A társadalom, a gazdaság, a történelem, a régészet, a bölcsészet és a nyelv kutatási területei
Az ELKH kutatóhelyei – a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK), a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK), a Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK), a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) – e tudományágak legkiválóbb hazai centrumai, kitűnő és tapasztalt kutatógárdával. Ezért kiemelt szerep hárul rájuk a társadalmi, gazdasági és ipari kihívások elemzése, a lehetséges válaszok kidolgozása, a magyar és az európai kultúra megőrzése, az emberi életminőség javítása, valamint az új generációk szellemiségének formálása terén.
A KRTK-ban a gazdasági növekedés rövid és hosszú távú feltételeinek makro- és mikroszintű vizsgálatával arra keresik a választ, hogy a nagy elosztási rendszerek, illetve a kapcsolódó szakpolitikák hogyan befolyásolhatják a magyar gazdaság fenntartható fejlődését, hogyan tehetik innovatívabbá és hatékonyabbá a vállalati hálózatokat, miként járulhatnak hozzá az emberi erőforrás egyre magasabb színvonalú újratermeléséhez, hogyan segíthetik a szegénységi csapdából való kitörést. A SZTAKI egy nemzetközi konzorcium tagjaként egy körforgásos gazdasági modellt támogató digitális platform új koncepciójának kidolgozásában vesz részt, amely csökkenti az értéklánc szereplői között jelenleg fennálló információs aszimmetriát.
A közpolitikai folyamatok vizsgálata többek között elősegíti a kormányzati politikák megvalósításának elemzését szolgáló módszertan kidolgozását, mely munkát a TK Gyerekesély-kutató Csoportja és Családtudományi Kutatási Centruma végzi. A közpolitikai kutatások adatigényének kiszolgálását a big data módszereken alapuló adatbázis-építés teszi lehetővé, mely a politikai és társadalmi kontextusra irányuló vizsgálatokra is támaszkodik.
A TK-ban a hazai és a határon túli kisebbségek kultúráját, értékeit, társadalmi szerveződését is kutatják, amelynek keretében a mobilitás etnikai, illetve nemzetiségi dimenzióját kvalitatív és kvantitatív módszerekkel vizsgálják. Ennek révén feltárható, hogy Magyarországon és a szomszédos országokban kisebbségi, illetve többségi környezetben, valamint a nyugat-európai diaszpórában élők mit gondolnak a nemzetről és a társadalmi együttélés különféle formáiról.
A BTK hazai és nemzetközi együttműködések keretében a magyarság múltjának és kultúrájának teljességét kutatja. A BTK a magyar kulturális örökség feltárásának és gondozásának, valamint a magyar önazonosság erősítését célzó alapfeladatainak szellemében olyan kutatócsoportokat tart fenn központi és intézeti szinten egyaránt, amelyek a nemzeti identitás szempontjából alapvető témákat tanulmányoznak, reflektálva a jelenkor kihívásaira is.
A BTK Régészeti Intézet az élelemtermelő társadalmak kialakulásától a kora újkorig terjedő nyolc évezredet átfogva kutatja a magyarság és a Kárpát-medence egykori népeinek régészeti emlékeit. Az intézet az archeogenetika legfontosabb magyarországi műhelyévé vált, folyamatosan üzemelő laboratóriummal, tapasztalt, külföldön képzett munkatársakkal, nagy mintavételi gyakorlattal, és többek között a Harvard Medical Schoollal együttműködve Európában is kiemelkedő kutatásokat végez.
A BTK Történettudományi Intézet – a magyar állam, illetve társadalom történetével kapcsolatos alapkutatásokra irányuló missziója jegyében – az egyetemeken működő ELKH támogatott kutatócsoportokkal együttműködve különösen értékes forráskiadásokat és összefoglaló műveket készít és jelentet meg. Interdiszciplináris kutatócsoportjai olyan közérdeklődésre számot tartó témákkal is kiemelten foglalkoznak, mint például a magyar őstörténet, a mohácsi csata, Szigetvár ostroma, a magyar és az európai családtörténet, Trianon és következményei, a Horthy-korszak és a szovjet megszállás, a magyar vidék története a 20. században.
A BTK Néprajztudományi Intézetben a magyar néprajztudomány, az etnológia, a folklorisztika, valamint a kulturális- és szociálantropológia jelentős területeit kutatják. Itt készítik többek között a Népköltészeti Lexikont, a Néprajzi Lexikont, a Néprajzi Atlaszt, és különféle folklórműfaj-katalógusokat. A BTK Zenetudományi Intézet több nemzeti kincsnek számító gyűjteményt gondoz, ilyenek például a Bartók Archívum és a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum (Dohnányi Ernő hagyatékával). Az intézet múzeumot is fenntart, és tevékenységében a magyar zenetudomány Bartók Béláig, Kodály Zoltánig és Szabolcsi Bencéig visszanyúló módszertani hagyományai szellemében, komplex módon ötvözi a történeti zenei és a zene-, illetve táncfolklorisztikai kutatásokat. A nemzeti kultúra szempontjából kimagasló jelentőségű még a Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívum, valamint a Régi Zenetörténeti Osztály digitális gyűjteménye is. A BTK Művészettörténeti Intézet a magyar és a magyar vonatkozású művészet történetének általa közzétett legfontosabb kézikönyveinek és bibliográfiáinak adattárát, illetve jelentős műtárgyakról, művészekről, épületekről készült felvételeket tartalmazó fényképtárat, továbbá az MTA Művészeti Gyűjteményét és a Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményt is gondozza.
Az ELKH-hoz tartozó támogatott kutatócsoportok által végzett történelemtudományi kutatások terén kiemelkedő jelentőségű a HIM-SZTE-MNL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport két részlege munkájának eredményeként publikált Anjou-kori oklevéltár, illetve Zsigmondkori oklevéltár. Ezeknek a közreadása szellemi örökségünk fontos részének megőrzését teszi lehetővé, és amellett, hogy pótolhatatlan tudományos forrást biztosít a középkori magyar állam és társadalom megismeréséhez és a közép-európai összehasonlító történetkutatásokhoz, jó alapul szolgál a Hunyadi-kor és a Mohácsig terjedő időszak okleveles anyagainak a publikálásához.
A Nyelvtudományi Kutatóközpont stratégiailag fontos, kiemelkedő jelentőségű feladatai közé tartozik nyelvünk – mint kultúránk egyik legfontosabb hordozója – múltjának feltárása, írásos emlékeinek számbavétele és közkinccsé tétele.