2020-ban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkárságának kezdeményezésére összesen öt egyetemi együttműködési megállapodás jött létre: a Széchenyi István Egyetemmel (SZE), a Szent István Egyetemmel (SZIE), a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE), a Pécsi Tudományegyetemmel (PTE), illetve az Óbudai Egyetemmel (ÓE). Az öt egyetemi együttműködés keretében 2020. december 1-jétől különféle kutatási projektek indultak, amelyekhez az ELKH Titkárság a 2021. november 30-ig tartó időszakra összesen 540 millió Ft-os támogatást biztosított.  

A SZE és az ÓE együttműködést a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), a SZTE együttműködést a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK), a SZIE együttműködést az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), a PTE Szentágothai János Kutatóközpont (SZKK) együttműködést pedig a Természettudományi Kutatóközpont (TTK)  vezeti. 

A program fontos küldetése, hogy az eddigi sikeres Kiválósági Együttműködési Programok (KEP) szakmai értékelésére és tapasztalataira építve tudomány- és kutatásszervezési szempontból hatékonyabb kereteket biztosítson a bevont intézmények kutatói által javasolt témák kidolgozásához. Emellett a tervek szerint kiterjesztik a programot a hazai kutatóegyetemek körül kibontakozó innovációs ökoszisztémára is azzal a céllal, hogy támogassák az ELKH egyetemekhez közeli kisebb, ám bizonyos területeken jelentős eredményeket elérő kutatócsoportok integrálását.

A kísérleti program fő célja, hogy növelje azoknak a nemzetgazdasági szempontból is fontos, ugyanakkor az ELKH kiemelt tudományos tématerületeibe jól illeszkedő kutatási projekteknek a számát, amelyekben előtérbe helyezik az eredmények hasznosulását. Ez fokozhatja a versenyt, és növelheti a KFI-együttműködések színvonalát is.

Az ELKH–SZTAKI–SZE együttműködés keretében 150 millió Ft-os támogatással indult projekt Számítógépes hálózati kommunikáció révén megvalósuló információfeldolgozási protokollok alkalmazása mobil ágensek elosztott irányításában címmel. A kutatási program a nagy sebességű, alacsony késleltetésű kommunikációs technológiák (5G és 6G) társadalmi elfogadottságának növelésére, továbbá az iparban történő technológiai alkalmazásuk bővítésére irányul. A járműirányítási rendszerek megbízhatóbbá tételével, valamint a közlekedési információk intelligens módon történő megosztásával és felhasználásával jelentősen javítható a közlekedésbiztonság. A közlekedési rendszereknek a projektben kutatott technológiákkal történő támogatása további optimalizálási potenciált rejt, mivel a közlekedésre felhasznált energia csökkentése révén hozzájárul az Európai Unióban is az elsődleges célok közé sorolt szén-dioxid-kibocsátás, és így a környezetterhelés csökkentéséhez.

Az ELKH–SZTAKI–ÓE együttműködésben 100 millió Ft-os támogatással indult el a Kibermedikai rendszerek fejlesztése mesterségesintelligencia- és hibridfelhő-módszerekre alapozva című projekt. Ebben öt különböző élettani, biológiai alkalmazási területen történik pilot alkalmazásfejlesztés, melyek mindegyike jelentős hasznosítási potenciállal rendelkezik a népegészségügy, az élelmezésipar és a nemzetgazdaság különböző területein. A projekt öt kulcsterülete: a cukorbetegek döntéstámogatása, az étkezési célú gombatermesztés automatizálása, tremordetektálás, mikrohemodinamikai képalkotó eljárás, és a fogszabályzó-használat monitorozása. Az eredmények nagymértékben erősítik az Óbudai Egyetemen újonnan létesítendő Technológia Centrum portfólióját. Emellett egy további lehetséges kooperációról zajlanak egyeztetések a Siemens hazai képviseletével a projektben felvázolt öt kutatási terület eredményeinek széles körű hasznosítására vonatkozóan.

Az ELKH–SZBK–SZTE együttműködés keretében 120 millió Ft támogatással két projekt indult, 60-60 millió Ft-os kerettel: az egyik Ultragyors természetes és mesterséges fotokémiai reakciókomplexek működésének modulálása nagy erősségű statikus és tranziens elektromos terekkel; fotonikai alkalmazások, a másik Idegsejtek fenotipizálása és kommunikációjuk vizsgálata mesterséges intelligencia és automatizált „patch clamp” rendszer segítségével címmel.

A fotokémiai témájú alapkutatási program célja, hogy tisztázza a fotokémiai rendszerekben kialakuló nagyon erős és gyorsan változó lokális elektromos terek, valamint a hozzájuk kapcsolódó dielektromos relaxációs folyamatok szerepét, és segítsen megérteni a dielektromos környezet mesterséges és biohibrid molekuláris rendszerek fotokémiai aktivitására kifejtett hatását is.

Az idegsejtekkel kapcsolatos projektben a kutatók egy olyan módszertan létrehozását tűzték ki célul, amely a humán in vivo agykérgi szövetekben a sejtek típusainak feltárását és a közöttük történő kommunikáció megértését szolgálja. Ennek eléréséhez egy olyan, idegtudományi kutatásokra használható hardver- és szoftverrendszert fejlesztenek ki, amely mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálja az agysejteket a szövetben, ezt követően pedig előrejelzést (predikciót) ad azok megjelenésére (fenotípusára) nézve. Az így létrehozott módszer segítségével az emberi agy működésének pontosabb megértésén felül fontos orvosi kérdések megválaszolására nyílik lehetőség, többek között az Alzheimer- vagy Parkinson-betegség optimális, személyre szabott terápiáját illetően.

