Az EK kutatója is közreműködött a Budapest Szolár Térkép elkészítésében

Hírek

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpontban (EK) működő Környezetfizikai Laboratórium Energiastratégia és Környezeti Hatások Kutatócsoportjának munkatársa, Soha Tamás vezető térinformatikai fejlesztőként vett részt a főváros hivatalos napenergia-potenciál téradatbázisa, a Budapest Szolár Térkép megalkotásában. A közelmúltban ingyenesen elérhetővé vált online alkalmazás a főváros lakosságának, valamint a kereskedelem és az ipar területén működő vállalatoknak nyújt információt arról, hogy saját ingatlanjaik tetőzete milyen mértékben alkalmas napelempanelek telepítésére, ami jelentős segítséget nyújt számukra napelemes fejlesztéseik tervezésében.

A Budapesti Klímastratégia keretében a főváros vállalta, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását. A sürgető feladatot mi sem indokolja jobban, mint hogy hazánk villamosenergia-felhasználásának 25 százaléka Budapesten, azaz az ország területének csupán 0,5 százalékán összpontosul, amelynek biztosítása jellemzően fosszilis tüzelőanyagok elégetésével történik. Budapest összetett tervének egyik eleme a város villamosenergia-előállításának dekarbonizációja. Ennek érdekében különböző ösztönzőkkel 1500 megawatt (MW) beépített fotovoltaikus kapacitás megvalósulását kívánja elősegíteni.

Az energetikai átmenet egyik fontos állomása a Budapest Szolár Térkép megalkotása, amely Magyarország első nagy léptékű napospotenciál-térképe. Ezzel Budapest is csatlakozott azon európai nagyvárosokhoz (pl. Bécs, Amszterdam, Helsinki és Berlin), amelyek interaktív szolártérképpel segítik a lakosokat és az üzleti szereplőket napelemes fejlesztéseik tervezésében.

A Budapest Szolár Térkép téradatbázisának összeállítása 2021-ben kezdődött, melyet több hónapos adat-előkészítés, valamint ezzel párhuzamosan a helyi adottságokra és a projekt lehetőségeire optimalizált módszer kidolgozása követett. Az adatbázis számos összetevője közül kiemelendő a főváros 344 000 építményének helyszínrajzait tartalmazó térképi réteg, illetve a legfontosabb vizsgálatokat lehetővé tevő és az egész várost lefedő digitális felszínmodell. Ez utóbbi egy aktív távérzékelési módszer, a LiDAR-technológia segítségével előállított, 20 centiméteres vízszintes, illetve ennél is pontosabb vertikális felbontású pontfelhő. Ez a felszínmodell szolgált alapul az épületek tetőfelületeinek kitettségét és dőlésszögét bemutató raszteres rétegek, illetve az árnyékhatás-vizsgálatot is tartalmazó, egész évre vonatkoztatott, órás felbontású besugárzásmodellezés elkészítéséhez.

Kép3

Az ingyenesen elérhető, egyszerűen használható webes alkalmazás az egyes épületekre vonatkoztatva ábrázolja a benapozottságot, így az ingatlanok tulajdonosai vagy kezelői az applikáció segítségével megállapíthatják, hogy az adott épület teteje milyen mértékben alkalmas napelempanelek telepítésére. A beépített címkereső használatával a keresett épületre kattintva felugró ablakban jelennek meg a hasznos információk: a tetőzet kiterjedése, a napelemek elhelyezésére leginkább alkalmas részek mértéke, a telepíthető napelempanelek összteljesítménye, illetve a becsült éves villamosenergia-termelés. Az adatok kiértékelésével és összesítésével a szakemberek megállapították, hogy a főváros épületeinek tetőin elérhető technikai fotovoltaikus potenciál összesen 5000 MW.

A Budapest Szolár Térkép úgy készült el, hogy alkalmas legyen egyéb térképi rétegek integrálására is, megnyitva ezzel az utat más fővárosi projektek számára. Soha Tamás elmondta, hogy a téradatbázisban tárolt információk olyan kutatási lehetőségeket biztosítanak, amelyek illeszkednek az Energiastratégia és Környezeti Hatások Kutatócsoport épületenergetikai és villamosenergia-hálózati vizsgálataihoz. Az adatbázisból kinyerhető adatok értékelése jelenleg is tart, ennek eredményeképpen komplex elemzések, összesítések, geostatisztikák és más kimutatások segítik majd a szakemberek munkáját. A további tervek között szerepel az alkalmazott modell térbeli kiterjesztése más hazai településekre is.