Az ELKH-ról

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkársága az Országgyűlés által 2019. augusztus 1-jén alapított, független, nonprofit költségvetési intézmény, amelyet a magyar tudományos élet alappillérét jelentő, központi finanszírozású, független kutatóintézet-hálózat irányítására és működtetésére hoztak létre. Az ELKH 13 tagú, független Irányító Testületének elnöke és tagjainak jelentős többsége akadémikus.

Az ELKH kutatóhálózat tíz kutatóközpontjának és öt kutatóintézetének, továbbá egyetemeken és más közintézményekben működő mintegy 150 támogatott kutatócsoportjának kutatói a matematikai és természettudományok, az élettudományok, illetve a bölcsészet- és társadalomtudományok legváltozatosabb területein végeznek alap- és alkalmazott kutatásokat.

Az ELKH-t Eötvös Lorándról, a világszerte elismert magyar természettudósról nevezték el, aki személyében jelképezi a humán és a természettudományok, valamint a kutatás és az innováció szoros kapcsolatát. Az ELKH a névadója szerteágazó tudományos munkássága révén kívánja kifejezni a kutatóintézet-hálózatban az elmúlt több mint egy évszázad alatt felhalmozott közös tudáskincs sokrétűségét, amelynek éppúgy fontos részét képezi a tudományos kutatás hagyományainak létrehozása, megőrzése és megújítása, mint a nagy társadalmi és gazdasági haszonnal bíró felfedezések, amelyek hozzájárulnak Magyarország jövőjének sikeréhez.

Az ELKH küldetése és jövőképe

Az ELKH küldetése, hogy a kutatói szabadság megőrzése mellett biztosítsa az államilag finanszírozott kutatóintézet-hálózat átláthatóbb, hatékonyabb és eredményesebb működését, továbbá az alap- és az alkalmazott kutatások lehető legmagasabb színvonalon történő végzését, a kiválósági szempontok szem előtt tartásával.

Küldetésünk részeként támogatjuk az alapkutatások eredményeinek minél szélesebb körű hasznosítására irányuló törekvéseket, amelyek hozzájárulhatnak a hazai, illetve a globális társadalmi és környezeti kihívások megoldásához. Ösztönözzük a kutatás-fejlesztési ökoszisztéma hazai és nemzetközi tagjai közötti együttműködést, amely egyben segíti a magyar gazdaság versenyképességének erősítését. Támogatjuk Magyarország az irányú törekvéseit, hogy a kutatás-fejlesztés terén Európa és a világ élvonalába kerüljön.

Jövőképünk stratégiai dimenzióját jelenti a társadalmi küldetéssel rendelkező, kihívásvezérelt kutatások kezdeményezése, a társadalmi tőke gyarapítása, megújítása és megnyitása a nagyvilág számára, legyen szó a történeti tudásunkról, kultúránkról vagy természeti erőforrásainkról.

Kutatási területek

Kutatóközpontok

Agrártudományi Kutatóközpont (ATK)

Az ATK a hazai agrárkutató intézmények között továbbra is be kívánja tölteni vezető szerepét, mely abból a speciális helyzetéből adódik, hogy erős alapkutatási tevékenységgel rendelkezik…

Bővebb információ

Ökológiai Kutatóközpont (ÖK)

Az Ökológiai Kutatóközpont fő feladata a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák magas színvonalú kutatása, beleértve a vízi és szárazföldi élővilágot. Az intézmény elsősorban ökológiai kutatásoknak ad otthont, de számos vizsgálat kapcsolódik a mező- és erdőgazdálkodás biodiverzitásra kifejtett hatásához, a hagyományos ökológiai tudáshoz vagy interdiszciplináris témákhoz…

Bővebb információ

Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK)

A nemzetközileg elismert magyar élettudományi kutatások meghatározó intézménye a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK). Az 1973-ban alapított SZBK négy intézete – a Biofizikai, Biokémiai, Genetikai, Növénybiológiai Intézet – mintegy 260 kutatót foglalkoztat, akiknek munkáját rangos nemzetközi tudományos közlemények és szabadalmak fémjelzik…

