Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) idén nyáron útjára indítja egyedülálló Kert a köbön elnevezésű multidiszciplináris és multikulturális eseménysorozatát, amellyel célja, hogy a művészeteket segítségül hívva olyan témákat boncolgasson közérthetően és üdítő könnyedséggel, amelyek fontosak az ökológiai szemléletformálás szempontjából. A július 2. – augusztus 14. között szervezett négy est során a kertbe látogatók egy helyen és egy időben találkozhatnak a művészetekkel, az ökológiával és a botanikával.

A szervezők szeretnék megismertetni az érdeklődőkkel az ökológiai kutatás legfrissebb eredményeit, és egyszersmind szorosabb kapcsolatot kívánnak létrehozni a természet iránt elkötelezett művészek és tudósok között. A projekt szándéka hidat teremteni a tudományos és művészeti megközelítés között, hogy egy átfogóbb kép közvetítésével a valóság mélyebb megértéséhez segítsen hozzá.

A programsorozat július 2. – augusztus 14. között zajlik, az estekre beszélgetésekkel, borkóstolással egybekötött koncertekkel várják a vendégeket. Az első – egyúttal megnyitó – alkalomra most pénteken, július 2-án este 19 órai kezdettel kerül sor. A nyáresti társalgások sajátja, hogy különböző területekről érkeznek a meghívott szakemberek: többféle tudományterületről, a gyakorlati életből, illetve a művészetek és a média világából. Augusztus 27–29. között a háromnapos Kert a Köbön Fesztivállal zárul a különleges és hagyományteremtő kezdeményezés, amelynek középpontjában az ökológia, az irodalom és a zene áll. A rendkívül sokszínű rendezvénysorozat számára a kétszáz éves kert biztosít méltó és hangulatos helyszínt. A programokról bővebben a Nemzeti Botanikus Kert honlapján olvashatnak, az első estre szóló jegyek itt megválthatók.

Zene és evolúció – Darwin dallamai

Az első estet július 2-án 19 órai kezdettel rendezik meg. A programindító beszélgetés keretében a zene és az evolúció összefüggéseire mutat rá Szilágyi András evolúcióbiológus, Bősze Ádám zenetörténész és Stumpf András újságíró. A zene szeretete kultúrákon és korokon átívelő egyetemes emberi tulajdonság. De mit mond az evolúcióbiológia az ember zeneszeretetének eredetéről? Hogyan szolgálta a szóbeliség megjelenése előtt a zene a túlélést? Miért nem veszett ki az ének és a zene a beszéd kifejlődése után? Miért jobb az emberek beszédképessége, mint a zenei? Miért énekelnek minden kultúrában a kisgyerekeknek? Miért szeretjük a zenét inkább társaságban? Milyen zeneszerző az evolúció? És a legfontosabb: miért olyan jó zenét hallgatni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is választ kaphatnak az érdeklődők péntek este. A beszélgetést követően a közönség a Budapesti Vonósok Kamarazenekar nyáresti koncertjét hallgathatja meg, ahol Haydn, Puccini, Mozart és Michael Haydn művei csendülnek fel.

A fenntarthatóság nézőpontjai ­– Összehangolva

A második esten, július 10-én Prof. Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az ÖK főigazgatója, Prof. Szöllősi-Nagy András hidrológus, Prof. Báldi András ökológus, jövőkutató, Prof. Felsmann Balázs energiapiaci szakértő, Prof. Bartholy Judit éghajlatkutató és Jásdi István borász a fenntarthatóság vízi, klimatikus, energetikai és ökológiai vonatkozásait vitatják meg. A tudósok felteszik a kérdést, hogy ha már most ilyen forró a helyzet, akkor milyen lesz hazánk klímája tíz-húsz év múlva? Ha kegyetlen aszályok és felhőszakadások váltakoznak, akkor milyen legyen az ország vízpolitikája? Élvezhető marad-e a Balaton vidéke?  És legfőképpen: mit tegyünk a mostani fajkihalási hullám kellős közepén?

A professzor-klubot követően a nagynevű Failoni Kamarazenekar vonósai hallgathatók meg zongorakíséret mellett. A zenekar, amely több mint harminc éves pályafutása alatt együtt koncertezett Jose Curával, Placido Domingóval és Andrea Bocellivel, most a klasszikus zene örökzöldjeit szólaltatja meg az ősi fák alatt.

Migráció a természetben és a történelemben – Klímaváltozás és vonulás

Augusztus 7-én egy szerteágazó beszélgetés keretében a migráció kérdéseit járják körbe a meghívott szakemberek: Dr. Végvári Zsolt vonulásbiológus, Dr. Vadas András történész, Dr. Karvalics László információtörténész és Dr. Valkó Orsolya magökológus. A beszélgetést Élő Anita újságíró moderálja. A sáskajárástól kezdve a levéltetvek vonulásán át szó esik olyan lepkefajokról, amelyek hat nemzedéken át vonulnak a céljukhoz, vagy amelyek Észak-Amerikából egészen Mexikóig, a Szaharától a Lappföldig vándorolnak és halakról, amelyek a tengerekben élnek, de a patakokban ívnak. Hogyan tájékozódnak a vándormadarak? Miként hat rájuk a Nap, a Hold és a csillagok, és mit is jelent a földmágnesesség? A nagyemlősök, az előember vándorlásai, a nagy népvándorlások, a tengeri népek inváziója, preszkíták és szkíták elevenednek meg a színpadon. A beszélgetést követő koncerten a Talamba Ütőegyüttes fergeteges Föld körüli utazása ígér feledhetetlen szórakozást a látogatóknak.

Nők a tudományban – Létezik-e női megközelítés a tudományban?

Augusztus 14-én este a Nők a tudományban című tematikát boncolgatják a meghívott kutatónők: Dr. Aszalós Réka erdőökológus és Dr. Kurucz Kornélia biológus mellett egy genderkutató kívánja felfedni a témában rejlő kérdéseket. A beszélgetést László Ferenc újságíró moderálja. Van-e különbség a férfi és női agy között? Miben különböznek a nők tudományos módszerei, megközelítései, vezetési stílusa? Vannak-e ennek evolúciós magyarázatai? Miért van olyan kevés női vezető a tudományban Magyarországon? Nehezebb-e – és ha igen, miért – a nőknek az érvényesülés ezen a területen? Milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy kutatónőnek, ha közben anya is? Van-e helye az intuitív megközelítésnek a tudományban? Mit tehetnek hozzá a nők a tudományos kutatáshoz és a csapatmunkához? A személyes hangú beszélgetés után a Mendelssohn Kamaraegyüttes koncertje csendül majd fel az esti kertben.

forrás: botanikuskert.hu