Május 4-én, hetvennyolc éves korában elhunyt Simon István, az egyik legtöbbet idézett magyar biofizikus, az MTA rendes tagja. Az idén márciusban Széchenyi-díjjal kitüntetett kutató több mint fél évszázadon át dolgozott a mai HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Élettudományi Intézetében, illetve annak jogelődjében. Kutatásai közül kiemelkedik a transzmembrán fehérjék, illetve a rendezetlen fehérjék mechanizmusainak vizsgálata.
Simon István 1947-ben született Budapesten. 1969-ben végzett fizikusként az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd egyből a Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetébe (mai nevén HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, Molekuláris Élettudományi Intézet) került. Ez volt az első és egyetlen munkahelye, ahol a biofizika, a biokémia és a bioinformatika területén kutatva több mint fél évszázadon át dolgozott. A biológiai tudományok nagydoktora fokozat (DSc) 1987-es megszerzését követően itt alapította meg saját műhelyét, a Fehérjeszerkezet Kutatócsoportot. Szűkebb szakterületei közé tartozott a fehérjék szerkezetének és szerkezetszerveződésének vizsgálata fizikai-kémiai, elméleti és numerikus módszerekkel, valamint új fehérje-bioinformatikai algoritmusok, adatbázisok és webszerverek létrehozása.
2014-ben és 2016-ban a Web of Science kiadó a tudományos cikkekre történő hivatkozások alapján a szakterületén belül Highly Cited Researchernek (azaz legtöbbet idézett kutatónak) választotta. Amint egy interjúban elmondta, a legtöbb hivatkozást a diákjaival, fiatal kutatótársaival közösen készített, a transzmembrán fehérjékkel kapcsolatos közleményeikre kapták. Ezen a területen három olyan cikket publikáltak, amelyek 1000 körüli hivatkozást értek el, ami világviszonylatban is rendkívüli ritkaságnak számít. Simon István másik szakterülete a rendezetlen fehérjék kutatása volt, ehhez kapcsolódó publikációit szintén sokan idézték.
- Mik azok a transzmembrán fehérjék?
-
A transzmembrán fehérjék igen fontosak a gyógyszerkutatás szempontjából, ugyanis a kereskedelemben ma kapható gyógyszerek mintegy fele ilyen fehérjéken fejti ki a hatását. Ezen fehérjék elméleti szerkezetének modern statisztikai, számítástechnikai, illetve bioinformatikai eszközökkel történő meghatározása ezért rendkívül fontos feladat. Simon István és Tusnády Gábor nevéhez fűződik a HMMTOP (Hidden Markov Model Topology) topológiabecslő algoritmus és szerver megalkotása. Ez a módszer segít annak vizsgálatában, hogy a transzmembrán fehérjék aminosavsorrendje miként határozza meg a membránon áthaladó fehérjeszegmenseket.
Simon István nyolc éven át volt a Magyar Bioinformatikai Társaság elnöke. Jelentős szerepe volt az MTA Bioinformatikai Osztályközi Tudományos Bizottságának megalakításában és a hazai bioinformatikai kutatásokat a kontinens hálózatával összekapcsoló ELIXIR Hungary létrehozásában.
Simon István a fehérjetudomány terén végzett, világviszonylatban is nagyra értékelt kutatói, valamint iskolateremtő oktatói és tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként idén tavasszal, nemzeti ünnepünkön Széchenyi-díjat vehetett át.