Bővebb információ

Természettudományi Kutatóközpont (TTK)

A Természettudományi Kutatóközpont multidiszciplináris természettudományi kutatásokat végez. A kutatóközpont és intézetei ellátják a kutatóközpont alapító okiratában meghatározott tevékenységet, és a kutatási alaptevékenység körében kiemelten foglalkoznak a következő tudományterületekkel és kutatási feladatokkal…

Bővebb információ

Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK)

A Kutatóközpont alaptevékenysége csillagászati és földtudományi (földrajzi, földtani, geokémiai, geodéziai és geofizikai) kutatások végzése, a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat működtetése, felfedező kutatások (alapkutatások) végzése, eredményeinek felhasználásra való előkészítése…

Bővebb információ

Energiatudományi Kutatóközpont (EK)

Az Energiatudományi Kutatóközpont működésének célja, hogy nemzetközi színvonalú tudományos kutatásokat folytasson a magyar nukleáris biztonsági szaktudás folyamatos elmélyítése érdekében, az alábbi témákban…

Bővebb információ

Wigner Fizikai Kutatóközpont (WIGNER FK)

A Wigner Fizikai Kutatóközpont az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat egyik legnagyobb létszámú, fizikával foglalkozó kutatóközpontja. Küldetése, hogy felfedező jellegű kísérleti fizikai kutatásokat folytasson helyi laboratóriumokban, hazai bázisú, valamint külföldi helyszínű kutatóberendezéseknél, illetve koordinálja a magyar erőfeszítéseket a nemzetközi tudományos együttműködésekben. Az elért kísérleti eredmények elméleti magyarázata és új jelenségek felismerése szintén fontos cél, ebben eddig is kimagasló eredményeket ért el a Wigner FK.

Bővebb információ

Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK)

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) nemzetközi színvonalú és beágyazottságú alapkutatásokat folytat a filozófia, az irodalomtudomány, a művészettörténet, a néprajztudomány, a régészet, a történettudomány és a zenetudomány területén. A BTK-t alkotó hét intézet a magyarság múltjának teljességét kutatja és értelmezi, reflektálva a jelenkor kihívásaira is. Alapfeladatának tartja a magyar kulturális örökség feltárását és gondozását, és ezáltal a magyar önazonosság erősítését.

Bővebb információ

Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK)

A Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont három intézet munkáját koordinálja: a Közgazdaság-tudományi Intézetét, a Regionális Kutatások Intézetét és a Világgazdasági Intézetét. A kutatóközpontban elméleti és gyakorlati kutatások folynak az alábbi területek érintésével: közgazdaságtudomány, világgazdaság, térbeli folyamatok, társadalomtudományok.

Bővebb információ

Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK)

A négy intézetet és két kutatócsoportot magában foglaló Társadalomtudományi Kutatóközpont alaptevékenysége elméleti, empirikus és összehasonlító kutatások folytatása a jogtudomány, a kisebbségkutatás, a politikatudomány és a szociológia területén. Missziója a társadalmi folyamatok elemzése, naprakész adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele, az elemzési módszerek állandó fejlesztése és alkalmazása, a társadalmi jelenségek értelmezésére új fogalmak, elméletek kidolgozása és tesztelése a tudomány nemzetközi normái alapján. A kutatóközpont tanácsadó és szakértői tevékenységet is folytat, kutatási infrastruktúrát, szabad hozzáférésű adatbázisokat szolgáltat a társadalom számára, valamint tudományos folyóiratokat ad ki.

Bővebb információ

Kutatóintézetek

Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI)

A KOKI tevékenységének középpontjában az idegtudományi alapkutatások állnak, így az idegingerület-átvitel, a tanulás és emlékezés, a viselkedés, az öregedéssel összefüggő és epilepsziás agyi károsodás, valamint a hormonkiválasztás központi és környéki idegrendszeri szabályozás kutatása.

