Környezet és biztonság

A környezet, a klímaváltozás, az ökológia, a mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság kutatási területei

Az éghajlattal és a fenntartható környezettel kapcsolatos kutatások

A környezet változása jelentős kihívások elé állítja az emberiséget, a problémák többsége pedig nem ismer országhatárokat. Az emberiség közös érdeke a jelenkori és a jövőben várható folyamatok megértése, prognózisok készítése és a problémák megoldása. Az éghajlattal és a fenntartható környezettel kapcsolatos kutatások az EU kutatás-fejlesztési és innovációs politikájának alapvető fontosságú részét képezik. Hazánk hatékony mezőgazdasági fejlesztésének első pillére nem lehet más, mint az élelmiszer- és ellátásbiztonságot szolgáló, célzott felfedező kutatások.

E tématerülethez az ELKH élettudományi intézetei – Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) – jelentős szakmai múltjukra alapozva kiemelkedő módon képesek hozzájárulni. Kutatásaik mind a releváns folyamatok alapjainak feltárásával, mind a környezet állapotának monitorozásával és a veszélyek elhárítását szolgáló beavatkozó alkalmazások kifejlesztésével foglalkoznak. Céljuk hármas: élvonalbeli alapkutatást művelni, kiváló minőségű adatszolgáltatást- és elemzést végezni, valamint a nehézségek leküzdéséhez tudásalapú tanácsot adni.

Az időjárási szélsőségek gyakoriságának és intenzitásának növekedése a 21. század egyik legnagyobb kihívása, amely nem csak az ökológiai rendszereket, hanem az emberi életminőséget is alapjaiban veszélyezteti. Az ÖK kutatásai kiterjednek a terresztris és vizes ökológiai rendszerek időjárási fluktuációira, valamint a klímaváltozásra adott rendszerszintű válaszaik (érzékenység, reziliencia, alkalmazkodóképesség) tanulmányozására. Az ÖK szakemberei az ATK munkatársaival közösen növényi gyökerek tömegességét és aktivitását, valamint a talajlakó ízeltlábúak mennyiségét követik nyomon.

A klímaváltozás miatt az invazív trendek felgyorsultak, és az újonnan megjelent kártevők és kórokozók száma folyamatosan nő. A társadalmi igény is egyre növekszik arra, hogy az ATK környezetbarát módszerekkel segítse a kártevők és a kórokozók elleni védekezést.

Az ÖK a Dunával kapcsolatos kutatásait nemzetközi kutatási és monitoring hálózatok tagjaként végzi. A Balaton monitorozásának új stratégiája környezeti DNS-minták automatizált gyűjtésére és elemzésére, valamint integratív, rendszerszintű indikátorok alkalmazására épül. Felszíni vizeink (Duna, Tisza, Balaton) vízminőségének védelme érdekében szintén feladatuk a szennyezőanyagok forrásainak feltárása, különös tekintettel a szennyvíztisztításra.

Az ÖK-ban nemzetközileg is kiemelkedő elméleti tevékenységet folytatnak a nagy evolúciós átmenetek és a kooperáció elméletének továbbfejlesztése, valamint az evolúció és a tanulás elméleteinek összevetése, egységesítése terén. Hipotéziseik tesztelésére a nemrég kiépített, mintegy negyven önjáró, „látó, halló, gondolkodó” egyedből álló robotfarmot is használják. Stratégiailag kiemelt kutatási terület még a kooperáció és a kommunikáció együttes evolúciójának vizsgálata (Társadalomtudományi Kutatóközpont – TK) is.

