Irányító Testület

A Titkárság fő döntéshozó szerve a 13 főből álló Irányító Testület, aminek tagjait a miniszterelnök nevezi ki. A testület feladata az ELKH stratégiai elveinek lefektetése, a kutatások irányainak és céljainak kijelölése, felügyelete, a támogatások szétosztása.

Az Irányító Testület döntés-előkészítő, konzultatív testülete az Elnökség. Az Elnökséget az Irányító Testület elnöke és alelnökei alkotják. Az Irányító Testület elnöke egyben az Elnökség elnöke is.  Az Elnökség feladat- és hatáskörében:

  • ellátja az Irányító Testület üléseinek előkészítésével, feladatainak ütemezésével, javaslatainak megfogalmazásával és döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
  • javaslatot tesz az Irányító Testület üléseinek napirendi pontjaira, idejére,
  • megvitatja az Irányító Testület ülései között felmerülő, véleménynyilvánítást igénylő kérdéseket.

Elnök

Maróth Miklós

Maróth Miklós

Maróth Miklós az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testületének elnöke, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár.

Tudományos pályája 1967-ben indult az MTA Könyvtárában, majd 1970-től több mint negyven éven át az MTA Ókortudományi Kutatócsoportjában dolgozott. Oktatói tevékenységét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdte 1975-ben, ahol 1989-től címzetes egyetemi tanárként oktatott. 1992-ben csatlakozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem általa alapított Bölcsészet és Társadalomtudományi Karához, ahol 1999-ig dékánként, 2013-ig egyetemi tanárként, a klasszika–filológia és az arabisztika professzoraként vett részt az oktatómunkában. 2002-től az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója.

Első diplomáját latin-görög szakos tanári és arab szakos orientalista képesítéssel szerezte 1967-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol 1970-ben doktori fokozatot, majd 1972-ben asszirológia-szakos diplomát is szerzett. Ösztöndíjjal egy-egy tanéven át a Bagdadi Egyetemen, és a Bécsi Egyetemen tanult, egy-egy szemeszteren keresztül pedig a Harvard Egyetemen és a Cambridge-i Egyetemen is dolgozott.

Hosszú évtizedeken át folytatott tudományos és társadalmi munkáját számos rangos díjjal és kitüntetéssel ismerték el, amelyek között megtalálható az Ókortudományi Társaság Marót Károly-díja, a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje, az Akadémiai Jutalomérem, a Széchenyi-díj, a Prima Primissima Díj és a Corvin-lánc.

Több tudományos szervezetben töltött be vezető tisztséget, és jelenleg is több társaság tagja. 2007–2010 között az Union Académique Internationale elnöki tisztségét töltötte be, majd 2010-től napjainkig a szervezet tiszteletbeli elnöke. 2008–2014 között az MTA alelnöke volt.

Miklós Maróth CV

Alelnökök

Bokor József

Bokor József

Bokor József villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia matematikai és természettudományi alelnöke, egyetemi tanár. Diplomáját 1972-ben szerezte a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, automatizálás szakon. 1977-től egyetemi doktor, 1983-tól a műszaki tudományok kandidátusa, 1990-től akadémiai doktor. 1998-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2001-től rendes tagja. 2014-től az akadémia elnökségének tagja, 2017-től alelnöke. Kutatási területe a lineáris és nemlineáris, többváltozós dinamikus rendszerek elmélete és automatizálása.

Tudományos pályáját a Csepel Művek Irányítás- és Számítástechnikai Intézetében kezdte tudományos munkatársként, majd az Operációkutatási Osztály vezetője lett. 1987-től az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának vezetője, 1995-től az intézet tudományos igazgatóhelyettese, 2008-tól tudományos igazgatója.

1982 óta oktat a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1992-től egyetemi tanár a Közlekedésautomatikai Tanszéken, amelynek 2018-ig a vezetője volt. A Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának vezetője. A londoni Imperial College of Science and Technology, az MIT (Cambridge, Massachusetts), és a Delft University volt vendégkutatója. Jelenleg a University of Minnesota Aerospace Department kutatóprofesszora.

Kutatási eredményeit széles körűen alkalmazzák járműszerkezetek, illetve járműdinamikai modellek tervezésénél. Számos hazai, illetve nemzetközi kooperációban végrehajtott jármű és repülésirányítási kutatás vezetője. Nevéhez, illetve kutatócsoportjához fűződik a paksi atomerőmű részére kifejlesztett valós idejű (real time) jelfeldolgozó rendszer, valamint a primerköri nyomásszabályozást megvalósító számítógépes irányítási rendszer kidolgozása és kiépítése.