Bővebb információ

Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (RÉNYI, RI)

Az intézetet 1950-ben alapították. Mai nevét első igazgatójáról, Rényi Alfrédről kapta, aki 1970-ben bekövetkezett haláláig 20 évig vezette az intézetet. Az intézet kutatóinak száma 120 körül mozog, de közülük sokan több-kevesebb ideig külföldön kutatnak, és az intézet állandó jelleggel fogad vendégkutatókat…

Bővebb információ

Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI)

A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) az ország legnagyobb és legsikeresebb informatikai kutatóintézete. A SZTAKI a tágan értelmezett informatikatudományának műhelye, az információtechnológia, számítástudomány és rokonterületeinek nemzeti kutatóbázisa.

Bővebb információ

Atommagkutató Intézet (ATOMKI)

Az Atommagkutató Intézet (Atomki) 1954-ben jött létre Debrecenben. Alapító igazgatója Szalay Sándor, aki már akkor nagy hangsúlyt fektetett az interdiszciplináris kutatásokra. Az intézet tehát már a kezdetektől nem kizárólag fizikával (mag-, atom-, részecske-, vákuum-, felület-, kvantumfizika) foglalkozik.

Bővebb információ

Nyelvtudományi Intézet (NYTI)

A Nyelvtudományi Intézet a magyar, az uráli, az általános és alkalmazott nyelvészet, továbbá a fonetika területén végez kutatásokat. Feladata a magyar nyelv nagyszótárának elkészítése, az archív anyagok gondozása, a magyar nyelv változatainak, a kisebbségi nyelveknek és az európai integráción belüli nyelvpolitikai kérdéseknek a vizsgálata.

Bővebb információ

ELKH egyetemi kutatócsoportok

Támogatott Kutatócsoportok Irodája

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz a kutatóközpontokon és kutatóintézeteken felül 150-nél is több, egyetemeken, illetve egyéb közintézményekben működő önálló kutatócsoport tartozik. E csoportok Támogatott Kutatócsoport, illetve Lendület pályázatok formájában nyerhetnek el támogatást a kutatásaikra. Vezetőik egyetemi, illetve közintézményi dolgozók, tagjaik pedig az ELKH alkalmazásában álló kutatók. A csoportok működését adminisztrációs szempontból a Támogatott Kutatócsoportok Irodája (TKI) látja el.

Az TKI-hoz tartozó kutatócsoportok a matematikai és természettudományok, az élettudományok, illetve a bölcsészet- és társadalomtudományok változatos területein végzik kutatásaikat. Szerves kapcsolatot jelentenek az ELKH és a hazai nagy kutatóegyetemek között, megteremtve ezzel a magasabb szintű, kiválósági együttműködések alapjait.

A csoportokban folyó kutatások nagymértékben hozzájárulnak a hazai tudományos eredmények megszületéséhez, gyakorlati jelentőségük miatt pedig a társadalom javára is felhasználhatók. Egyes élettudományi csoportok kutatásai hozzájárulnak például a biodiverzitás megóvásához, a tájléptékű rekonstrukciós programok kidolgozásához vagy az egészségünkhöz köthető fejlesztésekhez. Természettudományi területen a sikeres alapkutatási tevekénység mellett szintén számos gyakorlati kérdés megoldásában segítenek az itt folyó kutatások, köztük az önvezető járművek oldalirányú szabályozásának stabilitásában, a Balaton vízgazdálkodási kérdéseiben, vagy épp új kompozitanyagok létrehozásában.

Számos csoport végez a magyar történelem és nyelv területén nélkülözhetetlen kutatásokat. Itt a nyelvtechnológia kérdéseit, vagy az értékes tudományos eredménynek tekinthető Anjou-kori, illetve Zsigmondkori Oklevéltárak publikálását érdemes kiemelni. Ezen felül további népszerű és fontos társadalomtudományi kérdéseket vizsgálnak: példaként említhetjük az egészségkárosító magatartások társadalmi és generációs különbségeit.