Az ATK a hazai agrárkutató intézmények között továbbra is be kívánja tölteni vezető szerepét, mely abból a speciális helyzetéből adódik, hogy erős alapkutatási tevékenységgel rendelkezik…

Az Ökológiai Kutatóközpont fő feladata a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák magas színvonalú kutatása, beleértve a vízi és szárazföldi élővilágot. Az intézmény elsősorban ökológiai kutatásoknak ad otthont, de számos vizsgálat kapcsolódik a mező- és erdőgazdálkodás biodiverzitásra kifejtett hatásához, a hagyományos ökológiai tudáshoz vagy interdiszciplináris témákhoz…

A nemzetközileg elismert magyar élettudományi kutatások meghatározó intézménye a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK). Az 1973-ban alapított SZBK négy intézete – a Biofizikai, Biokémiai, Genetikai, Növénybiológiai Intézet – mintegy 260 kutatót foglalkoztat, akiknek munkáját rangos nemzetközi tudományos közlemények és szabadalmak fémjelzik…

A Természettudományi Kutatóközpont multidiszciplináris természettudományi kutatásokat végez. A kutatóközpont és intézetei ellátják a kutatóközpont alapító okiratában meghatározott tevékenységet, és a kutatási alaptevékenység körében kiemelten foglalkoznak a következő tudományterületekkel és kutatási feladatokkal…

A Kutatóközpont alaptevékenysége csillagászati és földtudományi (földrajzi, földtani, geokémiai, geodéziai és geofizikai) kutatások végzése, a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat működtetése, felfedező kutatások (alapkutatások) végzése, eredményeinek felhasználásra való előkészítése…

Az Energiatudományi Kutatóközpont működésének célja, hogy nemzetközi színvonalú tudományos kutatásokat folytasson az anyagtudomány terén és a magyar nukleáris biztonsági szaktudás folyamatos elmélyítése érdekében, az alábbi témákban…

A Wigner Fizikai Kutatóközpont az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat egyik legnagyobb létszámú, fizikával foglalkozó kutatóközpontja. Küldetése, hogy felfedező jellegű kísérleti fizikai kutatásokat folytasson helyi laboratóriumokban, hazai bázisú, valamint külföldi helyszínű kutatóberendezéseknél, illetve koordinálja a magyar erőfeszítéseket a nemzetközi tudományos együttműködésekben. Az elért kísérleti eredmények elméleti magyarázata és új jelenségek felismerése szintén fontos cél, ebben eddig is kimagasló eredményeket ért el a Wigner FK.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) nemzetközi színvonalú és beágyazottságú alapkutatásokat folytat a filozófia, az irodalomtudomány, a művészettörténet, a néprajztudomány, a régészet, a történettudomány és a zenetudomány területén. A BTK-t alkotó hét intézet a magyarság múltjának teljességét kutatja és értelmezi, reflektálva a jelenkor kihívásaira is. Alapfeladatának tartja a magyar kulturális örökség feltárását és gondozását, és ezáltal a magyar önazonosság erősítését.

A Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont három intézet munkáját koordinálja: a Közgazdaság-tudományi Intézetét, a Regionális Kutatások Intézetét és a Világgazdasági Intézetét. A kutatóközpontban elméleti és gyakorlati kutatások folynak az alábbi területek érintésével: közgazdaságtudomány, világgazdaság, térbeli folyamatok, társadalomtudományok.

A négy intézetet és két kutatócsoportot magában foglaló Társadalomtudományi Kutatóközpont alaptevékenysége elméleti, empirikus és összehasonlító kutatások folytatása a jogtudomány, a kisebbségkutatás, a politikatudomány és a szociológia területén. Missziója a társadalmi folyamatok elemzése, naprakész adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele, az elemzési módszerek állandó fejlesztése és alkalmazása, a társadalmi jelenségek értelmezésére új fogalmak, elméletek kidolgozása és tesztelése a tudomány nemzetközi normái alapján. A kutatóközpont tanácsadó és szakértői tevékenységet is folytat, kutatási infrastruktúrát, szabad hozzáférésű adatbázisokat szolgáltat a társadalom számára, valamint tudományos folyóiratokat ad ki.

