Egy nemzetközi szerzőgárda, amelynek egyetlen magyar tagja Sági László, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, egy kritikai szemlét közölt a közelmúltban a világ első tíz növénybiológiai tudományos szaklapja között számontartott, tekintélyes Trends in Plant Science-ben. A tanulmány a CRISPR/Cas-alapú génszerkesztés növényi alkalmazásának első tíz évét tekinti át és értékeli.
A klímaválság és a változó fogyasztói igények a termesztett növények alkalmazkodásának és javításának egyre innovatívabb eszközeit követelik annak érdekében, hogy folyamatosan és gyorsan lehessen új fajtákat kibocsátani. A génszerkesztés leghatékonyabb módszerét, a CRISPR/Cas rendszert növényeken éppen tíz éve alkalmazták először, ami forradalmasította a növényi genom módosítását, a gének működésének tisztázását, és ennek révén új tulajdonságok és fajták gyorsított nemesítését.
Habár a CRISPR/Cas rendszer a génszerkesztés hatékony eszköze, számos akadály és kihívás lassítja a további fejlesztést és az alkalmazásokat. A cikk áttekinti és elemzi azokat a nehézségeket, amelyek a szövettenyésztést, a génátvitelt, a növényregenerációt és a mutációk azonosítását övezik. A szerzők értékelik az újabb CRISPR/Cas rendszerek nyújtotta lehetőségeket, valamint olyan egyedi alkalmazásokat, mint a génszabályozás, a környezeti és biológiai stresszválasz javítása és egyes növények újra háziasítása.