Több mint tíz szakkönyv, 500 tudományos dolgozat szerzője, illetve társszerzője, több ezer hivatkozással. Tudományos munkásságát számos díjjal elismerték, ezek közül a legjelentősebbek: Akadémiai Díj (1987), Gábor Dénes-díj (1994), Széchenyi-díj (2007), Simonyi Károly-díj (2010), a Magyar Érdemrend középkeresztje (2013).

Sótonyi Péter

Sótonyi Péter

Sótonyi Péter az Állatorvostudományi Egyetem rektora, tanszékvezető egyetemi tanár, az állatorvostudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
1979-ben szerzett állatorvosdoktori oklevelet az Állatorvostudományi Egyetemen, ahol 2001-től az Anatómiai és Szövettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, 2017 óta rektor. 2013-ban elnyerte az MTA doktora tudományos fokozatot.

Főbb kutatásait a makroszkópos anatómia, a neurobiológia, és a fejlődéstan területén végzi. A Nemzeti Lovas Programban a lovas oktatás kidolgozása fűződik nevéhez. Az egyetem graduális és posztgraduális képzésében szerzett negyvenéves tapasztalata alapján nemzetközileg is elismert oktatóprogramok készítésével (magyar, német, angol és japán nyelven) új alapokra helyezte az állatorvosi anatómia oktatását. Hallgatói értékelés alapján 44 alkalommal nyerte el a legjobb oktató címet.

A Magyar Országos Állatorvos Egyesület elnöke, a Magyar Állatorvosok Világszervezetének és a Magyar Lovassport Szövetségnek az alelnöke. A Yale Egyetem vendégprofesszora, a Szent István Tudományos Akadémia, valamint az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. A Kaposvári Egyetem, a Semmelweis Egyetem, valamint a Széchenyi Egyetem díszdoktora. 2019-ben a Professzorok Batthyány Körének elnökévé választották.

Tudományos munkáját számos díjjal ismerték el, többek között: Széchenyi-díj (2019), Plósz Béla-díj (2018), az Év Agrárembere életműdíj (2018), Príma Primissima Díj (2017), Magyar Érdemrend Középkeresztje (2015).

Sótonyi Péter önéletrajz

Irányítótestületi Tagok

Ádám Veronika

Ádám Veronika, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, biokémikus, a Semmelweis Egyetem professzor emeritusa. 24 évig volt a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézetének tanszékvezetője és kilenc évig az egyetem tudományos rektorhelyettese. 2014 óta az MTA Orvosi Tudományok Osztályának osztályelnök helyettese.

Nevéhez fűződik annak kimutatása, hogy kulcsfontosságú metabolikus enzimek kóros körülmények között az oxigénből az agysejteket pusztító származékokat állítanak elő. Elsőként mutatta ki, hogy az agyban melyek az oxidatív stresszre legérzékenyebb metabolikus enzimek, amelyek a legkorábban sérülnek. Munkatársaival kimutatta, hogy az egyik legfontosabb metabolikus enzim (alfa-ketoglutarát-dehidrogenáz) betegségokozó mutációi fokozott oxidatív stresszel járnak, ami az enzimdefektus következtében kialakuló súlyos metabolikus betegség klinikai megjelenését befolyásolja. Az utóbbi években fehérjeszerkezetvizsgálatokkal meghatározták a mutáns enzim szerkezetét, ami fontos lépés a célzott gyógyszertervezés felé.

130 tudományos közlemény, számos összefoglaló tanulmány és könyvfejezet szerzője. Munkáit 5500 közleményben hivatkozták (H-index:40). Számos nagy külföldi kongresszus meghívott előadója volt, illetve több nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának is a tagja: Journal of Neurochemistry, Neurochemistry International, Developmental Neuroscience, Brain Research Bulletin, Frontier in Neuroenergetics. A négy kiadásban megjelent Orvosi Biokémia című tankönyv szerkesztője.

Két ciklusban volt az Európai Neurokémiai Társaság főtitkára és két ciklusban a Nemzetközi Neurokémiai Társaság vezetőségének a tagja. Tudományos munkásságát több rangos díjjal elismerték, többek között: Prima Primissima Díj (2019), Semmelweis Ignác-emlékérem (2013), Széchenyi-díj (2010), Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj (2005), Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (2000).

