2023-ban huszonegyedik alkalommal ítélték oda a Prima Primissima díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek. Magyar tudomány kategóriában Kiss L. László Széchenyi-díjas fizikus, csillagász, az MTA rendes tagja, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK) főigazgatója vehette át ezt a rangos elismerést. Tudományos munkája elismeréseként Junior Prima díjat kapott Abdai Judit, a HUN-REN‒ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa, Boza István, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa, Mester Dávid, a HUN-REN‒BME Kvantumkémiai Kutatócsoport munkatársa, Prokop Susanne, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa és Varga Tamás, a HUN-REN Atommagkutató Intézet tudományos munkatársa is.
Kiss L. László a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. A József Attila Tudományegyetemen fizikusként végzett, majd érdeklődése a csillagászat felé fordult. Kezdetben a változócsillagokat, a kisbolygókat és a csillaghalmazokat, majd az extraszoláris bolygórendszereket kutatta. A HUN-REN CSFK főigazgatójaként létrehozta a Svábhegyi Csillagvizsgálót, a kutatóközpont interaktív élményközpontját. Jelenleg a Kepler, TESS és Cheops űrtávcsövek adatain alapuló vizsgálatokkal, illetve a Piszkéstetői Obszervatórium műszerfejlesztési munkálataival foglalkozik.
Junior Prima díjat azok a fiatal kutatók kaphatnak, akik kimagasló munkájukkal, nemzetközi eredményeikkel, oktatási és közösségépítő tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a magyar tudomány fejlődéséhez. A díj alapítói ösztönözni szeretnék az ifjú tehetségek kibontakozását, továbbá erős visszajelzést adni számukra arról, hogy érdemes dolgozni, jól teljesíteni, mert ahol eredmény van, oda az elismerés is megérkezik. 2023-ban magyar tudomány kategóriában öt HUN-REN-es kutató vehetett át Junior Prima díjat.
Boza István a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa, közgazdaságtan doktori fokozatát a Közép-európai Egyetemen szerezte. Fiatal kora ellenére számos – több esetben külföldi kutatótársakkal közös – publikációja jelent meg magasan jegyzett nemzetközi folyóiratokban az elmúlt években, többek között a Nature Human Behaviourben, a Journal of Economic Geographyban és a Socio-Economic Reviewban. Magyar nyelvű szakmai műveivel, amelyek többek között a Munkaerőpiaci tükör, a Fehér könyv a COVID-19 járvány társadalmi-gazdasági hatásairól című kötetekben jelentek meg, hazánkban is széles körben terjeszti a közgazdaságtan ismereteit. Boza István kutatásainak két társadalmilag is kiemelkedő aspektusa van. Egyrészt az általa felhasznált nagymintás, sokszor teljes körű adatnak köszönhetően egyértelműen beazonosíthatóvá válnak az egyes csoportok közötti bérkülönbségek forrásai, csatornái. Másrészt válaszokat keres például arra, hogy a nemek közötti különbségeknek mekkora hányada keletkezik munkahelyen (cégen, foglalkozáson) belül, és mekkora különbség származik szelekciós hatásokból. Az utóbbi felosztás fontos szakpolitikai jelentőséggel is bír, ugyanis a két fajta probléma ellen teljesen más eszközökkel lehet fellépni.
Mester Dávid a HUN-REN‒BME Kvantumkémiai Kutatócsoport munkatársa, az elméleti kémia területén végez módszer- és szoftverfejlesztést. Legfontosabb tudományos eredményei az elektronikusan gerjesztett állapotok pontos és hatékony leírásához kapcsolódnak. Az általa kidolgozott elméleti módszereknek köszönhetően a vizsgálható kémiai rendszerek mérete a többszörösére növekedett, ezzel lehetővé vált biológiailag és technológiailag fontos molekulák pontos modellezése. Ezek az eredmények segítenek megérteni a kémiai rendszerek viselkedését és az új anyagok tervezését különböző iparágakban, így a gyógyszerfejlesztés, a környezetvédelem, az elektronika és az energiatárolás területén, valamint hozzájárulnak a fény és az anyag kölcsönhatásának pontosabb megértéséhez. A kutatócsoportban fejlesztett számítógépes program akadémiai célokra ingyenesen elérhető, nyílt forráskódú szoftver. Doktori tanulmányai során Mester Dávid elnyerte a Schay Géza- és az Oláh György-díjakat, továbbá számos pályázaton szerepelt sikerrel az elmúlt időszakban, többek között OTKA PD és ÚNKP PD ösztöndíjakat nyert.
Prokop Susanne 2016-ban csatlakozott a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Katona István által vezetett Molekuláris Neurobiológiai Kutatócsoportjához, amelynek 2022-es PhD-védése óta tudományos munkatársa. Belépésekor indult Katona István és Keserű György akadémikus Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának (HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont) közös projektje, amelyben a farmakológiai és az anatómiai gondolkodásmód egyfajta szintézisét alkalmazva Prokop Susanne-nak sikerült kidolgozni a PharmacoSTORMnak elnevezett új eljárást, melynek segítségével nanométeres pontossággal mérhető a gyógyszerek kötési helye az idegsejtek felületén. Ezzel az eljárással elsőként egy ipartörténeti jelentőségű magyar fejlesztésű gyógyszer, a cariprazine idegrendszeri hatásmechanizmusát sikerült meghatározni. Az erről szóló publikációja a Nature Communications folyóiratban jelent meg 2021-ben, és a PharmacoSTORM módszer bemutatásával elnyerte a legjobb fiatal kutatói előadás díját a jelátviteli kutatások egyik fontos fórumának számító ERNEST 6th konferencián. A PharmacoSTORM alkalmazásának másik jelentős sikere, hogy elindult egy eddig igen kevéssé ismert és kutatott agyterület, a Calleja-szigetek szerepének vizsgálata az emberi agyban, illetve a pszichiátriai betegségekben.
Varga Tamás a HUN-REN Atommagkutató Intézet tudományos munkatársa. Kutatói munkájának megkezdése után hamar önálló kutatási témákat javasolt, újszerű vizsgálatokat kezdeményezett, mely terveit sikeresen meg is valósította, és az eredményeket nemzetközileg magasan jegyzett tudományos folyóiratokban jelentette meg. PhD-képzése során több rangos hazai hallgatói ösztöndíjban részesült, elnyerte a Kooperatív Doktori Program támogatását. Az alapkutatásban elért eredményeit át tudta ültetni iparilag alkalmazható módszerekbe, ahol olyan mintafeldolgozási technikát dolgozott ki, amely alkalmas ipari minták – üzemanyagok, műanyagok, élelmiszerek – nagy pontosságú biokomponens-arány meghatározására. Varga Tamás részt vett többek között a magyarországi nukleáris létesítmények körüli környezeti megfigyelésekben, a légköri üvegházhatású gázok kutatásában, valamint élelmiszerek és egyéb nyersanyagok izotópanalitikai és biokomponens-arány vizsgálataiban. Világszinten elsőként számolt be a mézek radiokarbon (szén-14) vizsgálatáról és az ott talált anomáliákról.