A KOKI tevékenységének középpontjában az idegtudományi alapkutatások állnak, így az idegingerület-átvitel, a tanulás és emlékezés, a viselkedés, az öregedéssel összefüggő és epilepsziás agyi károsodás, valamint a hormonkiválasztás központi és környéki idegrendszeri szabályozás kutatása.

Az intézetet 1950-ben alapították. Mai nevét első igazgatójáról, Rényi Alfrédről kapta, aki 1970-ben bekövetkezett haláláig 20 évig vezette az intézetet. Az intézet kutatóinak száma 120 körül mozog, de közülük sokan több-kevesebb ideig külföldön kutatnak, és az intézet állandó jelleggel fogad vendégkutatókat…

A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) az ország legnagyobb és legsikeresebb informatikai kutatóintézete. A SZTAKI a tágan értelmezett informatikatudományának műhelye, az információtechnológia, számítástudomány és rokonterületeinek nemzeti kutatóbázisa.

Az Atommagkutató Intézet (Atomki) 1954-ben jött létre Debrecenben. Alapító igazgatója Szalay Sándor, aki már akkor nagy hangsúlyt fektetett az interdiszciplináris kutatásokra. Az intézet tehát már a kezdetektől nem kizárólag fizikával (mag-, atom-, részecske-, vákuum-, felület-, kvantumfizika) foglalkozik.

A Nyelvtudományi Intézet alapfeladata a magyar, az uráli, az általános és alkalmazott nyelvészet, a történeti nyelvészet, továbbá a fonetika és a pragmatika területén nemzetközi színvonalú kutatásokat végezni; a magyar nyelv nagyszótárát elkészíteni, archív anyagát gondozni; a magyar nyelv változatait, kisebbségi nyelveket és az európai integráción belüli nyelvpolitikai kérdéseket vizsgálni.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz a kutatóközpontokon és kutatóintézeteken felül 150-nél is több, egyetemeken, illetve egyéb közintézményekben működő önálló kutatócsoport tartozik. E csoportok Támogatott Kutatócsoport, illetve Lendület pályázatok formájában nyerhetnek el támogatást a kutatásaikra. Vezetőik egyetemi, illetve közintézményi dolgozók, tagjaik pedig az ELKH alkalmazásában álló kutatók. A csoportok működését adminisztrációs szempontból a Támogatott Kutatócsoportok Irodája (TKI) látja el.

Az TKI-hoz tartozó kutatócsoportok a matematikai és természettudományok, az élettudományok, illetve a bölcsészet- és társadalomtudományok változatos területein végzik kutatásaikat. Szerves kapcsolatot jelentenek az ELKH és a hazai nagy kutatóegyetemek között, megteremtve ezzel a magasabb szintű, kiválósági együttműködések alapjait.

A csoportokban folyó kutatások nagymértékben hozzájárulnak a hazai tudományos eredmények megszületéséhez, gyakorlati jelentőségük miatt pedig a társadalom javára is felhasználhatók. Egyes élettudományi csoportok kutatásai hozzájárulnak például a biodiverzitás megóvásához, a tájléptékű rekonstrukciós programok kidolgozásához vagy az egészségünkhöz köthető fejlesztésekhez. Természettudományi területen a sikeres alapkutatási tevekénység mellett szintén számos gyakorlati kérdés megoldásában segítenek az itt folyó kutatások, köztük az önvezető járművek oldalirányú szabályozásának stabilitásában, a Balaton vízgazdálkodási kérdéseiben, vagy épp új kompozitanyagok létrehozásában.

Számos csoport végez a magyar történelem és nyelv területén nélkülözhetetlen kutatásokat. Itt a nyelvtechnológia kérdéseit, vagy az értékes tudományos eredménynek tekinthető Anjou-kori, illetve Zsigmondkori Oklevéltárak publikálását érdemes kiemelni. Ezen felül további népszerű és fontos társadalomtudományi kérdéseket vizsgálnak: példaként említhetjük az egészségkárosító magatartások társadalmi és generációs különbségeit.