Ádám Veronika önéletrajz

Borhy László

Borhy László Akadémiai- és Széchenyi-díjas régész, ókortörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez tartozó Régészettudományi Intézet egyetemi tanára (2006), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (2019).

Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1982–1988) és a Heidelbergi Egyetemen (1986; 1988–1990) végezte, tudományos pályáját is ezekben az intézményekben kezdte, illetve folytatta. 2005–2017 között az ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszékének tanszékvezetője, 2014–2018 között az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének intézetigazgatója, 2015–2017 között az ELTE BTK dékánja, 2017 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. Kutatásterülete a római provinciák, különösen Pannonia története és régészete, római hadtörténet, latin epigraphia és római művészettörténet, különösen a falfestészet és a glyptika.

Borsos Balázs

Borsos Balázs az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet tudományos igazgatóhelyettese, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1987-ben végzett geológus–geomorfológusként az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ugyanitt egy évvel később etnográfus, majd 1993-ban videószerkesztői képesítést szerzett, 1993-ban pedig a Színház és Filmművészeti Egyetemen rövidfilm-rendezői diplomát kapott. Kandidátus értekezését 1994-ben védte meg. 2010-től az MTA doktora. 2019-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának. 1987 óta dolgozik az MTA (közben többször is átnevezett, átszervezett) Néprajztudományi Intézetében, mely jelenleg az ELKH-hoz tartozó Bölcsészettudományi Kutatóközpont része. 2010-ben nevezték ki tudományos tanácsadónak. 2002 óta az intézet tudományos igazgatóhelyettese. Fő kutatási területei: ökológiai és vizuális antropológia, etnokartográfia, afrikanisztika.

Több dokumentumfilmet készített Magyarországon, Romániában, Peruban és Bolíviában; néprajzi terepmunkát végzett Kelet-Afrikában, Ukrajnában és Magyarországon. Nyolc könyv és számos magyar, német, angol és egyéb nyelveken megjelent tudományos közlemény (társ-)szerzője, ezenkívül hét angol regényt és több szakmai tanulmányt fordított le magyarra.

Munkáját számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el: Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2018), MTA Akadémiai Díj (2014), Magyar Néprajzi Társaság, Györffy István-emlékérem (2012), Magyar Néprajzi Társaság, Jankó János-díj (1995), MTA Akadémiai Ifjúsági Díj (1994). Számos tudományos szervezet, köztük a Magyar Néprajzi Társaság, az MTA Néprajztudományi Bizottság és az MTA Kommunikáció- és Médiatudományi Állandó Bizottság tagja.

Borsos Balázs önéletrajz

Gáspár Péter

Gáspár Péter az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), Rendszer és Irányításelméleti Laboratóriumának vezetője, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedés és Járműirányítási Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

1985-ben gépészmérnökként diplomázott a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán. 1997-ben PhD-fokozatot, 2007-ben MTA doktori címet szerzett.
1990 óta dolgozik kutatóként a SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Laboratóriumában, 2016-tól kutatóprofesszori minőségben. A Laboratóriumon belül működő Járműdinamika és Irányítás Kutatócsoport vezetője. 2013 óta a BME egyetemi tanára, a Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék vezetője.

Kutatási érdeklődése elsősorban a közlekedés- és járműtudományok tudományágára terjed ki. Területei: rendszer és irányításelmélet, lineáris és nemlineáris rendszerek, robusztus irányítás, rendszer és irányítási célú identifikáció, járműdinamikai modellezés, járműkomponensek irányítása, járműoszlop kooperatív irányítása, járművek integrált irányítása, decentralizált irányítási architektúrák és mesterséges intelligencia módszerei. Ipari motiváltságú érdeklődése mechanikai rendszereket, járműstruktúrákat és járműirányítást foglal magában.

Társszerzőként négy irányításelméleti és járműirányítási szakkönyvben és hét egyetemi tankönyvben működött közre. 2014-ben elnyerte az MTA Akadémiai Díját. 2016 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Több bizottságban is szerepet vállal, többek között tagja az MTA Automatizálási és Számítástechnikai Tudományos Bizottságnak, valamint a Közlekedés- és Járműtudományi Bizottságnak. Nemzetközi szinten az IFAC (International Federation of Automatic Control) magyarországi Nemzeti Szervezőbizottságának az elnöke, illetve a Gépjármű- és Közlekedéstechnikai bizottság tagja. Emellett számos nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságában is közreműködik.

