A környezet, a klímaváltozás, az ökológia, a mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság kutatási területei
A környezet változása jelentős kihívások elé állítja az emberiséget, a problémák többsége pedig nem ismer országhatárokat. Az emberiség közös érdeke a jelenkori és a jövőben várható folyamatok megértése, prognózisok készítése és a problémák megoldása. Az éghajlattal és a fenntartható környezettel kapcsolatos kutatások az EU kutatás-fejlesztési és innovációs politikájának alapvető fontosságú részét képezik. Hazánk hatékony mezőgazdasági fejlesztésének első pillére nem lehet más, mint az élelmiszer- és ellátásbiztonságot szolgáló, célzott felfedező kutatások.
E tématerülethez az ELKH élettudományi kutatóhelyei – az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), az Állatorvostudományi Kutatóintézet (ÁTKI), az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) – jelentős szakmai múltjukra alapozva kiemelkedő módon képesek hozzájárulni. Kutatásaik mind a releváns folyamatok alapjainak feltárásával, mind a környezet állapotának monitorozásával és a veszélyek elhárítását szolgáló beavatkozó alkalmazások kifejlesztésével foglalkoznak. Céljuk hármas: élvonalbeli alapkutatást művelni, kiváló minőségű adatszolgáltatást- és elemzést végezni, valamint a nehézségek leküzdéséhez tudásalapú tanácsot adni.
Az időjárási szélsőségek gyakoriságának és intenzitásának növekedése a 21. század egyik legnagyobb kihívása, amely nemcsak az ökológiai rendszereket, hanem az emberi életminőséget is alapjaiban veszélyezteti. Az ÖK kutatásai kiterjednek a terresztris és vizes ökológiai rendszerek időjárási fluktuációira, valamint a klímaváltozásra adott rendszerszintű válaszaik (érzékenység, reziliencia, alkalmazkodóképesség) tanulmányozására. Az ÖK szakemberei az ATK munkatársaival közösen növényi gyökerek tömegességét és aktivitását, valamint a talajlakó ízeltlábúak mennyiségét követik nyomon.
A klímaváltozás miatt az invazív trendek felgyorsultak, és az újonnan megjelent kártevők és kórokozók száma folyamatosan nő. A növekvő társadalmi igényekre válaszul az ATK környezetbarát módszerekkel segíti a kártevők és a kórokozók elleni védekezést.
Az ÖK a Duna vízgyűjtőterületére fókuszáló, de globális kitekintésű kutatásait nemzetközi kutatási és monitoringhálózatok tagjaként végzi. Az ÖK Vízi Ökológiai Intézetének alap- és alkalmazott kutatásai olyan globális, illetve lokális természeti és környezeti kihívások köré csoportosulnak, amelyek a vízigény növekedésével, a globális változásokkal, a biodiverzitás csökkenésével és a környezetszennyező anyagok megnövekedett emissziójával kapcsolatosak, és amelyekben a víz mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban kiemelt jelentőségű. Felszíni vizeink vízminőségének védelme érdekében szintén feladatuk a szennyezőanyagok forrásainak feltárása, különös tekintettel a szennyvíztisztításra.
Az ÖK-ban nemzetközileg is kiemelkedő elméleti kutatómunkát folytatnak a nagy evolúciós átmenetek és a kooperáció elméletének továbbfejlesztése, valamint az evolúció és a tanulás elméleteinek összevetése, egységesítése terén. Hipotéziseik tesztelésére a nemrég kiépített, mintegy negyven önjáró, „látó, halló, gondolkodó” egyedből álló robotfarmot is használják. Szintén stratégiailag kiemelt kutatási terület a kooperáció és a kommunikáció együttes evolúciójának vizsgálata a TK-val együttműködésben.
Az élelmiszer-biztonság, így az egészséges talaj és élelmiszer biztosítása az Európai Horizont keretprogram kiemelt küldetése. Az ATK-ban molekuláris módszereket dolgoznak ki a különféle kártevők, gyomok egyértelmű azonosítására. Az ÖK-ban zajló kutatások során a szakemberek a természetben megtalálható vegyszermaradványokon ökotoxikológiai vizsgálatokat végeznek, hogy feltárják azok környezetre gyakorolt hatását. Az ÁTKI szoros együttműködésben az Állatorvostudományi Egyetem szaktanszékeivel az élelmiszer-biztonsági szempontból kiemelkedő jelentőségű fertőző betegségek és az antimikrobiális rezisztencia epidemiológiáját, illetve az állategészségügyi felhasználás és a humánorvoslásban tapasztalható rezisztencia összefüggéseit vizsgálja. A társadalom húsigényének fedezése céljából a mezőgazdasági termelés jelentős részét az állattenyésztés használja fel. Az ÁTKI számára ezért kiemelten fontos nemzetgazdasági feladat a haszonállatok egészségének védelme. A globalizáció az állati patogének elterjedését is elősegítette, a széles közönség előtt is jól ismert járványokat (pl.: afrikai sertéspestis, madárinfluenza) okozva. Az említett ragályos betegségek mellett a kevésbé ismert, de nagy gazdasági károkat okozó kórokozók vizsgálata (pl.: PRRSV, cirkovírusok), valamint az ezek elleni új diagnosztikai és védekezési lehetőségek kidolgozása szintén az ÁTKI feladatai közé tartozik.
Az évezred egyik legnagyobb kihívását jelenti a klímaváltozás mezőgazdaságra kifejtett hatásainak vizsgálata, valamint a klímaváltozás által okozott káros folyamatok nyomon követése, és lehetőség szerint ezek ellensúlyozása. Az extrémmé váló környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodásban kulcsszerepet kaphatnak a fotoszintetikus fényenergia, illetve a tápanyag és a víz hasznosításának folyamatában részt vevő növényi adaptációs mechanizmusok. Az SZBK-ban a földi élet fennmaradásának alapját adó fotoszintézist, és az ezt végző szervezetek alapvető működését kutatják.
A klímaváltozással kapcsolatos élettudományi kutatások
Az Európai Bizottság által javasolt zöld megállapodás célja, hogy Európa 2050-re olyan kontinenssé váljon, ahol csak annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, amennyit különböző intézkedésekkel meg is tudnak kötni. A kezdeti ütemtervben felvázolt intézkedések szerteágazók: a kibocsátások nagymértékű csökkentésétől az élvonalbeli kutatási és innovációs célú beruházások támogatásán át az európai természeti környezet megóvásáig számos fontos tevékenységi területre kiterjednek.
Az európai zöld megállapodás céljainak teljesítése jelentős beruházásokat igényel. A 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához hozzávetőleg évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség, amely az Európai Unió 2018. évi GDP mintegy 1,5 százalékának felel meg.
A Magyar Kormány 2020-ban tette közzé a Nemzeti Energiastratégiát, amely – összhangban az európai törekvésekkel – 2050-ig az energiatermelés teljes dekarbonizációját tűzi ki célul.
Az ELKH tizenegy kutatóközpontjának és hét önálló kutatóintézetének többsége aktív szerepet vállal abban, hogy megértse a klímaváltozás folyamatát, feltárja az okozott változásokat, mérsékelje a folyamatot, illetve kutassa a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás lehetőségeit.