A nemzetközileg is elismert Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) munkatársai a Covid-19 vírus agyra és idegrendszerre gyakorolt hatását vizsgálnák elhunyt betegek idegszöveti mintáin. Eredményeik a gyógyításban is új megközelítéseket hozhatnak.

A Covid-19 vírust légzőszervi megbetegedésként ismerte meg a világ, azonban egyre több jel mutat abba az irányba, hogy más szervekre, így például az idegrendszerre és az agyra is negatív hatással lehet. E hatások feltérképezésére vállalkozott Dénes Ádám vezetésével a KOKI egyik kutatócsoportja, együttműködve Hortobágyi Tibor neuropatológussal. A csapat elsők között kezdte meg a Covid-19-ben elhunyt betegek idegszöveti mintáinak vizsgálatára irányuló előkészületeket és engedélyeztetési folyamatot. Céljuk annak felderítése, hogy a vírus képes-e megfertőzni az idegrendszert, és ha igen, mely agyterületek lehetnek érintettek. Emellett azt is vizsgálják, hogy a vírusfertőzés okozta lokális vagy szisztémás gyulladásos folyamatok hogyan hatnak az agyra.

A fertőzések következtében a szervezetbe jutott idegen anyagok gyulladásos reakciót váltanak ki, amik a keringés révén eljutnak a test különböző részeibe. A szervezet „vészhelyzeti üzemmódba” kapcsol, és áthangolja a normál esetben jól működő rendszerét. A gyulladásos változások „híre” az agyba is eljut, aminek reakciójaként kialakul a betegségérzet. Súlyos esetben a gyulladásos faktorok túltermelődnek, és olyan folyamatok indulnak be, amelyek hatással lehetnek a légzés és a keringés agyi központjaira. Ezt igazolják azok a Covid-19 esetek is, amikor a betegek légzése annak ellenére omlott össze, hogy a tüdő állapota ezt nem indokolta volna, míg voltak olyan feljegyzések is, miszerint a kritikusan alacsony légzőfelület és az alacsony véroxigénszint sem váltott ki légszomjat a fertőzötteknél.

Ezek a tüneteket arra is utalhatnak, hogy a vírus képes bejutni az agyba, akárcsak „rokonai”, a MERS és a SARS. Az íz- és szagérzékelés elvesztése, a fejfájás, a zavartság, a hirtelen fellépő láz, a stroke, a rohamok és a görcsök mind abba az irányba mutatnak, hogy a Covid-19 is okozhat idegrendszeri fertőzést. E feltevést támasztják alá Barabási Albert-László hálózatelemzési kutatásai is, amik az emberi és koronavírus-fehérjék kapcsolatainak feltárására irányulnak.

A KOKI kutatásai nyomán megismerhetők a vírus agyi hatásai, így új távlatok nyílhatnak a gyógyításban is. Elképzelhető, hogy egyes antivirális szerek – az agyi vírusfertőzöttség mérséklésével –  javíthatnák a betegek esélyeit, de lehetséges lenne a vírus által kiváltott agyi gyulladásos folyamatok célzott gátlása is olyan gyógyszerekkel, amelyek más betegségek gyógyítására már forgalomban vannak. Ezenfelül a fertőzés és a társuló gyulladásos folyamatok hosszú távú idegrendszeri hatásainak vizsgálata kiemelten fontos lehet a betegek mentális állapotának megértése vagy rehabilitációja szempontjából, illetve annak megállapítására, hogy a fertőzés fokozhatja-e különféle agyi-érrendszeri vagy neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázatát.