Új tudományos zsebkönyvtár címmel tudományos könyvsorozatot indít az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) a Typotex Kiadóval együttműködésben. A kezdeményező ELKH Titkárság célja a kutatóhálózatban rendelkezésre álló értékes tudás átadása az egyetemi hallgatók, a tudományos közösség számára. A matematikai és természettudományok, az élettudományok, valamint a bölcsészet- és társadalomtudományok területeinek változatos, komoly tudományos témáit feldolgozó hiánypótló művek szerzői az ELKH kutatói. A sorozat első, Kárpátalja: örökség és társadalom című kötetének szerzője Fedinec Csilla, az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. A könyv a Typotex Kiadó üzleteiben és weboldalán, valamint a Libri és a Líra könyvesboltjaiban, illetve webáruházaiban kapható. Az elektronikus változat rövidesen elérhető lesz az Interkönyv webáruházban és az eKönyv Magyarország oldalán.

A most megjelent kiadványban a szerző, Fedinec Csilla közérthetően dolgozza fel a közép-európai régió történetét az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásától 2020-ig terjedő időszakban. A közép-európai köztes terek, a mindenkori államhatalom szempontjából perifériák állandó tapasztalata a történelmi, politikai, kulturális előzmények lebontása és új hagyományok létrehozásának igénye. A határok nemcsak elválasztanak, hanem történelmileg közös referenciavonalakat is képeznek a területet különböző időszakokban birtokló államok számára. Az így kialakuló regionális és nemzeti konstrukciók egymáshoz való viszonyában meghatározó a nemzeti értelmezési minták és az etnikai regionalizmus egybeolvadása, békés egymás mellett élése vagy ütközése.

A köztes terek egyike Kárpátalja, amelynek területe kevesebb mint tizenháromezer négyzetkilométer. Nagyobb része hegyvidék, sűrű településhálózattal, falvak sokaságával és néhány várossal, mindig is heterogén lakossággal – kicsiben leképezve az egész Kárpát-medencét. Birodalmak és nemzetállamok ütközőzónájában több államfordulatot is megélt. Az újabb és újabb államkeretek mindannyiszor mélyrehatóan befolyásolták az egyéni és közösségi identitást, az itt élők egyéni és közösségi normákat és stratégiákat alakítottak ki, amelyek meghatározták a régió össznépességének és az egyes nemzetiségeknek a fennálló helyzethez való viszonyát, mindeközben megteremtve azt a kohéziót is, amelyet „kárpátaljaiságnak” nevezünk.