Az anyagszerkezet, az energia, az űrkutatás, a nanotechnológia kutatási területei
A tudományos kutatások egyik legfontosabb célja évszázadok óta a bennünket körülvevő anyag szerkezetének, tulajdonságainak, viselkedésének és felhasználhatóságának megismerése. Ezt mindig is kiegészítette az a kérdés, hogy honnan vegyük az energiát.
A hazai anyag- és energiakutatás legfontosabb szereplői az Atommagkutató Intézet (ATOMKI), a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK), az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) , a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK). Kutatásaik nemzetközi szinten is az élvonalba tartoznak. Egyrészt a saját kísérleti berendezéseikkel, másrészt a nagy nemzetközi infrastruktúrákkal együtt vagy megaprojektek tagjaiként érnek el jelentős eredményeket, melyek a sikeres technológiatranszfernek köszönhetően sok esetben a hazai ipar számára is versenyelőnyt tudnak biztosítani.
A világűrkutatás a legfejlettebb csúcstechnikát igénylő diszciplínák közé tartozik. A korábbi évtizedekben az ELKH öt kutatóhelyén – az ATOMKI-ban, a CSFK-ban, az EK-ban, a TTK-ban és a Wigner FK-ban – jöttek létre világszínvonalú űrkutatási kompetenciák. Az EK-ban például az európai űripari szabványoknak megfelelő, az Európai Űrügynökség által auditált űrkutatási fejlesztőlaboratórium és űripari tesztközpont létesült.
A kutatóhálózat űrtevékenységgel foglalkozó munkatársai komoly nemzetközi űrprogramokban vettek és vesznek részt, köztük űrszondás bolygóközi küldetésekben, földmegfigyelő programokban, a Nemzetközi Űrállomás programban, az Artemis holdprogramban, vagy éppen a robotikus Mars-küldetésekben. Az ezzel kapcsolatban felhalmozott szellemi tőke az innovációban, az oktatásban, valamint közhasznú feladatok megoldásában is hasznosul.
A CSFK és a Wigner FK több jelentős európai űrcsillagászati misszióban is kutatási partner. Az ATOMKI a nagybolygók közelében zajló sugárkémiai folyamatokat vizsgálja az EUROPLANET együttműködés keretében. Az EK, az FI és a Wigner FK kutatói az űridőjárás-figyelő és -modellező vizsgálatok prominens résztvevői, emellett az űridőjárási műszerek és fedélzeti eszközök fejlesztésében is részt vesznek.
A Kormány 2020-ban tette közzé a Nemzeti Energiastratégiát, amely az európai törekvésekkel összhangban 2050-ig az energiatermelés teljes dekarbonizációját tűzte ki célul. A stratégia egyik fő pillére az energiaellátás biztonsága és az importtól való függés csökkentése. Az energiagazdálkodás terén alapvető feladat az energiatakarékos és környezetbarát megoldások keresése, új anyagok és technológiák kidolgozása, valamint ezek használata. E stratégiába illeszkednek az ELKH kutatás-fejlesztési céljai is, amelyek között szerepel a hazai nukleáris kompetencia fenntartása, illetve a következő évtizedek technológiai kihívásaira való felkészülés. A jövő új technológiáinak kifejlesztéséhez, a magfúzióra alapozott energiatermelés és a negyedik generációs atomerőművek támogatásához, illetve a nukleáris üzemanyagciklus zárásának a megoldásához összehangolt kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység szükséges.
Az energia-kutatások területén kiemelhetők az Energiatudományi Kutatóközpontban és a Természettudományi Kutatóközpontban folyó megújuló enegiaforrásokhoz kapcsolódó kutatások. Ezek a megújuló források energetikai hasznosításának elősegítése új energiatárolási és -átalakítási módszerekkel, amelyek közé tartozik az időjárásfüggő, megújuló alapú villamosenergia-termelés időszakos többlettermelésének tárolását támogató megoldások kifejlesztése, valamint nagy hatékonyságú, fenntartható, hosszú élettartamú, olcsó és biztonságos tüzelőanyag-cellák és lítiumion-elemek gyártásának előkészítése, kísérleti kutatása.