Az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézete (KRTK VGI) június 3-án és 4-én szervezte meg első Visegrádi Konferenciáját. Az intézet kutatói régóta foglalkoznak a V4-ek gazdaságának, gazdaságfejlődési útjának, gazdaságpolitikájának összehasonlító elemzésével, meggyőződésük ugyanis, hogy a magyarországi fejlemények sokkal jobban érthetők a visegrádi összehasonlításban. Az esemény megszervezésének másik apropóját a visegrádi együttműködés harmincadik születésnapja adta.
A meghívott előadók négy szekcióban vitatták meg azokat a témákat, amelyek a Világgazdasági Intézet munkatársai kutatásainak homlokterében állnak. Így a kiemelt témák a következők voltak: a feltörekvő multinacionális vállalatok szerepe a régióban, a V4-ek külföldi közvetlentőke-befektetésekre alapozott fejlődési útjának sajátosságai és lehetséges jövője, szerepük az Európai Unióban, valamint energia- és klímapolitikájuk. A két vitaindító előadás a politika és a gazdaság területén elemezte a visegrádi együttműködést.
A feltörekvő vállalatok befektetéseinek V4-es helyzete és szerepe
A feltörekvő vállalatok befektetéseinek V4-es helyzetét, szerepét vizsgáló szekcióban a hallgatóság három előadás keretében ismerhette meg a téma különböző aspektusait. Kalotay Kálmán (UNCTAD) a feltörekvő multinacionális vállalatok globális tevékenységének utóbbi évekre jellemző főbb trendjeit vázolta fel, különös tekintettel a pandémia során – illetve annak eredményeként – tapasztalt változásokra. Jelentős volatilitás jellemzi az adatokat, nincs egyértelmű „együttmozgás” az egyes szereplők esetében, de Kína előretörése, egyre jelentősebb szereplővé válása tagadhatatlan, még a pandémia ellenére is.
E tágabb körű kitekintést nyújtó előadást követően Szunomár Ágnes, a KRTK VGI kutatója a feltörekvő multinacionális vállalatok kelet-közép-európai térnyerését mutatta be, különös tekintettel a visegrádi országokban megfigyelhető tendenciákra, jellemzőkre. A témában végzett kutatásból kiderült, hogy a feltörekvő vállalatok jelentős részét a makrogazdasági tényezők (pl. a relatíve olcsóbb, képzett munkaerő) mellett az intézményi tényezők, a különböző kedvezmények (pl. adókedvezmények) is befolyásolják döntéseik meghozatalában. Emellett a politikai kapcsolatok jellege is kiemelt jelentőséggel bír: egy kiegyensúlyozottabb diplomáciai és politikai reláció révén jellemzően több tőke áramlik a fogadó országba – például kínai és orosz befektetők esetén.
Az utolsó előadásban Agnieszka McCaleb (Warsaw School of Economics) a kínai feltörekvő vállalatok lengyelországi befektetéseit mutatta be, kitérve a főbb szektorokra – többek között elektronika, IT, vegyipar – és a befektető kínai vállalatok tulajdoni hátterére. Az előadó kiemelte, hogy a kínai szereplők egyre inkább az infrastrukturális projektek iránt érdeklődnek a régióban (Lengyelországban is), így az elkövetkező időszakban nagy valószínűséggel nagyobb aktivitás lesz tapasztalható ezen a területen.
*
A június 3-ai vitaindító előadásban Christopher Walsch (Corvinus Egyetem) a visegrádi együttműködés sajátosságairól, időbeli fejlődéséről beszélt. Jelezte, hogy a visegrádi együttműködés jól működött az EU-s költségvetés meghatározásakor, ugyanakkor más területeken – bár halad előre és egyre szorosabb lesz a kooperáció – kevésbé lép fel együtt a négy ország. Példaként említett, hogy a régióban befektetni kívánó multinacionális vállalatokkal szemben, Kínával vagy Oroszországgal szemben kevés a régiós együttműködés, és alacsony szintű – bár növekvő – a gazdaságpolitikai koordináció is.
A külföldi közvetlentőke-befektetésekre alapozó fejlődési út
Ebben a szekcióban négy előadás négyfelől közelített a témához. Szanyi Miklós, a KRTK VGI tudományos tanácsadója történeti szempontból világított rá arra, hogy nem előzmények nélküli a régióban ez a fejlődési út, hiszen annak már a századfordulón is látható jelei voltak.
Ryszard Rapacki (Warsaw School of Economics) a fejlődési pálya nyomán kialakuló, a térségre jellemző kapitalizmusmodell sajátosságait taglalta. Kitért arra, hogy egyfajta „foltos” (patchwork) kapitalizmus jött itt létre, amelynek egyik jellemzője, hogy a formális és informális intézmények között nem erős a kapcsolat.
