Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) igazgatója, Dr. Kontschán Jenő bemutatja az intézet működését és jövőbeli terveit.

A 140 évvel ezelőtt létrejött Növényvédelmi Intézetben folyó szakmai munka erős hagyományokra épül, ugyanakkor az intézetet a fiatalos és dinamikus szemlélet jellemzi. Az alapkutatások mellett alkalmazott kutatást-fejlesztést is végeznek, az egyik legjobb példa erre a Dr. Tóth Miklós kutatóprofesszor, osztályvezető irányításával a növényi kártevők elleni biológiai védekezésre kifejlesztett CSALOMON® csapdacsalád. Ez a projekt lefedi a teljes innovációs láncot az alapkutatástól a fejlesztésig, beleértve a termékértékesítést is. Mára már közel kétszáz károsítóra készült csapda, amiből az intézetnek jelentős árbevétele származik.

A növényvédelem egyik fő feladata az inváziós fajok kutatása és monitorozása, mely téren az ATK NÖVI kimagasló teljesítményt nyújt. Az intézet kiemelt figyelmet fordít a környezetkímélő megoldások kidolgozására, amivel egyebek mellett csökkenteni lehet a növényvédőszerek használatát. A korszerű környezetkímélő növényvédelem, a biológiai védekezés elméleti és gyakorlati alapjait már a 70-es, 80-as években lefektették. Az intézet egykori kutatója, Nagy Barnabás korát messze megelőzve dolgozott ki megoldásokat a növényi kártevők elleni ökológiai védekezésre.

A növényvédelem olyan határterület, amely ötvözi a biológiai és az agrármérnöki ismereteket. Éppen emiatt az igazgató szerint kiemelten fontos az integrált gondolkodás elsajátítása már a felsőoktatásban. Jelenleg azonban az egyetemről kikerülő szakemberek – legyenek azok agrár vagy biológus végzettségűek – szigorúan a saját szakterületükhöz igazítva végzik tudományos munkájukat.

A NÖVI-ben adottak a korszerű tudományos munkához szükséges infrastrukturális feltételek. A kutatók továbbképzése elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő eredmények és színvonalas publikációk születhessenek. Az intézet kutatói elkötelezettek a kiváló tudományos munka iránt, emellett nyitottak a tudományos ismeretterjesztésre is. Ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években nőtt az intézet láthatósága, javult a kommunikációja, valamint gyarapodott a hazai és nemzetközi tudományos együttműködések száma.

Dr. Kontschán Jenő egyik fontos célja, hogy a NÖVI jelentős tudásközponttá váljon, ahová külföldről is érdemes tanulni jönni. Ugyanakkor a fejlesztendő területek között említi például a gyombiológiát, amely jelentősége ellenére alig jelenik meg az intézet portfóliójában. Az igazgató a jövőben a való világra reflektáló, társadalmilag fontos problémákat kívánja a tudományos kutatás fókuszába helyezni, az alapkutatás és az alkalmazott kutatás összekapcsolásával. Szükségesnek látja, hogy igazgatóként szakmai és egyben menedzseri szemlélettel irányítsa az intézmény munkáját.