A BTK kiadásában megjelent a mohácsi csata egyetemes hadtörténeti összefüggéseit bemutató korábbi tanulmánykötet angol nyelvű változata

Hírek

On the Verge of a New Era: The Armies of Europe at the Time of the Battle of Mohács címmel bővített, átszerkesztett, angol nyelvű változata jelent meg a közelmúltban az Új korszak határán: Az európai államok hadügye és hadseregei a mohácsi csata korában című tanulmánykötetnek. A B. Szabó János és Fodor Pál szerkesztésében 2019-ben kiadott könyv célja az volt, hogy „a mohácsi csata egyetemes hadtörténeti összefüggéseinek jobb megértéséhez” kínáljon fogódzókat. Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) kiadásában megjelent mostani kötetben a korábbiak mellett öt új tanulmány kapott helyett, amelyek részben további országok Svájc, skandináv államok hadügyéről, részben a kor általános hadügyi változásairól pénzügyek, lőfegyverek, taktika stb. adnak áttekintést. A könyv borítója és címnegyede itt, a tartalomjegyzéke pedig itt tekinthető meg.

BTK-new-era

A mohácsi csata (1526. augusztus 29.) egyedülálló, szimbolikus jelentőségű esemény nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa számára. Az elmúlt harminc évben a magyar történettudomány sokat tett a mohácsi „sötét legenda” felülvizsgálata érdekében, és ma már jóval méltányosabban ítéli meg a Jagelló-dinasztiát (1490–1526) és a csatát megelőző harmincöt évet, mint a korábbi nemzedékek. Maga a csata is más fényben tűnik fel: a hadtörténészek korábban „jelentéktelen” ütközetnek minősítették, ahol állítólag megbukott az „elavult középkori magyar hadszervezet”, holott Mohács a kora újkor egyik legnagyobb csatája volt, amelyben két, egyaránt „modern” hadsereg küzdött meg egymással.

Az új kötet tanulmányai nagyjából azonos szerkezetben tárgyalják az egyes európai államok hadügyét a mohácsi csata korában. Mindegyik a hadi képesség szempontjából legfontosabb mutatók ‒ a terület, a népesség és az állami bevételek ‒ bemutatásával kezdi, hogy a korszak szereplői egymással könnyebben összemérhetők legyenek, s hogy ezekből az adatokból Mohács Magyarországának helyzete és esélyei is jobban kirajzolódjanak.

Ez az immár angolul is olvasható európai szemle remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy a mohácsi csatát megvívó magyar politikai elit lehetőségeit és teljesítményét a nemzetközi történettudomány is reálisabban ítélje meg. A Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és Emlékezet sorozat újabb darabját haszonnal forgathatják a korszak általános hadtörténete iránt érdeklődők, az egyetemi hallgatók pedig akár tankönyvként is használhatják.