Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Piszkéstetői Obszervatóriumának tudományos munkatársa, Sárneczky Krisztián csillagász 2022. március 11-én egy kis méretű aszteroidát fedezett fel, amely – az előrejelzéseinek megfelelően – két órával később belépett bolygónk légkörébe, és az Atlanti-óceán északi térségében megsemmisült. A felfedezés azért is különleges jelentőségű, mert korábban mindössze négy aszteroida esetében sikerült hasonló eseményt előre jelezni.

A Nagy Medve (Ursa Maior) csillagképen 2022. március 11-én 20 óra 24 perckor – a mátrai Schmidt-teleszkóp nagy látómezejű CCD-kamerájával – készített felvételeken Sárneczky Krisztián egy új, gyorsan mozgó és kis méretű égitestre lett figyelmes. Mivel az nem mutatott üstökösökre jellemző kómát vagy csóvát, ezért kisbolygóként, a 2022 EB5 névvel vonult be a csillagászat történetébe.

A kisbolygó felfedezését eredményező felvételnégyes. A középen észak felé mozgó égitest első ránézésre semmiben sem különbözött a korábbiaktól.

Sárneczky Krisztián az égitest azonosítása után követni kezdte azt, majd fél órával a felfedezés után gyors pályaszámítást végzett. „Másfél óra. Ennyi volt még hátra a becsapódásig. Korábban sokszor álmodoztam egy ilyen felfedezésről, de igazán sosem hittem benne, annyira valószínűtlennek tűnt” – nyilatkozott.

„A NEO Confirmation Page nevű oldalra beküldött észleléseim alapján beindult a hivatalos riadólánc. Mivel fényessége alapján egy 2-3 méteres égitestről volt szó, a becsapódás várható helye pedig a Norvég-tenger térségében, a lakatlan Jan Mayen-szigettől 140 kilométerre délre volt, különösebb károktól nem kellett tartani” – tette hozzá.

A csillagász arra is felhívta a figyelmet, hogy habár nagyon rövid idő állt rendelkezésre a riasztás kiadására – a korábbi négy hasonló esetben 8-21 óra telt el a felfedezés és a becsapódás között –, a rendszer viszonylag jól működött. Egy nagyobb és veszélyesebb helyen becsapódó égitest esetében ennyi idő nem lett volna elegendő a lakosság értesítésére, ugyanakkor feltehetően egy nagyobb égitestet korábban fel lehet fedezni, és van idő a szélesebb körű figyelmeztetésre is.

A piszkéstetői megfigyelésen kívül még az olaszországi Farra d˙Isonzo Obszervatóriumban Enrico Pettarin és a szlovákiai KYSUCE Obszervatóriumban Marian Urbanik észlelte az új kisbolygót március 11-én.

A Piszkéstetői Obszervatórium 60/90/180 cm-es Schmidt-távcsöve: a Naprendszer apró égitesteit keresi (Fotó: Kuli Zoltán)

A NASA JPL (Sugárhajtómű Laboratórium) pályaadatai szerint a 2022 EB5 napközelben a Föld pályáján belül volt, naptávolban pedig a kisbolygók fő övének legkülső peremén túl, de még jóval a Jupiter távolságán belül. A kis égitest pályasíkja 10,42 fokos szöget zárt be a földpálya (ekliptika) síkjával. A kisbolygó mintegy 4,769 év alatt kerülte meg a Napot, pályája alapján egy Apollo-típusú földközeli kisbolygó volt.

A kisbolygó légköri hatásai közül a belépés és a légkörrel történt kölcsönhatás következtében keltett infrahangokat is rögzítették a szakemberek a Grönlandon és Norvégiában üzemelő infrahangdetektorokkal.

A Grönlandon működő infrahang-érzékelő állomás által detektált infrahanghullámok időbeli lefolyása (Peter Brown, University of Western Ontario, Kanada)

A földi távcsöves megfigyelések, illetve a kis égitest légköri útja során keltett infrahanghatások elemzése alapján a 2022 EB5 mintegy 2-3 méter átmérőjű kis aszteroida lehetett. A pályája körülbelül 18 km/s sebességgel érhette el bolygónk légkörét, ahol szétaprózódott, illetve elpárolgott (plazmafelhővé alakult), és ha voltak is darabjai, amelyek egyben maradtak, azok valószínűleg az Atlanti-ócánba zuhantak. Peter Brown, a Univeristy of Western Ontario (Kanada) kutatója szerint a megfigyelt infrahangok alapján az ütközés energiája mintegy 2 kilotonna TNT-vel lehetett egyenértékű. Összehasonlításul: a Hirosimára ledobott amerikai atombomba mintegy 15 kilotonnás volt, a 2013. február 15-én az oroszországi Cseljabinszk felett szétrobbant meteoroid (szuperbolida) energiája pedig 500-600 kilotonna lehetett.

A 2022 EB5 előtt csupán négy olyan kis aszteroida volt ismert, amelyeknek a Föld légkörébe lépését órákkal az esemény bekövetkezte előtt sikerült előre jelezni. Ezek a 2008 TC3 (Szudán), a 2014 AA (Atlanti-óceán), a 2018 LA (Botswana) és a 2019 MO (Puerto Rico) voltak. A most felfedezett kisbolygó esetében azt is sikerült előre megállapítani, hogy becsapódása nem jelent komoly veszélyt, mert a légkörbe érkezve szétdarabolódik, részben elpárolog.

A csillagász március 25-én egy újabb, 2-4 méter átmérőjű objektumot észlelt, amely a 2022 FD1 elnevezést kapta. Eredetileg úgy tűnt, hogy az égitest bolygónk felé tart, azonban felfedezése után néhány órával, március 26-án végül a Földtől 8500 kilométerre száguldott el.

A földközeli, bolygónkra potenciális ütközési veszélyt jelentő kis égitestek keresése és pályájuk nyomon követése minden tekintetben fontos kutatási terület, ahogyan ezt az újabb magyar felfedezés is jelzi. A Piszkéstetői Obszervatórium hazánk legnagyobb és legjobban felszerelt csillagvizsgálója, ahol a kisbolygók és a földközeli aszteroidák megfigyelése már közel két évtizede zajlik. Sárneczky Krisztián számos kisbolygót és több szupernóvát fedezett fel, valamint az idei év első, általa észlelt üstökösét is róla nevezték el.

Sárneczky Krisztián beszámolója a 2022 EB5 kisbolygó felfedezéséről itt olvasható.

A Föld légkörébe belépő aszteroida a művész elképzelése szerint így kezd aprózódni (Getty Images, ScienceFocus.com, 2020. 10. 11.)