Ugrás a tartalomra

A hazai kutatók rendelkezésére bocsátották Magyarország egyik legjelentősebb informatikai felhőrendszerét, az ELKH Cloudot

Sajtószoba

Hivatalosan is átadták az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) továbbfejlesztett informatikai felhőrendszerét, az ELKH Cloudot, amely hazánk egyik legnagyobb általános célú kutatási infrastruktúrájaként már a felhasználók rendelkezésére áll. Az ELKH Cloud működéséhez az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) Adatközpontja nyújtja a számítási és adatszolgáltatásokat az ELKH Titkárság támogatásával, immár több mint 150 kutatási projektben. Az infrastruktúra-fejlesztés célja, hogy a hazai kutatók számára megnövelt felhőszámítási és -adattárolási kapacitások, a legmodernebb hardverek és felhőben használható szoftverek álljanak rendelkezésre, amelyek egyben támogatják a nemzetközi projektekbe történő bekapcsolódást. A felhőrendszer kialakítását az MTA kezdeményezte 2016-ban. Az ELKH Titkárság támogatásával a sokszorosára növelt kapacitású ELKH Cloud ünnepélyes átadására 2022. február 15-én, a SZTAKI-ban megrendezett online szakmai eseményen került sor.

Az új tudományos kutatások eredményessége egyre növekvő mértékben függ a nagy mennyiségben előálló adatok hatékony tárolási és feldolgozási lehetőségeitől. Az ELKH Cloud jelentős mértékben megkönnyíti a felhasználók munkáját azáltal, hogy az adatelvű kutatáshoz szükséges, rendkívül nagy kapacitású hardver-infrastruktúrát és a speciális szoftverkörnyezeteket kulcsrakészen biztosítja számukra. Emellett a SZTAKI és a Wigner FK munkatársai egyedi igények esetén szakmai támogatást is nyújtanak az ELKH Cloudot használó kutatók számára.

„Az ELKH Cloud által olyan kutatóműhelyek is hozzáférhetnek a legkorszerűbb informatikai platformokhoz, amelyek nem tudják vállalni a saját rendszer beszerzésével, kialakításával és üzemeltetésével járó terheket. Az alkalmazott élvonalbeli technológiáknak köszönhetően a felhő képes kiszolgálni az eltérő és folyamatosan változó felhasználói igényeket is, jelentős költségmegtakarítást eredményezve. A közös munka révén a hazai kutatók számára is biztosított az európai viszonylatban is versenyképes felhő-infrastruktúra, melyhez egyetemi és nemzeti laboratóriumok által kezdeményezett projektek is csatlakozhatnak” – hangsúlyozta Bokor József, az ELKH alelnöke.

„Ennek az infrastruktúra-fejlesztésnek a célja, hogy a hazai kutatók nemzetközi projektekbe történő bekapcsolódását lehetővé tegye, ezzel támogatva a magyar felsőoktatás és kutatói közösségek nemzetköziesítését. A magyar egyetemek a világ felsőoktatási rangsoraiban jelentősen előre léptek az elmúlt években az ilyen és ehhez hasonló fejlesztéseknek köszönhetően. A megújult felsőoktatás a modellváltással számtalan karrierlehetőséget kínál szinte minden tudományterületen. A magyar kormány elkötelezett a felsőoktatás megújítása és a tudományos műhelyek támogatása iránt” – mondta Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár.

„Az ELKH Cloud a számítási erőforrások elérésén túlmenően a kutatók számára igény szerinti, testre szabott szakmai konzultációs szolgáltatást is nyújt. Ez lehetővé teszi, hogy a felhasználók a leghatékonyabb módon alkalmazhassák a felhőt, és ezzel a felhő kihasználtsága és hatékonysága is növekedjen” – emelte ki Kacsuk Péter, az ELKH Cloud projekt szakmai vezetője.

„Napjainkban rendkívül fontos, hogy egy új ötlet kidolgozása gyorsan megtörténjen. A sok esetben megkerülhetetlenül szükséges számítógépes hátteret csak úgy tudjuk biztosítani, hogy a legmodernebb eszközökből egy optimális nagyságú kapacitást rendelkezésre készen tartunk. A kidolgozást azután az eredmény gyors bemutatásának és hasznosításának kell követnie. A magyar kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat szereplői így lényeges tényezők maradhatnak a nemzetközi porondon. Az ELKH Cloud ezt az alapvető feltételt képes biztosítani” – hangsúlyozta Lévai Péter, a Wigner FK főigazgatója.

„A nyílt megoldásokon alapuló tudományos felhőt a kutatóközösség tagjai fejlesztik és biztosítják a kutatóközösség többi tagja számára. Így az ELKH Cloud nagymértékben hozzájárulhat a nyílt tudomány (Open Science) irányelveinek minél szélesebb körű hazai elterjesztéséhez” – tette hozzá Lovas Róbert, a SZTAKI igazgatóhelyettese és az ELKH Cloud projektigazgatója.

Az ELKH célja, hogy a továbbfejlesztett ELKH Cloud két nagyszabású európai program, az Európai Nyílt Tudományos Felhő (European Open Science Cloud) és a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI, European Strategy Forum on Research Infrastructures) támogatását elnyert SLICES nemzetközi projekt integrált részévé váljon. Így biztosítható a hazai kutatók számára, hogy a rangos nemzetközi együttműködések kialakítása még szélesebb területen váljon lehetővé a Horizont Európa Program keretében. A fejlesztés jelentőségét az is alátámasztja, hogy 2021 óta az ELKH Cloud a „TOP50 Kiváló Kutatási Infrastruktúra” címet viseli.

###

Az ELKH Cloudról

A kutatásokhoz gyakran összetett, számos építőelem összehangolt működésén alapuló platformot kell kialakítani, ezért az ELKH Cloud átszabható, megbízható és skálázható sablonokat biztosít a felhasználók számára – többek között az úgynevezett felhőorkesztrációs módszerek segítségével.

A nyílt, OpenStack-alapú architektúrának köszönhetően az operációs rendszerek és a felhő IaaS-szintű (Infrastructure-as-a-Service) alapszolgáltatásai mellett elérhetők többek között a legelterjedtebb mesterségesintelligencia-kutatást és adatgyűjtést támogató, PaaS-szinten (Platform-as-a-Service) nyújtott keretrendszerek is.

Az elmúlt évek pozitív visszajelzései és a mesterségesintelligencia-alkalmazások növekvő igényei alapján az ELKH Cloud kapacitásai 2021-ben az ELKH Titkárság támogatásával jelentős mértékben bővültek, így már 5900 vCPU, 68 db GPGPU kártya, 28 TB RAM, 338 TB SSD-tároló, 1,25 PB HDD-tároló és 100 Gbps hálózati kapacitás áll a felhasználók rendelkezésére.