már nemzetközi szinten elismert vezető kutatóról köztudott, hogy itt kezdte tudományos pályáját. Hozzátette, hiszi, hogy a fiatal tehetségek felkarolása és támogatása a kiválóságra való, megalkuvás nélküli törekvéssel párosulva szavatolja a kutatóközpont mindenkori sikerét, versenyképességét.
Az 1970-es években még futurisztikusnak tűntek azok a multidiszciplináris kutatásokkal kapcsolatos elképzelések, amelyeket az intézmény létrehozásának szellemi atyja, Straub F. Brunó, az aktin izomfehérje felfedezője fogalmazott meg. Azóta a kutatóhely a Magyarországon folyó élettudományi kutatások vezető intézetévé vált: a növénybiológia, a biofizika, a biokémia és a genetika területein rövid időn belül nemzetközi ismertségre és elismertségre tett szert, és ezt a pozícióját a mai napig megőrizte.
A HUN-REN SZBK úttörő szerepet vállalt a molekuláris biológia eszköztárának hazai bevezetésében, a bioenergetikai kutatásokat és a növénytranszformációt lehetővé tevő technikák kidolgozásában, a fotoszintézis folyamatainak kutatásában, a szimbiotikus nitrogénkötésért felelős növényi és bakteriális faktorok azonosításában, valamint az első emberi mesterséges kromoszóma előállításában. Az intézmény folyamatosan a tudomány rohamos fejlődéséhez igazította kutatási profilját, így mára a rendszer- és szintetikus biológiai, valamint az evolúciós és egysejt-biológiai kutatások nemzetközi élvonalba tartozó szereplőjévé vált.
A kutatóhelyen nagy hangsúlyt helyeznek a legfontosabb stratégiai partnereikkel, elsősorban a Szegedi Tudományegyetemmel, továbbá az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézettel, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központtal és a Biotechnológiai Nemzeti Laboratóriummal történő hatékony együttműködésre. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy Szeged már a közeljövőben Közép- és Kelet-Európa meghatározó tudományos központjává váljon.