Grünhut Zoltán (tud. munkatárs, ELKH KRTK RKI) „The 'Expertisation' of European Studies. A Critical Perspective on Discursive Institutionalism” című tanulmánya megjelent az Eastern Journal of European Studies Q1-es folyóiratban. Az írás áttekintést ad az Európa-tanulmányok koncepcióinak eszmetörténeti fejlődéséről, miközben külön hangsúllyal elemzi a diszciplína egyik legújabb elméleti megközelítését: a diszkurzív institucionalista teóriát.
Ezen áttekintés alapján egy olyan kép rajzolódik ki, miszerint az Európa-tanulmányok terén döntő szerephez jutnak a megoldási alternatívákat kereső, válaszokat kutató szakértői értelmezések, és egyre inkább elhanyagolódnak a problémákat feltárni-beazonosítani szándékozó, s ezzel kérdéseket nyitva hagyó intellektuális megközelítések. E diszciplínára nehezedő válaszkeresési nyomás ellehetetleníti, hogy a fennálló politikai és társadalmi konstellációkat, folyamatokat és dinamikákat új összefüggésben, másféle kritikai lencsén keresztül lehessen látni. Hiába tapasztalható – más társadalomtudományi trendekhez hasonlóan – az Európa-tanulmányok terén is elmozdulás a strukturalista értelmezésektől az ágensközpontú, konstruktivista elméletalkotások felé, e megoldásorientált szakértői beállítódás nem hagyhat megválaszolatlanul problémákat, nem maradhatnak kétségek, többértelműségek, tisztázatlanságok. E trend következtében nemcsak az Európa-tanulmányok koncepcióevolúciója szenved el önkorlátozásokat, de maga az erőltetett tudományos válaszadás is megalapozatlanná válhat. Kiktől származnak az eredeti kérdések? Jól lettek azok megfogalmazva? Egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió (EU) jelentős demokratikus deficittel küzd, társadalmi bizalomvesztést él át és intézményi legitimációs válsággal bajlódik, vagyis alapvetően hiányolja a társadalmi részvételt és a bevonódást működése előmozdítása tekintetében, különösen káros e tudományos bénultság és megújulásképtelenség. A diszciplína ugyanazokat a torzult diskurzusokat és patologikus dinamikákat reprodukálja igazságalapú, egyoldalú válaszadásaival, amelyek miatt az EU nem bír társadalmi beágyazódással.
A tanulmány teljes szövege az alábbi linken olvasható: