Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete bejelentette, hogy csatlakozik az Európa teljes földi bázisú csillagászatát összefogó legnagyobb együttműködési hálózathoz. Az új OPTICON-RadioNet PILOT (ORP) hálózat két, évtizedek óta sikeresen működő páneurópai projekt, a korábban optikai megfigyelésekre specializálódott OPTICON, illetve a rádiócsillagászatra szakosodott RadioNet összeolvadásával jött létre. A hálózatot a francia CNRS koordinálja, szoros együttműködésben a nagy-britanniai University of Cambridge-dzsel és a németországi Max-Planck-Institut für Radioastronomie-vel.

Ahogy a kutatók egyre jobban megismerik és feltérképezik az univerzumot, a csillagászatban mind fontosabbá válik, hogy egymást kiegészítő megfigyelési technikák álljanak rendelkezésre a különböző asztrofizikai jelenségek megértéséhez. Ez az igény vezette az Európai Uniót abban, hogy összekapcsolja az OPTICON és RadioNet hálózatot.

Az EU Horizon 2020 programjának 15 millió eurós támogatásával létrejött OPTICON-RadioNet PILOT (ORP) a földi bázisú csillagászat legnagyobb európai hálózata (ábra forrása: BeabudaiDesign)

Az új nemzetközi együttműködés 15 millió euró támogatást nyert el az EU Horizon 2020 keretprogramból. Célja, hogy összehangolja a csillagászati megfigyelési eszközöket és módszereket, hozzáférést biztosítson a kutatók számára a különböző optikai, illetve rádiótávcsövekhez, elősegítse az új kutatógenerációk képzését, valamint utakat nyisson az új felfedezésekhez.

A hálózati együttműködés keretében a CSFK Csillagászati Intézete a tervek szerint létrehozza a magyarországi VLTI Szakértői Központot. A VLTI (Very Large Telescope Interferometer – Nagyon Nagy Teleszkóp Interferométer) az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsőrendszere, amely több óriásteleszkóp összekapcsolásával világszinten is egyedülálló lehetőségeket nyújt az európai csillagászok számára. A VLTI segítségével a kutatók milli-szögmásodperces léptéken tanulmányozhatják az univerzumot az úgynevezett közeli infravörös és a közép-infravörös hullámhossztartományban.

Az Európai Déli Obszervatórium VLTI interferometrikus távcsőrendszere (ábra forrása: ESO)

A központ létrehozása során a Csillagászati Intézet a magyar csillagászok évtizedes munkájára, továbbá a kutatók VLTI-műszerekkel (GRAVITY, MATISSE, AMBER, MIDI és PIONIER) kapcsolatos tapasztalataira épít. A magyar VLTI Szakértői Központ stratégiai céljai között szerepel a hasonló európai központok hálózatába való bekapcsolódás, ezáltal pedig az élvonalbeli interferometrikus megfigyelési módszerek elterjesztése Magyarországon, illetve a szomszédos országokban.

Dr. Ábrahám Péter, a Csillagászati Intézet tudományos tanácsadója, az ORP magyarországi koordinátora, egyben az asztrofizikai kutatások szakértője így nyilatkozott: – „A VLTI egy új, innovatív dimenziót nyit meg a kozmosz kutatásában korábban elképzelhetetlen szögfelbontású méréseivel. Nagy lehetőségnek tartom, hogy az ORP segítségével ezt a varázslatos technikát más kutatók számára is elérhetővé tehetjük.”

Az ORP különösen nagy mértékben kívánja elősegíteni egy napjainkban gyorsan bővülő kutatási terület, az időben változó jelenségek csillagászatának a fejlődését, amely azáltal jut információhoz egy égitest belsejéről vagy környezetéről, hogy megfigyeli az objektum fényességváltozásait. Ezen a területen az ORP támogatásával a Csillagászati Intézet folytatja az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrtávcsövével kapcsolatos elismert és sikeres munkáját.

„A csillagos eget gyakran állandónak gondoljuk, amely sohasem változik. Ez egyre kevésbé igaz, ahogy a fényességméréseink elérik a milliomodrész-pontosságot, és ahogy az űrben keringő teleszkópjaink folyamatosan szemmel tartanak több száz millió csillagot. A Gaia sok millió objektumról jelzi nap mint nap, hogy megváltozott a fényessége. Ezek közül próbáljuk mi gépi tanulásos módszerekkel kiválasztani azokat, amelyek annyira izgalmasak lehetnek a csillagászati közösség számára, hogy a földi telepítésű műszereket is érdemes azonnal rájuk irányítani. Kiváltképp érdekelnek bennünket a nagyon fiatal, még csak most formálódó csillagok fényváltozásai, mert ez segíthet megérteni a Napnak és bolygórendszerének a kialakulását, illetve korai fejlődését is” – mondja dr. Marton Gábor, a Csillagászati Intézet tudományos munkatársa, aki a Gaia változékony forrásaival kapcsolatos kutatások vezetője az ORP projekten belül.

A megfigyelési protokollok és az adatfeldolgozási módszerek egységesítése segít lebontani az optikai, az infravörös, illetve a rádió-tudományterületek között eddig húzódó korlátokat, továbbá elősegíti, hogy a kutatók hatékonyabban tudjanak együttműködni, amikor közösen figyelnek meg időben változó csillagászati jelenségeket.

A csillagászati közösség képviselői 15 európai ország, illetve Ausztrália és Dél-Afrika összesen 37 különböző intézményéből csatlakoztak az ORP konzorciumhoz.