Közösen vizsgálták a talajművelés és a talaj szén-dioxid-kibocsátása közötti összefüggést az ATK, az ELTE és MATE kutatói

Hírek

Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Talajtani Intézetének munkatársai az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatóival együttműködve szántóföldi körülmények között vizsgálták a talaj szén-dioxid-kibocsátásának, azaz a talajrespirációnak és főbb meghatározó tényezőinek talajhőmérséklet, talajnedvesség és növényi aktivitás az alakulását. A kísérlet érdekessége, hogy a mérések minden évében más növényt termesztettek a parcellákon, így az eredmények a nyári, illetve az őszi vetésű szántóföldi növények közti különbségek és hasonlóságok kimutatására is alkalmasak. A kutatás eredményeiről szóló publikáció a Soil and Tillage Research című rangos nemzetközi szakfolyóiratban jelent meg.

A kutatás az ilyen jellegű vizsgálatok között kimagaslóan sokáig, 5 éven keresztül folyt a MATE Józsefmajori Tangazdaságának szántóföldi talajművelési kísérlete keretében. Az úgynevezett tartamkísérletben a különböző talajművelési módokat hozzávetőleg 20 éve szisztematikusan alkalmazzák az egyes parcellákon, ezért például a talaj minimális bolygatásával járó direktvetés talajának egyes tulajdonságai jelentősen eltérnek az átforgatott, szántott talaj jellemzőitől.

A talajrespiráció mértéke egy adott éven belül főként a hőmérséklet, a talajnedvesség és a vegetáció változásai miatt ingadozott, aminek leírására a kutatók statisztikai modelleket dolgoztak ki. A talajművelési módok közül a direktvetés esetén nagyobb kibocsátást mértek, mint a szántott talaj esetében. A talajrespiráció alakulását leíró statisztikai modellekben a kutatók a talajhőmérsékletre, a talajnedvességre és a növényi aktivitásra vonatkozó adatokból becsülték meg a talaj szén-dioxid-kibocsátásának napi értékeit. A modellekből kiderült, hogy a növényi aktivitás figyelembevétele kulcsfontosságú a talajrespiráció alakulásának becslésében, mivel ‒ különösen a kora nyáron betakarított őszi vetésű gabonák esetében ‒ a talajhőmérséklet és a talajnedvesség önmagukban nem adnak elégséges magyarázatot a talajrespiráció változásaira.

A kísérlet eredményei szerint a növényi aktivitás indikációjaként a távérzékelt vegetációs index (NDVI) megfelelő információt nyújtott a modellszámításokhoz. Tanulmányukban a kutatók a különböző növényekre specifikusan megfogalmazott modellajánlások pontosítása és értékelése érdekében a hosszú távú szántóföldi talajrespiráció-mérések fontosságára hívják fel a figyelmet.

1_talajlevelgo_mintavetel
Kutató mintavétel közben