Az eltelt évezredek során – bár a technológiák rengeteget fejlődtek – állandó maradt az igény a megbízható minőségű és mennyiségű élelmiszerekre. Az élelmiszerbiztonság, így az egészséges talaj és élelmiszer biztosítása a Horizon Europe keretprogram kiemelt küldetése. Az ATK-ban molekuláris módszereket dolgoznak ki a különféle kártevők, gyomok egyértelmű azonosítására. Az ÖK-ban zajló kutatások a természetben megtalálható vegyszermaradványokon ökotoxikológiai vizsgálatokat végeznek, hogy feltárják azok környezetre gyakorolt hatását. Az ATK ÁOTI (szoros együttműködésben az Állatorvostudományi Egyetem szaktanszékeivel) az élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelkedő jelentőségű fertőző betegségek és az antimikrobiális rezisztencia epidemiológiáját, illetve az állategészségügyi felhasználás és a humánorvoslásban tapasztalható rezisztencia összefüggéseit vizsgálja. Étrendbeli húsigényünk fedezésére mezőgazdaságunk termelésének jelentős részét az állattenyésztés használja fel. Az ATK ÁOTI számára ezért kiemelten fontos nemzetgazdasági feladat haszonállataink egészségvédelme. A globalizáció elősegítette az állati patogének elterjedését is, a nagyközönség előtt is jól ismert járványokat (pl. afrikai sertéspestis, madárinfluenza) okozva. Az említett ragályos betegségek mellett a kevésbé ismert, de nagy gazdasági károkat okozó kórokozók vizsgálata (pl. PRRS, cirkovírusok), valamint új diagnosztikai és védekezési lehetőségek kidolgozása ezek ellen szintén az ATK ÁOTI feladatai közé sorolható.

Az új évezred speciális kihívását jelenti a klímaváltozás mezőgazdaságra kifejtett hatásainak vizsgálata, valamint a klímaváltozás által generált káros folyamatok nyomon követése, és lehetőség szerint ezek ellensúlyozása. Az extrémmé váló környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodásban kulcsszerepet kaphatnak a fotoszintetikus fényenergia, illetve a tápanyag és a víz hasznosításának folyamatában részt vevő növényi adaptációs mechanizmusok. Az SZBK a földi élet fennmaradásának alapját adó fotoszintézisnek, és az ezt végző szervezetek alapvető működésének a megismerésén dolgozik.

A klímaváltozással kapcsolatos élettudományi kutatások

Az Európai Bizottság javasolta zöld megállapodás célja, hogy Európa 2050-re olyan kontinenssé váljon, ahol csak annyi szén-dioxidot bocsátanának ki, amennyit különböző intézkedésekkel meg is tudnak kötni. A kezdeti ütemtervben felvázolt intézkedések szerteágazók: a kibocsátások nagymértékű csökkentésétől az élvonalbeli kutatásba és innovációba való beruházásokon át az európai természeti környezet megóvásáig számos fontos tevékenységi területet felölelnek.

Az európai zöld megállapodás céljainak teljesítése jelentős beruházásokat igényel. A 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához hozzávetőleg évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség, ami a 2018. évi GDP mintegy 1,5%-ának felel meg.

Az Európai Unió 2021. és 2027. közötti időszakra vonatkozó kutatási és innovációs beruházási programja, a Horizon Europe keretprogram. A program az európai tudományos és technológiai ágazat megerősítésére szolgál, és azokra a globális kihívásokra összpontosít, amelyekkel az egészségügy, az idősödő társadalom, a biztonság, a környezet- és légszennyezés, valamint az éghajlatváltozás terén szembesülünk. A 100 milliárd eurós költségvetési javaslatból több mint 52 milliárd jutna a keretprogram második pillérére, az európai ipar versenyképességét szolgáló „Globális kihívások és ipari versenyképesség” elnevezésű fejezetre, és ezen belül a költségvetési cél jelentős részét – 35%-át – az éghajlatváltozás kezelésére tervezik fordítani.

A Magyar Kormány 2020-ban tette közzé a Nemzeti Energiastratégiát, amely – összhangban az európai törekvésekkel –2050-ig az energiatermelés teljes dekarbonizációját tűzi ki célul.

Az ELKH tíz kutatóközpontjának és öt önálló kutatóintézetének többsége aktív szerepet vállal abban, hogy megértse a klímaváltozás folyamatát, feltárja az okozott változásokat, mérsékelje a folyamatot, illetve kutassa az klímaváltozás által okozott kedvezőtlen hatásokhoz való alkalmazkodás elősegítésének lehetőségeit.