Tudományos emléküléssel ünnepelte meg az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézete a Fitotron megnyitásának 50. évfordulóját. A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében november 24-én Martonvásáron megtartott eseményen az intézet vezetője és kutatói bemutatták a Fitotron növénykutatásban betöltött szerepét, az itt folyó alap- és alkalmazott kutatásokat, valamint kiemelkedő eredményeiket. Eddig 5100-nál is több kísérletet végeztek a növénynevelő kamrákban, amelyekről 2700 tudományos publikáció, illetve 1400 ismeretterjesztő szakcikk készült. Az itt végzett kísérletek eredményeinek felhasználásával 72 PhD-dolgozat született, valamint 15 MTA Doktora cím odaítélésére került sor.
Az eseményen Maróth Miklós, az ELKH elnöke köszöntőbeszédében kiemelte az ATK idén 73 éves Mezőgazdasági Intézetének a magyar mezőgazdasági kutatások területén betöltött vezető szerepét. Elismeréssel szólt a kutatók munkájáról, amelynek köszönhetően az intézet nemzetközi viszonylatban is meghatározó helyet vívott ki magának a kukorica és a gabonafélék nemesítésében. Hangsúlyozta, folyamatosan szükség van az új, innovatív technológiai módszerek fejlesztésére, valamint a tudományos eredmények közvetlen hasznosítási lehetőségeinek feltárására, mely területeken a Fitotron nyújtotta lehetőségnek is köszönhetően az intézet szintén élen jár. Megemlített néhányat az ELKH Titkárság által a kutatóhálózat fejlesztése érdekében meghatározott fő stratégiai irányok és programkezdeményezések közül. Így szólt a kutatóhelyek szellemitulajdon-védelmi és -hasznosítási folyamatainak támogatására indított belső innovációs programról, a kutatói mobilitás, illetve a Horizont Európa és más nemzetközi pályázatokon való minél sikeresebb részvétel feltételeinek biztosítását célzó programokról, valamint a kutatói teljesítményt és kiválóságot ösztönző új, többpillérű finanszírozási modell bevezetéséről.
Balázs Ervin, az MTA rendes tagja, az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke, köszöntőbeszédében tolmácsolta Freund Tamásnak, az MTA elnökének a jókívánságait, kiemelve, hogy az Akadémia már kezdettől fogva igen jelentős infrastruktúrának tekintette a szabályozott körülményeket biztosító növénynevelő berendezéseket. Ezt bizonyítja, hogy a Fitotron bekerült a „Top 50” hazai kutatási infrastruktúra közé. Az intézet munkatársai az elmúlt fél évszázad tudományos eredményeire építve folytathatják mezőgazdasági felfedező kutatásaikat, amelyekkel egyben megalapozhatják a jövőbeli sikereket.
Veisz Ottó, az MTA levelező tagja, az ATK Mezőgazdasági Intézetének igazgatója megnyitó előadásában ismertette a Fitotron szerepét a modern növénykutatásokban. A mintegy ötven különböző méretű és funkciójú növénynevelő kamrában a külső környezeti feltételektől függetlenül, programozhatóan és reprodukálhatóan végezhetők a kísérletek. Itt a föld bármely részén előforduló klimatikus viszonyok előállíthatók, a növények számára fontos környezeti tényezők is szabályozhatók, továbbá külön-külön meghatározhatók a klíma egyes elemeinek a növények fejlődésére gyakorolt hatásai.
Az elmúlt évtizedekben végzett korszerűsítéseknek köszönhetően a martonvásári növénynevelő kísérleti berendezés mára Európa egyik legjelentősebb növénykutatási nagyberendezésévé vált. A Fitotron az elmúlt évtizedekben a kor követelményeinek megfelelően változó kutatások széles spektrumához nyújtott kitűnő lehetőséget. A létesítményben a megnyitását követő években elsősorban az agronómiai jellegek programozott megváltoztatására irányuló kutatások folytak, később pedig a biotechnológiai, virágzásbiológiai, növénygenetikai és -élettani kutatásokhoz szükséges optimális kontrollált környezet biztosítását is lehetővé tette.
Az első nagy rekonstrukcióra 1989-ben került sor. A Fitotron használatának tudományos koncepciója ekkorra már jelentősen megváltozott. Az elsődleges hasznosítást a genomikai, molekuláris citogenetikai és nemesítési kutatások jelentették. A 90-es évek második felében megnőtt az agroökológiai kutatások és a klímahatás-vizsgálatok jelentősége, ekkor került a fókuszba a környezetvédelemmel összefüggő növénytermesztési kérdések tanulmányozása is.
Az ezredforduló környékén a szakmai profil a növényi ivaros folyamatok molekuláris sejtbiológiai vizsgálatával, molekuláris növénygenetikai és -élettani, citogenetikai és génbanki, valamint molekuláris nemesítési kutatásokkal bővült. A Fitotron tehát nemcsak az elméleti szempontból nagy jelentőségű alapkutatásokhoz, hanem a közvetlen fajta-előállító tevékenységhez is kiváló lehetőségeket nyújt.
Az emlékülésen az ATK Mezőgazdasági Intézetének vezető kutatói 11 tudományos előadást tartottak a Fitotronban az elmúlt években végzett lényeges kutatási témákban:
- A búza fejlődésének és stresszválaszának redox szabályozása;
- A poliaminok szerepe a növényi stressztoleranciában;
- A hőmérsékleti akklimáció aktuális kérdései;
- Strukturális genomikai kutatások által támogatott fajidegen génátviteli programok a búzanemesítés szolgálatában;
- A Fitotron szerepe a gabonafélék termésbiztonságának megteremtésében és fenntartásában.
Az elmúlt 50 évben végzett kísérletek jelentős mértékben hozzájárultak az ATK Mezőgazdasági Intézetének elméleti és a gyakorlatban is hasznosítható kutatási eredményeihez, azonban a Fitotron hasznosítását a hazai és külföldi egyetemek, kutatóintézetek, fejlesztő cégek részére végzett kísérletek tették teljes körűvé.