Az eredmények alapján megfogalmazott ajánlások hozzájárulhatnak a COVID-19 betegség súlyosbodásának elkerüléséhez

A ténylegesen tüdőgyulladást okozó SARS-CoV-2 vírusok nem máshonnan, hanem az érintett beteg felső légútjaiból származnak – derült ki az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK), az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK), a Semmelweis Egyetem és a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet munkatársainak részvételével zajló kutatásból.  A kutatás eredményeit összegző tanulmányt a Scientific Reports folyóiratban publikálták. A kutatók megmutatták, hogy nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy a vírusok közvetlenül a tüdőbe jussanak, még akkor is, ha egy koronavírusos beteg köhögését lélegezzük be. Ennek alapján a tüdőgyulladás kialakulásához vezető folyamat két részre osztható: az első szakaszban csak a felső légutak fertőződnek meg, majd a második szakaszban az itt elszaporodott, és innen mélyebbre jutott vírusok okoznak tüdőgyulladást. A vizsgálat eredményei alapján a szakemberek megfogalmazták, hogy mit tehetünk a betegség elején azért, hogy tüneteink ne súlyosbodjanak. Ezek az óvintézkedések nem helyettesítik, de kiegészíthetik a jelenlegi védekezési intézkedéseket, melyek a folyamat első szakaszára irányulnak.

A minket körülvevő COVID-19 világjárvány egyik jellegzetessége, hogy a betegség lefolyása, súlyossága egyénenként nagyon eltérő. A betegség alakulása jelentős részben függ attól, hogy hol találhatók azok a sejtek, amelyeket a SARS-CoV-2 vírus megfertőzött. A jellemző enyhe tünetek – mint a köhögés, vagy a szaglás és az ízlelés elvesztése – felső légúti fertőzésre utalnak. Ahhoz, hogy tüdőgyulladás alakuljon ki, a vírusoknak sokkal mélyebbre kell jutniuk.

A kutatók ezért tartották fontosnak annak a megvizsgálását, hogy hová kerülnek a vírusok akkor, amikor egy koronavírusos beteg köhögéséből származó levegőt lélegzünk be. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához egy olyan számítógépes modellt alkalmaztak, amely a vírushordozó részecskék légúti kiülepedését határozza meg. A szimulációk azt mutatták, hogy nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy egy légvétel nyomán akár csak egyetlen vírus is a tüdő mélyére jusson, a belélegzett vírusok nagy része ugyanis az orrüregben, a szájüregben és a torokban tapad meg.

Ez az eredmény összhangban van azzal a klinikai megfigyeléssel, mely szerint a tüdőgyulladás kialakulását felső légúti tünetek megjelenése előzi meg. Mindezek alapján a tüdőgyulladás kialakulásához vezető folyamat két részre osztható: az első szakaszban csak a felső légutak fertőződnek meg, majd a második szakaszban az ott elszaporodott vírusok mélyre jutva tüdőgyulladást okoznak. Ez azt is jelenti, hogy azok a vírusok, amelyek a tüdőnkbe jutva súlyos betegséget okoznak, nem egy másik betegből, hanem a saját felső légútjainkból származnak. A felső légútjainkban található vírusok tehát nemcsak más személyek felső légútjait, hanem a saját tüdőnket is megfertőzhetik.

Az ábra azt mutatja, hogy az egy légvétel során belélegzett részecskék tömegének mekkora hányada, illetve mekkora tömege ülepszik ki a felső, a bronchiális és az acináris légutakban. Ha figyelembe vesszük a víruskoncentrációt a kiköhögött részecskékben, akkor kiderül, hogy nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy a vírusok közvetlenül a tüdő mélyére, azaz az acináris légutakba jutnak.

Ez felveti azt a kérdést, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük a betegség súlyosbodását a második szakaszban. A tanulmány alapján nagyon fontos, hogy csökkentsük a körülöttünk lévő levegő víruskoncentrációját. Mivel a víruskoncentrációt a saját köhögésünk is növelheti, a zsebkendőbe történő köhögés és a gyakori szellőztetés nagyon ajánlott, még akkor is, amikor egyedül vagyunk otthon. Emellett a betegség súlyosbodásának a kockázatát jelentősen csökkentheti minden olyan, a felső légutakban alkalmazható szer is, amely közvetlenül a nyálkahártya felszínén csökkenti a vírusmennyiséget. Mindezek nem helyettesítik, de kiegészíthetik a jelenlegi védekezési intézkedéseket, amelyek a folyamat első szakaszának kialakulását – a felső légutak megfertőződését – igyekeznek megelőzni.

Annak a pontosabb megértéséhez, hogy a felső légutakból hogyan jutnak a vírusok a tüdőbe, további kutatásokra van szükség. A kutatók szeretnék azt is megvizsgálni, hogy hogyan befolyásolja a légzési mód a vírusok légúti kiülepedését. Ez hozzájárulhat a sportolók, illetve a nehéz fizikai munkát végzők között előforduló vírusterjedés megértéséhez.

 

További információk:

Madas, B.G., Füri, P., Farkas, Á., Nagy, A., Czitrovszky, A., Balásházy, I., Schay, G.G., Horváth, A., 2020. Deposition distribution of the new coronavirus (SARS-CoV-2) in the human airways upon exposure to cough-generated droplets and aerosol particles. Scientific Reports. 10, 22430.