Gáspár Péter önéletrajz

Grüner György

Feltöltés alatt…

Horváth Zita

Dr. Horváth Zita az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testületében 2019 augusztusa óta betöltött tagsága mellett 2020 augusztusától a Miskolci Egyetem rektora.

Szakmai pályafutását 1988-ban a Zala Megyei Levéltárban kezdte segédlevéltárosként, majd egyetemi tanulmányait követően 1999-ben csatlakozott a Miskolci Egyetemhez, ahol az ezt követő két évtizedben változatos tisztségeket töltött be. Kezdetben egyetemi tanársegédként, később egyetemi adjunktusként, majd 2009-től egyetemi docensként vett részt az oktatómunkában, amelyet 2019. szeptember 1-jétől egyetemi tanárként jelenleg is folytat. 2009-ben az egyetem általános és tanulmányi dékánhelyettesévé, majd dékánjává választották. 2013–2017 között általános rektorhelyettesként vett részt az intézmény vezetésében, és emellett 2016–2017 között az egyetem Bölcsészettudományi Kara Történettudományi Intézetének igazgatói feladatait is ellátta. 2017-től 2020 augusztusáig a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár tisztségét töltötte be.

1997-ben diplomázott a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán történelem szakos bölcsész és középiskolai tanár szakképesítéssel. 1997–2000 között elvégezte a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskoláját. 2001-ben PhD tudományos fokozatot szerzett, 2016-ban habilitált. Nyelvismerete német középfokra, angol alapfokra, és latin forrásolvasás szintre terjed.

A Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének és több szakmai, tudományos szervezetnek, köztük a Magyar Történelmi Társulatnak és a Magyar Levéltárosok Egyesületének a tagja.

Horváth Zita önéletrajz

Hunyady László

Hunyady László Széchenyi-díjas egyetemi tanár, intézetigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és az Academia Europaea tagja. A Semmelweis Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát 1983-ban. Fő kutatási területe a vérnyomás-szabályozásban központi szerepet játszó angiotenzin receptor és más G-fehérjéhez kapcsolt receptorok működésének a vizsgálata. 1987 és 2001 között 3 alkalommal vett részt hosszabb (1–3 éves) tanulmányúton az Egyesült Államokban működő National Institutes of Health-ben (Bethesda, M.D.). A tanulmányúton elsajátított módszereket meghonosítva 1995-ben alapított önálló kutatócsoportot az Élettani Intézetben a Howard Hughes Medical Institute (HHMI) International Research Scholar Award támogatására alapozva. Munkacsoportja jelenleg az MTA-SE Molekuláris Élettani kutatócsoportjaként működik. Tudományos közleményeinek idézettsége meghaladja a 7000-et (H-index: 48).

A diploma megszerzése óta rendszeresen részt vesz a Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Élettani Intézetében az orvosi élettan tantárgy oktatásában. 1997 óta témavezető a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában, a Molekuláris Doktori Iskola törzstagja. 2005 óta az Élettani Intézet igazgatója. 2006-tól hat évig volt a Semmelweis Egyetem ÁOK dékánhelyettese. 2013 és 2019 között az Általános Orvostudományi Kar dékánja volt. Egy évig töltötte be a Semmelweis Egyetem általános rektorhelyettesi pozícióját (2012/13). A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) alelnöke (2018–), a MAB Orvos- és egészségtudományi Bizottságának elnöke (2018–), továbbá a MAB Egyetemi Tanári Kollégiumának elnöke (2019–). 2019 óta a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Külső Tanácsadó Testületének elnöke.

Tudományos munkásságát több rangos díjjal ismerték el, többek között Huzella Tivadar Emlékéremmel (2000), Kiváló Tudományos Diákköri Nevelő díjjal (2004), Mestertanár aranyéremmel (2005), Akadémiai díjjal (2007), Genersich Antal-díjjal (2017), valamint Széchenyi-díjjal (2018).

ifj. Kellermayer Miklós

Kellermayer Miklós a Semmelweis Egyetemhez tartozó Orvostudományi Kar dékánja és a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet vezetője, az egymolekulás biofizika területén nemzetközi tapasztalattal rendelkező kutató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

A Pécsi Tudományegyetemen általános orvosdoktorként végzett 1988-ban. Az elméleti orvostudományok területén 1998-ban szerzett PhD címet, majd 2008-ban a DSc fokozatot is elnyerte.
Jelenleg a biomolekuláris rendszerekre, a citoszkeletális nanobiológiára, a motorfehérje vizsgálatára, az izomösszehúzódás és a kontrakciószabályozás mechanizmusaira és az in vivo képalkotásra összpontosít. Felügyelete alatt működik a Békésy György Biofizikai Kutatóközpont, ahol csúcstechnológiás műszerek segítségével a molekuláris szinttől kezdve a kisebb állatok szervi szintjéig lehet képalkotást és egyedimolekula-manipulációt végezni.

