Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete bejelentette, hogy csatlakozik az Európa teljes földi bázisú csillagászatát összefogó legnagyobb együttműködési hálózathoz. Az új OPTICON-RadioNet PILOT (ORP) hálózat két, évtizedek óta sikeresen működő páneurópai projekt, a korábban optikai megfigyelésekre specializálódott OPTICON, illetve a rádiócsillagászatra szakosodott RadioNet összeolvadásával jött létre. A hálózatot a francia CNRS koordinálja, szoros együttműködésben a nagy-britanniai University of Cambridge-dzsel és a németországi Max-Planck-Institut für Radioastronomie-vel.
Ahogy a kutatók egyre jobban megismerik és feltérképezik az univerzumot, a csillagászatban mind fontosabbá válik, hogy egymást kiegészítő megfigyelési technikák álljanak rendelkezésre a különböző asztrofizikai jelenségek megértéséhez. Ez az igény vezette az Európai Uniót abban, hogy összekapcsolja az OPTICON és RadioNet hálózatot.
Az új nemzetközi együttműködés 15 millió euró támogatást nyert el az EU Horizon 2020 keretprogramból. Célja, hogy összehangolja a csillagászati megfigyelési eszközöket és módszereket, hozzáférést biztosítson a kutatók számára a különböző optikai, illetve rádiótávcsövekhez, elősegítse az új kutatógenerációk képzését, valamint utakat nyisson az új felfedezésekhez.
A hálózati együttműködés keretében a CSFK Csillagászati Intézete a tervek szerint létrehozza a magyarországi VLTI Szakértői Központot. A VLTI (Very Large Telescope Interferometer – Nagyon Nagy Teleszkóp Interferométer) az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsőrendszere, amely több óriásteleszkóp összekapcsolásával világszinten is egyedülálló lehetőségeket nyújt az európai csillagászok számára. A VLTI segítségével a kutatók milli-szögmásodperces léptéken tanulmányozhatják az univerzumot az úgynevezett közeli infravörös és a közép-infravörös hullámhossztartományban.
A központ létrehozása során a Csillagászati Intézet a magyar csillagászok évtizedes munkájára, továbbá a kutatók VLTI-műszerekkel (GRAVITY, MATISSE, AMBER, MIDI és PIONIER) kapcsolatos tapasztalataira épít. A magyar VLTI Szakértői Központ stratégiai céljai között szerepel a hasonló európai központok hálózatába való bekapcsolódás, ezáltal pedig az élvonalbeli interferometrikus megfigyelési módszerek elterjesztése Magyarországon, illetve a szomszédos országokban.
Dr. Ábrahám Péter, a Csillagászati Intézet tudományos tanácsadója, az ORP magyarországi koordinátora, egyben az asztrofizikai kutatások szakértője így nyilatkozott: – „A VLTI egy új, innovatív dimenziót nyit meg a kozmosz kutatásában korábban elképzelhetetlen szögfelbontású méréseivel. Nagy lehetőségnek tartom, hogy az ORP segítségével ezt a varázslatos technikát más kutatók számára is elérhetővé tehetjük.”
Az ORP különösen nagy mértékben kívánja elősegíteni egy napjainkban gyorsan bővülő kutatási terület, az időben változó jelenségek csillagászatának a fejlődését, amely azáltal jut információhoz egy égitest belsejéről vagy környezetéről, hogy megfigyeli az objektum fényességváltozásait. Ezen a területen az ORP támogatásával a Csillagászati Intézet folytatja az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrtávcsövével kapcsolatos elismert és sikeres munkáját.
„A csillagos eget gyakran állandónak gondoljuk, amely sohasem változik. Ez egyre kevésbé igaz, ahogy a fényességméréseink elérik a milliomodrész-pontosságot, és ahogy az űrben keringő teleszkópjaink folyamatosan szemmel tartanak több száz millió csillagot. A Gaia sok millió objektumról jelzi nap mint nap, hogy megváltozott a fényessége. Ezek közül próbáljuk mi gépi tanulásos módszerekkel kiválasztani azokat, amelyek annyira izgalmasak lehetnek a csillagászati közösség számára, hogy a földi telepítésű műszereket is érdemes azonnal rájuk irányítani. Kiváltképp érdekelnek bennünket a nagyon fiatal, még csak most formálódó csillagok fényváltozásai, mert ez segíthet megérteni a Napnak és bolygórendszerének a kialakulását, illetve korai fejlődését is” – mondja dr. Marton Gábor, a Csillagászati Intézet tudományos munkatársa, aki a Gaia változékony forrásaival kapcsolatos kutatások vezetője az ORP projekten belül.
A megfigyelési protokollok és az adatfeldolgozási módszerek egységesítése segít lebontani az optikai, az infravörös, illetve a rádió-tudományterületek között eddig húzódó korlátokat, továbbá elősegíti, hogy a kutatók hatékonyabban tudjanak együttműködni, amikor közösen figyelnek meg időben változó csillagászati jelenségeket.
A csillagászati közösség képviselői 15 európai ország, illetve Ausztrália és Dél-Afrika összesen 37 különböző intézményéből csatlakoztak az ORP konzorciumhoz.