Az ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport tagjai tavasszal két nemzetközi konferencián is bemutatták kutatási eredményeiket. A közép-európai középkorász kutatók szakmai szervezete, a Medieval Central Europe Research Network (MECERN) 2023. április 27. és 29. között a pozsonyi Comenius Tudományegyetemen megrendezett nagyszabású konferenciáján Hende Fanni, Orsós Julianna, Zsupán Edina és Korondi Ágnes is előadást tartott. Hende Fanni emellett a május 18. és 21. között Closer to the Creator. Parish Archives and Libraries in Premodern Times (ca. 1350-1650) címmel Medgyesen tartott nemzetközi konferencián is előadóként vett részt.
A MECERN idei konferenciájának kerettémája a folyamatosság és változás volt (Continuity and Change in Medieval Central Europe). A háromnapos eseményen több párhuzamos szekcióban több mint kétszáz izgalmas, angol nyelvű előadás hangzott el.
Hende Fanni A 15th-century Jigsaw: A Constructed Breviary in the Cathedral Library of Kalocsa címmel tartott előadásában a kutatócsoport kódexfeldolgozó munkájába nyújtott betekintést. Az ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport egyik feladata az egyházi könyvtárak középkori kódexállományának katalogizálása, amelynek keretében jelenleg a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár katalógusának előkészületei zajlanak. Ennek során Hende Fanni dolgozza fel az Ms 19 jelzetű, rendkívül érdekes szerkezetű kódexet. Előadásában elmondta, hogy egykor egy német nyelvterületen készült kétkötetes breviáriumból állították össze ezt a szentek zsolozsmáit tartalmazó kéziratot, emellett a kódex és a hozzá kapcsolódó töredékek rítusát is elemezte. Az egykori breviárium a temporale és sanctorale részeket vegyesen tartalmazta, s az anyag a liturgikus év két része szerint oszlott nyári és téli kötetre. A két kötetből a fölösleges lapokat eltávolították, majd az így létrejött kompilációból a fölösleges szövegeket kikaparták, és helyükre az új felhasználók igényeinek megfelelő liturgikus szövegeket írtak be. Hende Fanninak sikerült azonosítania az eredeti kéziratokból származó fólióként a kalocsai kódex kötéséről leválasztott kódextöredékeket, és az Osztrák Nemzeti Könyvtár gyűjteményében további két levelet.
Orsós Julianna Luther’s Late Medieval Arguments? An Interpretation of a Preface című előadásában egy nevezetes 15. századi erdélyi szerző történeti forrásszövegének izgalmas recepciótörténeti mozzanatával foglalkozott. Magyarországi György, akit korábban Szászsebesi Névtelenként tartott számon a történettudomány, a törökök 1483-as erdélyi betörése során esett fogságba. Több mint húszévnyi rabság után szabadult meg, majd római domonkos szerzetesként latin nyelvű beszámolót (Tractatus de moribus, conditionibus et nequitia Turcorum) írt az Oszmán Birodalomban tapasztaltakról, amelyben bemutatja a törökök vallását, szokásait is. Műve több nyomtatott kiadása közül az egyikhez Luther Márton írt előszót. Orsós Julianna Luther válogatott művei magyar nyelvű kiadási munkálatainak résztvevőjeként figyelt fel erre az előszóra, amely a reformátor törökökkel kapcsolatos nézeteinek egyik fontos forrása. Előadásában a szöveg elemzése során rámutatott, miért tartotta fontosnak ezt a művet a törökök által meghódított területek lakosságának az iszlám vallásra való áttérése miatt aggódó német teológus. A kutató arra is rávilágított, hogy Magyarországi György írását miért nem használta fel fokozottabban a domonkos rend, amelynek tagjai munkáikban többször foglalkoztak az iszlámmal.
Zsupán Edina Maria Theisennel, az Osztrák Tudományos Akadémia munkatársával közösen tartott előadást A spectacular turn to humanism: the decoration of the humanistic codices for John Vitéz de Zredna, Archbishop of Esztergom címmel, amelyben Zrednai Vitéz János kódexeivel kapcsolatos fontos új eredményeket ismertettek. Az itáliai humanizmus 15. századi magyarországi recepciójának egyik korai vezető alakjaként Vitéz környezetében váradi püspöki, majd esztergomi érseki székhelyén is scriptorium működött. A két kutató a Vitéz körüli könyvkészítő műhely scriptorai és illuminátorai munkamódszereinek bemutatása során arra is rávilágított, hogy a műpártoló főpap humanista jellegű kódexei közül több nem Itáliában, hanem a Magyar Királyságban keletkezett. Az itáliai humanista kódexek mintáinak tudatos követése kimutatható egyes helyi scriptoroknak és illuminátoroknak a korábbi kutatás által itáliainak tartott munkáiban. Mindez szervesen illeszkedett Vitéz azon sokrétű kezdeményezéseinek ‒ többek között egyetemalapítás, nyomdalétesítés ‒ sorába, amelyek célja az itáliai humanizmus magyarországi meghonosítása volt.
Végül Korondi Ágnes Changing Audiences, Changing Text: Vernacular Versions of a Central European Passion Dialogue című előadásában egy Szent Anzelmnek tulajdonított késő középkori latin Mária-siralom, a Dialogus beatae Mariae et Anselmi de passione Domini népnyelvű fordításaival foglalkozott. A latin szöveg feltehetőleg német nyelvterületen készült a 13. században, és korán lefordították különböző középkori német dialektusokra mind verses, mind prózai formában. A 14. században cseh verses és prózai átültetése is készült, amelyet több kódex és kódextöredék őriz. A 16. század elejéről magyar részfordítása is fennmaradt az úgynevezett Huszita Biblia zsoltárfordítását is tartalmazó, a 16. század elején premontrei apácák számára kiegészített Apor-kódexben. Korondi Ágnes előadásában a planctus magyar és cseh nyelvű változatait és az azokat megőrző kéziratokat mutatta be és vetette össze, rávilágítva a különböző népnyelvi változatok létrejöttét befolyásoló vallási-társadalmi tényezőkre.
A MECERN-konferencián a kutatócsoport tagjainak arra is alkalma nyílott, hogy számos régiónkbeli medievistával, köztük kódex- és töredékkutatókkal cseréljenek eszmét, és fontos szakmai kapcsolatokat alakítsanak ki.
A Closer to the Creator. Parish Archives and Libraries in Premodern Times (ca. 1350-1650) címmel május 18. és 21. között megrendezett nemzetközi konferenciának otthont adó Medgyesen, a Szent Margit-templom egyik tornyában találták meg 2022-ben az evangélikus gimnázium és parókia muzeális értékű könyveket is tartalmazó könyvtárát. A konferencia szervezői a sajtó érdeklődését is felkeltő felfedezés apropóján hívták meg több ország plébániatörténettel, könyvgyűjteményekkel, kéziratokkal és nyomtatványokkal foglalkozó kutatóit.
A konferencián Hende Fanni a kolozsmonostori konventnek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött jegyzőkönyveiről leválasztott kódextöredékekről tartott előadást. Az egykor a középkori jegyzőkönyveket borító töredékek a Kolozsmonostoron található bencés kolostorhoz köthetők, míg a hiteleshelyi tevékenység Kolozsvárra költözése után, a kora újkorban keletkezett iratok bekötéséhez inkább a városban fellelhető és megvásárolható fragmentumokat tudtak felhasználni.