Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete (ATK MGI) több mint 200 gazda részvételével tartotta meg hagyományos országos kalászos fajtabemutatóját Martonvásáron. A június 13-i eseményen a legújabb nemesítési és kutatási eredményeket, valamint az agrárpiac jelenlegi helyzetét és kilátásait ismertették, emellett a szántóföldön bemutatták a martonvásári növényfajtákat.
Az országban rendezett fajtabemutatók legimpozánsabb helyszínéül szolgáló martonvásári kastélyparkban megtartott rendezvény programja Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnökének előadásával indult, aki az agrárpiac jelenlegi helyzetét és kilátásait hasznos tanácsok kíséretében ismertette. Ezt követően a résztvevők a kalászosgabona-, majd a kukoricanemesítés legújabb eredményeiről hallhattak rövid előadásokat, amelyek keretében az ATK MGI szakemberei megosztották a helyes és gazdaságos növénytáplálásra vonatkozó gyakorlati javaslataikat is, amelyeket a tartamkísérleteik kiértékelése során levont következtetéseik alapján alakítottak ki.
A program kiemelt része volt a martonvásári kalászos fajták vetőmagjait forgalmazó Elitmag Kft. bemutatója is, melynek során a gazdák első kézből tájékozódhattak arról, hogy mely termesztési körzetekben mely fajtákból fog rendelkezésre állni fémzárolt vetőmag az idei őszi vetésekhez. Az előadásokat követő szántóföldi bemutatók keretében az ATK MGI Kalászos Gabona Nemesítési Osztályán folyó innovatív fajta-előállító munka eddigi és legújabb eredményei mellett a Növénytermesztési Osztályon folyó agrotechnikai és növénytáplálási kísérleteket is megismerték a vendégek. A 32 fajtában rejlő genetikai potenciál bemutatásán túl az agrotechnikai kísérleti helyszínen azt is megtudhatták a gazdák, hogy a nagy termésmennyiséget, a kiváló minőséget a termesztéstechnológia mely elemeivel ‒ vetésidő, csávázás, trágyázás ‒ lehet leginkább elérni.
A rendezvényen a gazdálkodókon, búzatermelőkön kívül a vetőmag- és a malomipar, a szakmai érdekképviseleti szervezetek, a GOSZ, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tisztségviselői mellett tanárok és diákok, az agrár-felsőoktatás, valamint más nemesítőházak képviselői is nagy számban vettek részt. Az előző évhez hasonlóan idén is értékes szakmai párbeszédek zajlottak a parcellák előtt, ez még inkább erősítette a gazdák bizalmát a martonvásári gabonák iránt. A termelők érdeklődését nemcsak a nemrégiben Agrár Innovációs Díjat nyert, méltán népszerű őszi búzafajták ‒ az Mv Nemere, az Mv Ménrót és a piacvezető Mv Nádor ‒, hanem az ezeket mind termőképességben, mind minőségben felülmúló legújabb fajták is felkeltették. A mennyiségre vonatkozóan az Mv Seuso, a beltartalmi paraméterek okán pedig az Mv Felleg vetőmagok beszerezhetőségével kapcsolatban merült fel a legtöbb kérdés a termelők részéről. A 13 őszi búzafajta mellett a durum-, az árpa-, a tritikálé- és a zabfajtákról elhangzottakat is élénk érdeklődés kísérte csakúgy, mint a néhány tavaszi vetésű fajta bemutatását vagy éppen az ökológiai termesztésre javasolt tönkölyfajták speciális tulajdonságainak és igényeinek ismertetését is.
A hazai agrárium területén az innovációban élenjáró ATK MGI megoldást kínál a termelők részére, hogy sikerrel tudjanak alkalmazkodni a megváltozott termesztési és szabályozási körülményekhez (Európai Zöld Megállapodás). A Kárpát-medence változatos agroökológiai és szélsőséges időjárási körülményeire nemesített kalászos fajták kiváló minőségük és termésbiztonságuk mellett kiemelkedő komplex betegség-ellenállósággal is rendelkeznek. Az ATK MGI nemesítési programjaiból származó növényfajták több kalászos gabonafaj esetében is piacvezetők Magyarországon, vetésterületük évente meghaladja a 400 000 hektárt. A legfontosabb gabonánk, a hazai szántók közel egynegyedét elfoglaló őszi búza vetésterületének harmadát évről évre Mv-fajtákkal vetik be a gazdák. Az ezek által nyújtott termesztési előnyök ‒ termésstabilitás, jó minőségű termény, ökológiai adaptáltság ‒ tízmilliárd forintos nagyságrendben mérhetők a nemzetgazdaság szintjén. Emellett az eredményes hazai fajta-előállító nemesítési programok nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt jelentőséggel bírnak, fontos céljuk ugyanis, hogy hazánk lakossága minden körülmények között, hosszú távon is hozzájuthasson az alapvető élelmiszerekhez.