Munkáját számos rangos díjjal ismerték el, többek között a Semmelweis Egyetem Kerpel-Fronius Ödön-díja (2016) és Huzella Tivadar-díja (2013), a Sanofi-Aventis/Chinoin Kutatói Díj (2009), a Széchenyi Ösztöndíj (2003–2005), a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj (2001), HHMI International Research Ösztöndíj (2001–2005), továbbá a Semmelweis Egyetem ÁOK Merit-díj, melyet az elmúlt években többször is elnyert.

A Howard Hughes Orvostudományi Iskola nemzetközi alumnusa, számos társasági tagsága mellett az Academia Europaea tagja, és közel 150 tudományos közlemény szerzője. Összesített impakt faktora meghaladja a 400-at.

Kellermayer Miklós önéletrajz

Mezei Ferenc

Mezei Ferenc az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont emeritus professzora, az MTA doktora, az MTA rendes tagja.

Kutatói pályafutását 1965-ben kezdte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékén, majd az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének, és a franciaországi Institut Laue-Langevin munkatársa. 1984-től a Technische Universität Berlin professzora és a Hahn-Meitner-Institut (most Helmholtz-Zentrum Berlin) neutronfizikai intézetének vezetője. 1997 és 2000 között a Los Alamos National Laboratory (USA) egyik „kiváló kutató” poziciójának birtokosa. Jelenleg a Wigner Fizikai Kutatóközpont emeritus professzora és a svédországi ESS európai neutronforrás-projekt technikai koordinátora.

Fizikusi diplomáját 1965-ben szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1976-ban az MTA fizikai tudományok kandidátusa, 1982-ben doktora lett. Ekkortól az MTA levelező, majd 1987-től rendes tagja. Számos jelentős találmány fűződik a nevéhez. Többek között a kísérleti neutron- és szilárdtestfizikai kutatásokat új alapokra helyező, Neutron Spin Ekhó néven ismert elv felfedezése, illetve az első, ezen elv alapján működő spektrométer kifejlesztése, a neutron szupertükör, valamint a hosszú impulzusú spallációs neutronforrás elvének kidolgozása.

Tudományos munkájáért számos díjban és elismerésben részesült, többek között: Széchenyi-díj (2014), Walter Haelg díj (1999), Wigner Jenő-díj (1999), Szilárd Leó Érem (1999), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995), European Chair of Physics (1994), Hewlett-Packard Europhysics Díj (1986).
2009-ben a Debreceni Egyetem díszdoktora, 2003-ban pedig az University of California San Diego tiszteletbeli egyetemi tanára lett.

Számos rangos szakmai szervezet tagja, többek között: Magyar Fizikai Társulat, European Physical Society, American Physical Society, Academia Europaeana, Budapesti Neutron Centrum tudományos tanácsa, Neutron Science Division, Oak Ridge National Laboratory (USA) tudományos tanácsa.

Mezei Ferenc önéletrajz

Pálfy Péter Pál

Pálfy Péter Pál matematikus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Diplomáját az ELTE Természettudományi Karán, matematikus szakon szerezte 1978-ban. 1978-tól – kisebb megszakítással – a Matematikai Kutatóintézet munkatársa, ahol 2006-tól 2018-ig az intézet igazgatói tisztségét is betöltötte. Ezzel párhuzamosan folyamatosan oktat az ELTE Algebra és Számelmélet Tanszékén. A Vanderbilt University, a University of Hawaii, valamint a Technische Hochschule Darmstadt tanáraként is dolgozott. 2004-ben az MTA levelező, 2010-ben rendes tagjává választották. Kutatási területe az algebra, azon belül elsősorban a véges csoportok elmélete és az univerzális algebra.

Elnöke volt a Bolyai János kutatási ösztöndíj kuratóriumának és az MTA Matematikai Tudományok Osztályának. Jelenleg a Bolyai János Matematikai Társulat elnöki tisztét tölti be. Tudományos munkáját számos díjjal ismerték el, többek között: Széchenyi-díj (2020), a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2012), Szele Tibor-emlékérem (1999), Matematikai Díj (1993).

Pálfy Péter Pár önéletrajz