Az ELKH–TTK–PTE–SZKK együttműködés keretében négy olyan kutatási projektet választottak ki, amelyek a TTK és a Szentágothai János Kutatóközpont részben már elindított együttműködési területeire építenek.

Az első projekt az NGS[1]-illesztési referenciaprojekt, melynek célja az újgenerációs szekvenálási adatok (NGS) kiértékeléséhez használt illesztési referencia-adatbázisok felállítása, két témára fókuszálva. Az NGS illesztési referenciaprojektben olyan újszerű adatelemzést végeznek majd, melynek során mindkét résztvevő kutatócsoport (a TTK, illetve a PTE részéről) egymástól függetlenül feldolgozza az összes rendelkezésre álló adatot. A kutatások eredményét közvetlenül is tudják majd csatlakoztatni az Európai Unió által 5 millió euróval támogatott, összesen 22 ország részvételével zajló ELIXIR CONVERGE projektben kidolgozott standardokhoz.

A második projekt az Új fájdalomcsillapító, antidepresszáns, neuroprotektív/retinoprotektív és memóriajavító célmolekulák, gyógyszerjelöltek azonosítása (neurofarmakológia) címmel indult el, és nagyon ígéretes, új gyógyszerfejlesztési irányt jelent. Egyedülállóan széles spektrumot felölelő metodikai lehetőségek állnak rendelkezésre a transzlációs neurofarmakológiai kutatások valamennyi fázisához, ezekhez pedig elengedhetetlenül fontos a résztvevők erős klinikai háttere, illetve a Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK) modern műszerparkja. A projekt a gyógyszercélpont-azonosításra irányuló teljes vizsgálati spektrumot lefedi, emellett a gyógyszerhatástani, toxikológiai, farmakokinetikai, gyógyszertechnológiai, gyógyszerészi kémiai, biotechnológiai, és transzlációs klinikai kutatásokhoz szükséges kompetenciákat is felvonultatja. A partnerek több KKV-val, valamint a Richter Gedeon Nyrt.-vel is szoros együttműködésben állnak. Ehhez a projekthez kapcsolódik a beadásra tervezett Transzlációs Klinikai Idegtudományi Nemzeti Laboratórium elnevezésű pályázat, amely elsősorban neuropeptid-mediátorokra és receptoraikra, illetve a kismolekulájú agyi transzmitterekre irányul, valamint a Gyógyszerkutatás és -Fejlesztés Nemzeti Laboratórium is.

A harmadik projekt a Bioimpedancia-alapú tumordiagnosztika, amelynek célja a megbízható, korai diagnózis felállítása daganatos betegségek esetében. A kifejlesztett új módszer ígéretes lehet tumorszűrésekben, valamint a kezelés hatékonyságának monitorozásában is. Az interdiszciplináris K+F+I-projekt keretében a tumorok (elsősorban emlőtumor, melanoma, esetleg prosztata karcinoma, oszteoszarkóma) komplex állatkísérletes modellekben történő validációját, jellemzését, optimalizálását tervezik, ipari partnerek későbbi lehetséges bevonásával. Ehhez a kutatáshoz kapcsolódik az Óbudai Egyetem Kiberorvosi Kompetenciaközpont (NKFIH, 2020−) projektje Innovációs szolgáltatóbázis létrehozása diagnosztikai, terápiás és kutatási célú kiberorvosi rendszerek fejlesztésére címmel, melynek célja egy Kiberorvosi Kompetenciaközpont létesítése az Óbudai Egyetemen.

A negyedik projekt A zsírszövet sejtes és molekuláris biológiai jellemzése az elhízással, illetve az öregedéssel összefüggésben címmel valósul meg. Ez az elhízás világszerte jelentős egészségügyi problémájával kapcsolatos, amely miatt jelentősen megnőtt a zsírszövet, illetve a hozzá kapcsolódó általános anyagcsere molekuláris biológiai szintű vizsgálatának a fontossága. A zsírszöveti differenciáció mindkét fő irányát (fehér és bézs/barna zsírsejtek) különböző modellrendszerekben kutatják majd, ilyen például a tímusz (csecsemőmirigy) elzsírosodásának tanulmányozása génhiányos egérmodellek felhasználásával. A projekt további célja az öregedéshez köthető adipogenezis hátterében álló folyamatok feltérképezése, valamint olyan fehérjecélpontok megtalálása, amelyek képesek lehetnek késleltetni az öregedést.

Az ELKH–ATK–SZIE együttműködés keretében 70 millió Ft támogatással indult el a Precíziós nemesítés a biztonságos élelmiszer-alapanyagért kutatási program, melynek célja különféle génszerkesztésen alapuló technológiák alkalmazása. Három növényt vizsgálnak – burgonya, búza, szilva – annak érdekében, hogy gyakorlati megoldást találjanak a három fő kórokozóféle – vírus, baktérium és gomba – káros behatásaival szemben. A projekt eredményes kivitelezése egy új Nemzeti Laboratórium létrehozását is megalapozhatja. A most induló kutatások folytatásával egy úgynevezett transzlációs mezőgazdaság alapjait lehetne lefektetni hosszabb távon, ami – a transzlációs medicina mintájára – a tudomány eredményeinek a termelésbe történő átültetését, valamint az innovációt szolgálja, illetve gyorsítja fel.

[1] Next Genaration Sequencing – Új Generációs Szekvenálás – DNS