A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Lendület Táj- és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoportja a Debreceni Egyetem (DE) Pszichológiai Intézetével közösen komplex kutatást indított, amelyben a kutatók párhuzamosan vizsgálják a Kárpát-medence településeinek élővilágát és a helyi lakosság véleményét. Céljuk, hogy az ott élők természettel való kapcsolata és a település tájökológiája, illetve biodiverzitása közötti összefüggések feltárásával támogatást nyújtsanak az önkormányzatoknak a lakosság és a biodiverzitás számára egyaránt előnyös települési zöldterületek tervezéséhez és fenntartásához. A kutatók arra kérik a lakosságot, hogy vegyenek részt a felmérésben egy rövid kérdőív kitöltésével.
A 2000-es évek végének egyik nagyon fontos globális trendje a városi és vidéki népesség arányának a városlakók javára történő megfordulása volt. Ma már hazánkban is a lakosság 70 százaléka városi környezetben él.1 Bár a városi élet számos előnnyel jár, a természettel való kapcsolatunkat erősen korlátozza. Az emberek többsége ritkán hagyja el a lakóhelyét a mindennapok során, így a környéken található zöldfelületek válnak a hétköznapi természetélmények fő forrásává. Különösen a lakóhely kiválasztásakor válik nyilvánvalóvá a városi zöldfelületek fontossága, hiszen ezek nemcsak az életminőséget javítják, hanem a városok vonzerejét is növelik mint lakó- és üzleti helyszínek.
Német felmérések szerint az emberek kétharmada döntő tényezőnek tekinti a zöldterületeket és a tájképet a lakóhely kiválasztásakor. A családok többsége fontosabbnak tartja például, hogy a közelben megfelelő zöldfelületek legyenek, mint az iskolák, óvodák közelségét.2 Mindezek miatt e területek a közterület részeként a városfejlesztés kulcsfontosságú tényezői.
Az egyre súlyosabb mértéket öltő klímaváltozás nem kíméli a biodiverzitást sem, amelyet az ember élőhelyromboló tevékenysége szintén jelentősen befolyásol. A természetvédelem nem támaszkodhat kizárólag a védett területekre. A városi zöldfelületek – rekreációs és szociális funkciójuk mellett – az állatok és növények élőhelyeként is létfontosságúak. Mi magunk is számos jó gyakorlattal járulhatunk hozzá a biodiverzitás megőrzéséhez településeinken, többek között a beporzók táplálékául is szolgáló őshonos, virággazdag növényfajok telepítésével, ritkább kaszálással, az avar talajon hagyásával télen, vagy akár hagyományos, vegyszermentes veteményeskert fenntartásával. Ezek egyike sem igényel különösebb erőfeszítést, de rengeteget jelenthet sok olyan faj számára, amely az intenzív tájhasználat következtében kiszorult természetes élőhelyeiről, és a településeken keres menedéket.
Fontos kérdés, hogy a települések zöldfelületei – a kezeléstől függően – a biológiai sokféleség mekkora részét tudják megőrizni, és hogy vajon milyen természetvédelmi potenciál rejlik még bennük a környező, településen kívüli tájhasználat függvényében. E kérdések megválaszolására indította el a HUN-REN ÖK Lendület Táj- és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoportja és DE Pszichológiai Intézet azt a komplex projektet, amelyben a kutatók párhuzamosan vizsgálják a Kárpát-medence településeinek élővilágát és a helyi lakosság véleményét.
Arra keresik a választ, hogy a különböző tájak falvai és városai mennyire képesek menedéket nyújtani a különféle élőlénycsoportoknak. Az előzetes eredmények alapján a falvak szegélyein – különösen, ha természetközeli élőhelyek találhatók ott – általában magasabb a biodiverzitás, mint a faluközpontokban. Azt is kimutatták, hogy a városokhoz közeli, agglomerációs zónában az urbanizáció negatív, fajszámcsökkentő hatásai jobban érvényesülnek, mint a városoktól távolabb eső falvakban.
A kérdőíves felmérés során a kutatók a települések lakói zöldfelületekkel kapcsolatos véleményének megismerését célozzák. Arra szeretnének választ kapni, hogy mi az összefüggés egy-egy település lakosságának természettel való kapcsolata, környezettudatossága, valamint a település tájökológiája és biodiverzitása között. A felmérés eredményeire építve támogatást kívánnak nyújtani az önkormányzatok számára a lakosság és a biodiverzitás számára egyaránt előnyös települési zöldterületek tervezéséhez és fenntartásához.
Kérjük, segítse a kutatók munkáját a 10 percet igénybe vevő kérdőív kitöltésével!
Referenciák:
1. https://www.science.org/doi/abs/10.1126/science.1150195