Balogh Balázs néprajzkutató, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) főigazgatója szakmai munkáját a Szabadtéri Néprajzi Múzeum az általa 2004-ben alapított Kötődés díjjal ismerte el. A kitüntetést a múzeum vezetése minden évben azoknak ítéli oda, akik kiemelkedő tevékenységükkel hozzájárultak a szentendrei Skanzen fejlődéséhez. Balogh Balázs többek között közreműködött a Néprajzi Múzeum, a Néprajztudományi Intézet és a Debreceni Egyetem Néprajz Tanszék közös kutatás-fejlesztési pályázatának kidolgozásában, szakmai szervezetek vezetőjeként és számos kutatásával is segítette a Skanzen működését.
Balogh Balázs átveszi a díjat Cseri Miklóstól, a Skanzen főigazgatójától
A szerteágazó tudományos érdeklődésű Balogh Balázst mintegy 200 kárpát-medencei, európai és amerikai településhez fűzi tereptapasztalat. Tanulmányainak és könyveinek főbb témái az etnicitás, a jelenkori társadalomnéprajzi folyamatok és a gazdálkodáskutatás, de foglalkozik a kitelepített németek identitásvizsgálatával, Kalotaszeg társadalomnéprajzával, erdélyi magyar szórványok kutatásával, valamint az Amerikai Egyesült Államok magyar diaszpóraközösségeinek vizsgálatával is. A Skanzen szempontjából is meghatározó kutatásokat folytatott a kisalföldi Táp településen, amelynek 1920 és 1959 közötti, a téeszesítésig tartó egyéni gazdálkodásáról 2001-ben PhD-értekezést, majd monográfiát is írt. A könyv megjelenése óta elsősorban a téeszesítés által az önálló gazdálkodás lehetőségétől megfosztott férfigeneráció sorsának, kényszerű életútjainak, a téeszszervezés és a rendszerváltozás közötti időszaknak, illetve a jelenkori társadalmi folyamatoknak a kutatására fókuszál.
Balogh Balázs az elmúlt években a Skanzen Erdély épületegyüttesének elkészültét is segítette, hiszen kalotaszegi társadalomnéprajzi kutatásai révén több mint 100 településhez fűzi tereptapasztalat. Kutató- és szerzőtársával, feleségével Fülemile Ágnessel vizsgálja a falvak közötti kapcsolathálók térbeli szerkezetét, a táji struktúra szerveződését, valamint a regionális identitást. Közös kutatásuk kiterjed az 1940-44-es kétszeres impériumváltás során történt etnikai konfliktusokra, az interetnikus kapcsolatokra, a jelenkori társadalmi folyamatokra, valamint a rendszerváltozás utáni újrainduló gazdálkodásra és más kortárs jelenségekre.
A BTK főigazgatója hosszú évek óta kutatja az észak-amerikai magyar diaszpórát, az ő terepmunkáján és ötletén alapszik a Skanzen vintondale-i kutatása is. A nagy gazdasági világválság előtti érintetlen állapotában megmaradt, Vintondale-ben megtalált magyar tulajdonosú hentes- és szatócsbolt, illetve bányászszállásként működtetett lakóház (ún. burdos ház) a projekt részeként került Szentendrére a Nemzeti Kulturális Alap, a New York-i Magyar Kulturális Központ, valamint a ligonieri Bethlen Otthon támogatásával. Közreműködött az épület felmérésében, tárgyainak hazaszállításában. Az amerikai magyar emigráns bányászközösség életmódját bemutató ház a szentendrei Skanzen első olyan diaszpóraépülete, amely nem a Kárpát-medencéből származik, és amely egyben egy tengerentúli európai kivándorló közösség életmódját unikális módon először mutatja be egy európai szabadtéri múzeumban.
Balogh Balázs beszéde, a képen még Sári Zsolt, a Skanzen főigazgató-helyettese látható
A 2022. december 16-án a Skanzen Vigadó épületében átadott díj Csíkszentmihályi Róbert Kötődések című kisplasztikája, amelyre az alábbi mondatot vésték: „Kötődés díj – A Szabadtéri Néprajzi Múzeum támogatásáért, hogy az eltűnő paraszti világ emlékezete eleven maradhasson”.