Ugrás a tartalomra

Megjelent a Kaleidoszkóp Könyvek című tudományos ismeretterjesztő zsebkönyvsorozat négy új kötete

Hírek
Sajtószoba
.

A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN), a Libri Kiadó és a Magyar Kultúráért Alapítvány együttműködésében 2022-ben elindított Kaleidoszkóp Könyvek című tudományos ismeretterjesztő zsebkönyvsorozat négy új kötete már kapható a Libri Könyvesboltokban és a libri.hu webáruházban. A HUN-REN kutatói által írt művek a hazai kutatás legfrissebb és legizgalmasabb eredményeit közérthető formában mutatják be a tudomány iránt érdeklődő közönség számára.

A Kaleidoszkóp Könyvek zsebkönyvsorozat új kötetei:

Fráter Erzsébet: Botanikus kertek a 21. században – Mire jók ma az élőnövény-gyűjtemények?

.

Napjainkban, amikor a lakosság nagy része városokban, épített környezetben tölti a hétköznapjait, egyre többen keresik fel szabadidejükben a botanikus kerteket. De mi az élőnövény-gyűjtemények feladata a puszta gyönyörködtetésen túl?

Fráter Erzsébet kötete azt mutatja be, milyen sokféle funkciót töltenek be ma a botanikus kertek. E különleges „élő múzeumok” ugyanis nem csupán a tartalmas kikapcsolódás színterei, hanem fontos tudományos műhelyek is, melyek jelentős szerepet játszanak természeti kincseink megőrzésében, a környezettudatos gondolkodás formálásában. A zsebkönyv izgalmas betekintést nyújt a gyűjteményes kertek sok ezer éves történetébe, és megismerhetjük, hogyan alakultak ki tudósok, kertészek, mecénások áldozatos munkája révén hazánk legjelentősebb botanikus kertjei.

Fráter Erzsébet biológus, tudományosgyűjtemény-vezető, címzetes egyetemi docens. Dolgozott a Magyar Természettudományi Múzeumban, 1998-tól pedig a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Nemzeti Botanikus Kertjének munkatársa. 1985 óta rendszeresen jelennek meg ismeretterjesztő cikkei és könyvei.

A kötetről további információk: https://www.libri.hu/konyv/frater_erzsebet.botanikus-kertek-a-21-szazadban.html
 

Hardi Tamás: Urbanizáció és környezet – A városfejlődés okai és következményei

.

A világ népességének a többsége városokban él, sőt a városlakók száma még ma is egyre nő. Ezek a térségek az emberi fogyasztás központjainak számítanak, így növekedésük jelentős mértékben felelős a környezetszennyezésért, ami napjaink egyik fő globális problémája.

Éppen a probléma fontossága miatt a kötet fókuszában a város és természeti környezetének kapcsolata áll. Milyen hatást gyakorol a városi létforma az ökoszisztémára? Hogyan változtatja meg a városi éghajlatot, a vízkörforgást, a talajt, a biodiverzitást, a területhasználatot? Hogyan fejleszthetjük tovább városainkat egy fenntarthatóbb, a 21. század elvárásainak megfelelő módon? Hogyan lehet megfelelni a növekvő lakosság igényeinek, s egyúttal olyan élhető környezetet teremteni, amely szolgálhatja a következő generációkat is? Ezekre a mindannyiunkat érintő kérdésekre kaphat választ a könyvből az olvasó.

Hardi Tamás PhD a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára. Városökológiát és környezeti gazdaságtant oktat. Fő kutatási területe Közép- és Délkelet-Európa városainak fejlődése, környezeti átalakulása.

A kötetről további információk: https://www.libri.hu/konyv/hardi_tamas.urbanizacio-es-kornyezet.html
 

Molnár Béla Péter ‒ Szőcs Gábor: A csábítás illatai ‒ A feromonok és a kairomonok szerepe a lepkék életében

.

Ki gondolná, hogy a színpompás lepkék mennyi titkot rejtenek? Az egyik legnagyobb a szaglásukhoz kötődik. Bizonyos illatok ugyanis, amelyek számunkra érzékelhetetlenek, számukra iránytűként szolgálnak, amelyeket követve megtalálják a párjukat és a tápnövényüket. Csápjuk érzékenyebben reagál ezekre az illatanyagokra, kiváltképpen a feromonokra, mint egy modern műszer.

Ez a zsebkönyv ebbe a titokba vezeti be az érdeklődőt. Olvashatunk benne a szexferomonok felfedezéséről, azonosításáról, a feromonkutatás műhelytitkairól és a feromoncsapdák növényvédelmi felhasználásáról is.

Molnár Béla Péter kertészmérnök, kémiai ökológus. A kártevő lepke-, gubacsszúnyog-, gyümölcslégyfajok pár- és tápnövényválasztásában szerepet játszó illékony vegyületeket kutatja.

Szőcs Gábor biológus, az MTA doktora. A rovarok feromonjaival foglalkozik, kutatási eredményei a környezetbarát növényvédelemben hasznosulnak.

Mindketten a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének Kémiai Ökológiai Osztályán dolgoznak.

A kötetről további információk: https://www.libri.hu/konyv/molnar_bela_peter.a-csabitas-illatai.html
 

Szabados László: Extremofil növények – Növényi élet szélsőséges körülmények között

.

A növények törzsfejlődésük évmilliói során sokféle klímához, élőhelyhez alkalmazkodtak. Bolygónkon gyakorlatilag alig van olyan területe a szárazföldnek, amelyet ne borítana növénytakaró. A legkietlenebb vidéken is találunk az adott körülményekhez speciálisan adaptálódott fajokat, amelyek számára elviselhetők vagy egyenesen kedvezők a többi növény számára keserves feltételek. De mi lehet ezeknek az úgynevezett extremofil fajoknak a titka? Milyen tulajdonságok, alkalmazkodóképesség kell ahhoz, hogy a többi növényfaj számára elviselhetetlen élőhelyen túléljenek, virágozzanak, magot hozzanak?

Az extremofil növények kutatása azzal a reménnyel is kecsegtet, hogy a megszerzett információk alkalmazásával a haszonnövények ellenálló képességét is képesek leszünk növelni.

Szabados László biológus, az MTA doktora, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének tudományos tanácsadója és csoportvezetője. Kutatási területét elsősorban azok a genetikai és jelátviteli folyamatok jelentik, amelyek a magasabb rendű növények szárazság- és sóstresszel szembeni ellenálló képességét szabályozzák.

A kötetről további információk: https://www.libri.hu/konyv/szabados_laszlo.extremofil-novenyek.html