Tomás Dudás (Pan-European University) és Martin Grancay (Slovak University of Technology in Bratislava) Szlovákia gazdasági fejlődését elemezte. A két szakember kiemelte a gazdaság autóipari tevékenységre történő erős specializációját, amelyet külföldi multinacionális vállalatok helyi leányai szerveznek. Jelezték, hogy ez a fejlődési út magas növekedési ütemeket produkált az első tíz évben – tehát körülbelül 2010-ig –, de utána már jelentkeztek a modell erős korlátai, melyek nyomán Szlovákia az utóbbi években sokkal alacsonyabb növekedést mutatott, egyfajta közepes jövedelmi csapdába esve.
Martin Myant (ETUI, Brüsszel) sikeres és kevésbé sikeres cseh vállalatok eseteinek részletes elemzése révén jutott arra a következtetésre, hogy a jól szereplő, helyi tulajdonban levő vállalatokat nem segítették a külföldi közvetlentőke-befektetések, hiszen nem azok beszállítóiként vagy partnereiként értek el sikereket. Ezzel rávilágított a fejlődési út egy fontos korlátjára.
A visegrádi országok és az Európai Unió kapcsolata
Június 4-én reggel rendezték meg a visegrádi országok és az Európai Unió kapcsolatát tárgyaló szekciót, amelyben két politológiai és két gazdasági jellegű előadás hangzott el. Ladislav Cabada professzor (Metropolitan University Prague) a V4-csoport integrációs szerepét elemezte, bemutatva a különböző ezzel kapcsolatos narratívákat (integráció motorja vagy bomlasztó csoport) és az egyes országok, illetve más szomszédos országok politikai tendenciáit is. A második előadásban Karen Henderson (Comenius Egyetem, Pozsony) a szolidaritást és a diverzitást vizsgálta a V4-csoporton belül, kitérve a közös együttműködési témákra (energia, költségvetés, bővítés) és problémákra is. A gazdasági előadások között Adam Ambroziak, a Warsaw School of Economics professzora az EU külső kereskedelméről beszélt, és ezen belül a V4-országok trendjeiről, amelyek egybeesnek az EU mintázatával. A KRTK VGI munkatársa, Szijártó Norbert pedig az euró bevezetésével, az eurózónához csatlakozással foglalkozott a visegrádi országok esetében. Megállapította, hogy az eurozónához még nem csatlakozott országok gazdaságilag és a monetáris követelményeket tekintve készen állnak a csatlakozásra, azonban esetükben hiányzik a politikai akarat.
*
Jan Drahokoupil (ETUI, Brüsszel) vitaindító előadása Kelet-Közép-Európa külföldi befektetésekre alapozott fejlődési modelljének eddigi történetét, előnyeit és hátrányait foglalta össze. Rámutatott, hogy a térség fejlődése – elsősorban a legfejlettebb országokhoz viszonyítva – nem mutatott lényeges konvergenciát, a fejlődés nem volt kimagasló. Ugyanakkor a közepesen fejlett mediterrán országokat sikerült beérni, és hozzájuk viszonyítva térségünk válságtűrő képessége is jobbnak bizonyult. Előadásában kitért a multinacionális vállalatok értékláncaiba történő bekapcsolódás jellemzőire, és az ezzel összefüggő kilátások elemzésére.
Energetikai és klímapolitikai együttműködések
Az energetikai és klímapolitikai együttműködésről szóló szekcióban Szabó John, a KRTK VGI munkatársa moderálásával négy kutató tartott előadást. Buzogány Áron (University of Natural Resources and Life Sciences, Vienna) a kelet-közép-európai alacsony kibocsátású energetikai átmenetek esélyeit latolgatta a „kapitalizmus változatai” módszertan fényében. Mint kiemelte, a térségünkre jellemző „függő piacgazdaságok” (dependent market economies) teljesítménye az ilyen típusú technológiaváltások során meglehetősen gyenge, a központi kormányzat szerepe mérsékelt, az új technológiákhoz való hozzáférés a multinacionális értékláncok függvénye.
Martin Jirusek, a brno-i Masaryk University munkatársa a visegrádi együttműködést vizsgálta az energiabiztonság területén. Bár Oroszország tekintetében mindig is megosztott volt a közösség, konkrét esetekben az álláspontok jócskán közelíthetők egymáshoz és az együttműködés fenntartható. Deák András, a KRTK VGI munkatársa előadásában a régió makrofolyamataira koncentrált, néhány egyszerű megfigyelést, elemzést hosszabb történeti perspektívába helyezve. Végezetül Margarita Balmaceda, a Harvard Ukrainian Research Institute munkatársa helyezte egyfajta külső, a V4-en kívüli megvilágításba a fenti észrevételeket.