2022. december 15-én a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárában mutatták be az Andreae II regis Hungariae decretum anni 1222 bulla aurea roboratum – Tanulmányok az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulójára című kötetet. Az idei emlékév keretében készült díszdobozos kiadvány az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Moravcsik Gyula Intézete és az Aranybulla másolatait őrző Magyar Nemzeti Levéltár összefogásával valósult meg. Szerkesztői Mayer Gyula, Szovák Kornél (ELKH BTK Moravcsik Gyula Intézet) és Rácz György (Magyar Nemzeti Levéltár).
Az Aranybullát II. András király (1205–1235) 1222-ben bocsátotta ki, olyan időkben, amikor az uralkodó újító politikája sokakban visszatetszést keltett, és ennek folytán szükségessé vált az egyezkedés a királyi hatalom és a társadalom kiemelkedő csoportjai között. A kiváltságlevélbe foglalt királyi dekrétum többek között annak a bizonyítéka, hogy a 13. század elején hazánk a nyugati keresztény népek közösségének szerves részét képezte, melynek politikai viszonyai sajátos módon ötvözték az ősi magyar szokásjogot és Nyugat-Európa több évezredes szellemi örökségét.
1222-ben a nyugati eszmeáramlatok hatására Európa számos országához hasonlóan a Magyar Királyságban is sor került jelentős szabadságjogok rögzítésére. Az Aranybulla a maga korában alapvető kiváltságokat biztosított a társadalom meghatározó csoportjai számára, egyszersmind rögzítette többek között a honvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeiket is. A dokumentumban foglalt kiváltságok ékesen bizonyítják, hogy országunkban a középkor viszonyai között is a jogrend és a tulajdon tisztelete – „a Szent István elrendelte szabadság” – jelentette azt a közösnek elfogadott értéket, mely az ország lakosait az idők során közösséggé formálta.
A megemlékező esztendő lezárására készült az Andreae II regis Hungariae decretum anni 1222 bulla aurea roboratum – Tanulmányok az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulójára című kiadvány, amely az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága támogatásával a BTK Moravcsik Gyula Intézet és az Aranybulla másolatait őrző, 2023-ban 300 éves múltját ünneplő Magyar Nemzeti Levéltár összefogásával valósult meg. A nyomtatás a Pytheas Könyvmanufaktúrában készült.
Maróth Miklós, az ELKH elnöke a kiadványhoz írt ajánlásában így fogalmazott: „Az előttünk fekvő könyv a magyar középkor kiváló kutatóinak a munkája: egy kutatóintézet és az Aranybulla szövegmásolatainak legtöbb példányát őrző közgyűjtemény – amely egyben a legrégebbi is Magyarországon – fogott össze annak érdekében, hogy a 800. évfordulón mind az Aranybulla szövegét, mind II. András (valamint a korábbi és a későbbi magyar királyok) aranypecsétjeit a magyar tudomány legmagasabb szintjén mutassa be. A munka igyekszik mind filológiai, mind történeti szempontból megvilágítani az Aranybulla vallási, politikaelméleti, társadalmi hátterét és jelentőségét, belehelyezve azt a magyar történelem folyamatába és a korabeli nemzetközi kontextusba. A kötet így nemcsak összefoglalja az új eredményeket, hanem egyszersmind utat mutat a következő százötven esztendő kutatásainak is.”
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója elmondta: „A Magyar Nemzeti Levéltár nem tulajdonosa, csak őrzője a nemzet emlékezetét jelentő dokumentumoknak. Éppen ezért tartjuk fontosnak, azért támogattuk a jelenlegi kiadást is, hogy mindazon közkincsek, amelyek a levéltárainkban fellelhetőek, minél szélesebb társadalmi rétegekhez eljussanak.”
A díszdobozba bekerültek az Aranybulla középkori szövegemlékeinek hasonmásai, valamint pecsétjeik nemesmásolatai. Ez utóbbiakat a sárgaréz fémbulla kivételével természetes méhviaszból állították elő. Ezekhez járul a doboz alsó rekeszében egy tanulmánykötet, amelyben a nevezetes oklevélnek és társdokumentumainak a latin nyelvű kritikai kiadásán és ezek korszerű magyar nyelvű fordításain kívül közérthető nyelven megfogalmazott tudományos tanulmányokat talál az olvasó. Az Árpád-kor jelenlegi hazai szakértői által írt tanulmányok széles szempontrendszer alapján elemzik az 1222. évi királyi dekrétummal kapcsolatos történelmi kérdéseket. A kötet végén található képblokk a hasonmásokkal összhangban betekintést enged a korszak képi világába.
Az írások szerzői több tudományos műhelyt képviselnek, ezek között a két együttműködő intézmény – a Magyar Nemzeti Levéltár és a BTK Moravcsik Gyula Intézet – munkatársain kívül a BTK Történettudományi Intézet és három egyetem (Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem) kutatói vettek részt a kötet létrehozásában.
Almási Tibor tanulmányában a 13. század első felének magyarországi társadalmi változásait foglalja össze, Bácsatyai Dániel az Aranybulla nyugati rokondokumentumait teszi újfent vizsgálat tárgyává. Bárány Attila a legnagyobb hírű szabadságlevél, a Magna Carta születésének körülményeit tisztázza, Dreska Gábor az Aranybulla megújításainak történeti körülményeit mutatja be. Kurecskó Mihály részletesen ismerteti a magyar királyok aranypecsét-használatát, Pósán László a Hohenstauf császárok aranypecsétes okleveleit vizsgálja. Rácz György az Aranybulla fennmaradt szövegemlékeinek példányait követi nyomon, Szovák Kornél a magyar politikai gondolkodás történetében helyezi el az Aranybullában megformált, közéletet illető gondolatokat. Szőcs Tibor a „székesfehérvári törvénynapokat”, Tringli István pedig az Aranybullába foglalt, később sarkalatos nemesi jogokként ismert kiváltságok későbbi sorsát veszi górcső alá. A gazdag tartalom sok olyan tudományosan értelmezhető kérdésre rávilágít, amely irányt szabhat a további kutatásoknak, ugyanakkor korszerű formában rögzíti azt a tudást, amely szilárdnak és megbízhatónak bizonyult. Mindezt áttekinthető külalakban, önálló képblokkban elhelyezett, jól szerkesztett illusztrációkkal kiegészítve kínálja olvasóinak a tanulmánykötet.
Hazánk 2022-ben ünnepli az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulóját. Az esztendő során számos tudományos konferencia, megemlékezés és sajtómegjelenés tanúsította, hogy az ünnepelt dokumentum iránt széles körű a közérdeklődés a magyar társadalomban: közös múltunk olyan tényezőjét látjuk benne, amely kiemelkedő eleme a nemzeti összetartozásról kialakított elképzeléseinknek.
A gyűjtemény, illetve a kötet 2023 januárjától megrendelhető a Pytheas Könyvmanufaktúránál.