A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Titkársága 2023. november 10-én tudományos konferenciát rendezett, amelyen az idén Bárány Róbert Díjban részesült fiatal kutatók előadásai mellett a résztvevők Kondorosi Éva kutatóprofesszor, a HUN-REN Kiválósági Díj idei nyertese kutatói életútjával is megismerkedhettek. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontban (HUN-REN TTK) megtartott eseményen Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta azt a kiemelt célt, hogy a kutatási és innovációs eredmények az értékláncba bekerülve hasznosuljanak, és hozzájáruljanak Magyarország társadalmi, gazdasági és intellektuális fejlődéséhez. Elmondta, folyamatban van a stratégiai tervezés, amely során meghatározzák a kutatóhelyek jelenlegi helyzetét, a kitörési pontokat, és erre alapozva – a nemzetközi jó példák és jógyakorlatok beépítésével – a kutatóhelyekkel közösen egy a célokat támogató kutatási stratégiát alkotnak.
A rendezvényen a helyszínt biztosító HUN-REN TTK főigazgató-helyettese, Tompos András is köszöntötte a résztvevőket, és röviden ismertette a HUN-REN TTK-ban folyó kutatómunkát.
Az első előadást Kondorosi Éva, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora, a HUN-REN Kiválósági Díj 2023. évi díjazottja tartotta, amelyben megosztotta tudományos életútjának legfontosabb állomásait. Bemutatta meghatározó példaképeit, az ő szerepüket és jelentőségüket abban, hogy nemzetközi szinten is elismert, sikeres kutatóvá válhatott. Beszélt a pályája során felmerült kihívásokról, az elért áttörésekről, eredményekről, és számos jó tanáccsal látta el a fiatal kutatókat. Véleménye szerint munkájuk, eredményeik elismerése, megbecsülése nélkül nem érhetnek el sikereket a fiatal kutatók. Ugyanakkor a jó vezetők, mentorok szerepét is hangsúlyozta, akik építő kritikával, tanácsokkal tudják segíteni a fiatalokat a szakmai kiteljesedésben.
Ezután az idén Bárány Róbert Díjat nyert hat kutató előadása következett.
Lovas-Kiss Ádám, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatója A vízimadarak szerepe különböző organizmusok terjesztésében címmel tartott előadást. Ebben azokról a kutatásairól számolt be, amelyek során több növény- és állatfajról bebizonyította, hogy szaporító- és terjesztőképleteik a vízimadarak tápcsatornáján áthaladva megőrzik életképességüket, így nagy távolságokra is eljuthatnak. Ez jelentős szerepet játszik az idegenhonos fajok terjedésében és az élőlények változó éghajlathoz történő alkalmazkodásában.
Dobson László Imre, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Élettudományi Intézetének kutatója Transzmembrán fehérjék szerkezeti vizsgálata elméleti módszerekkel című előadásában e fehérjék biofizikai és mesterséges intelligenciát használó módszerek alkalmazásával végzett vizsgálatának eredményeit mutatta be. Az általa kidolgozott topológiabecslő módszer képes megbecsülni, mely szegmensek ágyazódnak be a membránba, illetve megadja a köztes régiók membránhoz viszonyított helyzetét, ezzel hozzájárul a számos betegséggel kapcsolatba hozható transzmembrán fehérjék működésének megértéséhez.
Tóth Gergő, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója Társadalmi kapcsolathálózatok és térbeli egyenlőtlenségek címmel adott elő. Ennek során a hálózatelemzés és az ökonometria módszereit ötvöző kutatásairól számolt be, amelyek középpontjában a térbeli társas kapcsolathálózatok szerepe és a szociális fragmentáció univerzális társadalmi jelensége áll.
Újlaki-Nagy Réka, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének kutatója Keresztények vagy zsidók? Az erdélyi szombatosok identitása című előadásában tavaly megjelent angol nyelvű monográfiájában közzétett eredményeit mutatta be. Forrásfeltáró munkája során az erdélyi reformáció és a 16‒17. századi erdélyi eszmetörténet egyik jelentős színfoltjával, a zsidó hagyományt számos ponton követő székely szombatosság történetével, vallási életével foglalkozott.
Várdai Róbert, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének kutatója Polipropilén hibrid kompozitok: szerkezet és tulajdonságok címmel tartott előadást. Ebben azokról a kutatásairól számolt be, amelyek során munkatársaival olyan többkomponensű, hibrid kompozitokat készítettek, amelyekben a merev szálak mellett hajlékony polimer szálakat is alkalmaztak. Az új koncepció révén sikerült egyaránt nagy merevséggel és ütésállósággal rendelkező anyagokat fejleszteniük.
Piszter Gábor, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatója Lepkék pikkelyeiben előforduló biológiai eredetű fotonikus nanoarchitektúrák vizsgálata és alkalmazása címmel adott elő. Előadásában bemutatott kutatásai során anyagtudományi módszerekkel vizsgálja a kék lepkék szárnyain található fotonikus nanoszerkezeteket, és optikai spektrometriával jellemzi a létrejövő szerkezeti színek tulajdonságait. Legfontosabb eredménye a szerkezeti színek, a nanoszerkezeti tulajdonságok, valamint az ezek biológiai funkciója és genetikai jellemzői közötti kapcsolat feltárása.
A Bárány Róbert Díjról
A Bárány Róbert Díj megalapításának és adományozásának célja a HUN-REN 40 év alatti fiatal kutatói kiemelkedő tudományos munkájának elismerése. A díjak odaítélésekor az elért eredmények mellett figyelembe veszik a tudományos munka innovatív megközelítését, valamint a benne rejlő potenciált és továbblépési lehetőségeket, így például a különböző projektekben való részvételt, illetve bekapcsolódást nemzetközi együttműködésekbe. A 14 év alatti kiskorú gyermeket nevelő kutatónők esetében a pályázat korhatára gyermekenként 2 évvel, de legfeljebb 4 évvel meghosszabbodik.
A díjat 2023. november 9-én kilenc kutató vehette át a Pesti Vigadóban, akik közül hatan a HUN-REN TTK-ban november 10-én rendezett konferencián ismertették kutatási eredményeiket.