Szakmai támogatás az InfoRádió Szigma című tudományos műsorának

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat 2020 júniusától, közösen az MTA-val, együttműködő partnere az InfoRádió Szigma című tudományos magazinműsorának. A keddenként 19.00 órakor kezdődő tudományos ismeretterjesztő rádióműsor révén a hallgatók első kézből ismerhetik meg az ELKH, az ország és a világ legfrissebb kutatási eredményeit, felfedezéseit, amelyek megértésében kutatóink, szakértőink segítenek.

Hallgassa meg Ön is a Szigma – a holnap világa műsorait:
InfoRádió – Szigma 2020.09.22.

A Vénusz bolygó erősen savas felhőiben foszfin gáz nyomaira bukkantak, ami arra utal, hogy mikrobák élhetnek a Föld lakhatatlan szomszédján – jelentette be egy nemzetközi kutatócsoport. „A foszfinról, azaz PH3 gázról gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy szinte biztos, hogy a Vénusz bolygón ott van. Viszonylag kis koncentrációban, de jellemző eloszlást mutat, főleg a közepes földrajzi szélességeken, de nagyjából az egész légkörben felismerhető. Érdekesség, hogy ultraibolya sugárzás hatására a Vénusz légkörében elbomlik, illetve az ott lévő vízgőzzel és szén-dioxiddal reakcióba lép, tehát oxidálódik.

Az élettartamának a hosszúságát pontosan nem lehet tudni, de a modellek alapján annyi bizonyos, hogy ezer évnél rövidebb, esetleg néhány száz év, vagy csak néhány évtized. A lényeg, hogy ahhoz, hogy előforduljon a Vénuszon, ahhoz az szükséges, hogy valamilyen állandó vagy közel állandó utánpótlása legyen: valaminek folyamatosan gyártania kell ott a foszfint, mert az a légkör közepes és magas tartományaiban lebomlik” – hangsúlyozta Kereszturi Ákos, az ELKH CSFK csillagásza.

A beszélgetés további részében Kosztolányi György a Magyar Tudományos Akadémia élettudományi alelnöke beszélt arról, hogy az MTA elutasítja az utóbbi időben erősödő koronavírus-szkeptikus hangokat.

Végezetül az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) és a Semmelweis Egyetem kutatói egy olyan, világszinten is új, egyedülállónak számító eljárást dolgoztak ki, amely lehetővé teszi, hogy az agy normális és kóros működésének megértésére irányuló kísérletekhez az egéragyba beültetett mérőeszközök helyét CT-, illetve MRI-mérésekkel már a kísérlet megkezdése előtt nagy pontossággal meg lehessen határozni. Az eljárásról a csoportvezető, Hangya Balázs beszélt.

Szigma 2020.09.15. – 2. rész

Szüneteltetni kell az egyik legígéretesebb koronavírus-vakcina fejlesztését. Az egyik tesztalany gerincvelő-gyulladást kapott. A brit-svéd gyártású oltóanyag már a tesztelés 3. fázisában jár, több ezer emberen vizsgálják a hatását. Kiss Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi Központ virológusa elmondta, ebben a szakaszban könnyen előfordulnak ilyen esetek. Vajon mi lesz a vakcina további sorsa? Többek között erre a kérdésre is választ kapunk a Szigma adásából.

Szigma 2020.09.15. – 1. rész

Horthy Miklós megítéléséről és a korszakról rendezett konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya. A Horthy korszak vitatott kérdései című konferencia egyik szervezője, Romsics Ignác elmondta: Horthy személyét övezően vannak viták és konszenzusok is. Több szempontból vizsgálták a korszakot: a gazdaság és a társadalom, a politikai rendszer működése, a külpolitika és a második világháborús kultúrpolitika szempontján túl a Monarchia utolsó flottaparancsnokának személyes megítélése is górcső alá került.

Szigma 2020.09.08. – 2. rész

Minden eddiginél nagyobb feketelyuk-összeolvadást észleltek a tudósok gravitációs hullám segítségével, de maga a hullám csak nagyon rövid ideig tartott, mert a Földtől térben és időben nagyon távol zajlott le az esemény. “Gravitációs hullámokat először 2015 szeptemberében sikerült észlelünk. Pontosan 100 évvel korábban – 1915-ben – Einstein általános relativitáselmélete megjósolta, hogy lehetnek ilyen jelenségek az univerzumban, csak olyan nagyon picikék, hogy azt gondolta, soha nem is fogjuk ezeket észlelni, kimutatni” – mondta Frei Zsolt asztrofizikus, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója.

Szigma 2020.09.08. – 1. rész

„Az emberi agyban ismert jelenség az, hogy nagyon elkülönülten dolgoz fel az agy beszédingereket, illetve fajtársaktól érkező hangingereket. Ezeket az elkülönült feldolgozásokat bizonyos agyi specializációk támogatják. A kutatás során azt fogjuk vizsgálni, hogy léteznek-e ugyanilyen vagy hasonló agyi specializációk, és azoknak milyen külső megjelenése lehet. Például az embernél a hangfeldolgozás igen egyszerű dolgokban nyilvánul meg: gyorsabban tudjuk eldönteni két emberi hangról, hogy azonos-e, mint két nem emberi hangról” – fejtette ki Dr. Andics Attila kognitív idegtudományi kutató az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője, aki 2020-ban elnyerte az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) Starting Grant fiatal kutatóknak kiírt pályázatát.

Szigma 2020.09.01. – 2. rész

Több éves ásatás alatt találták meg a mai Románia területén, a bánsági Egresen II. András király és felesége sírhelyét. A maradványok ugyanakkor még nincsenek meg: a történelem vihara a néhai magyar király csontjait sem hagyta békében nyugodni. Arról, hogy mit találtak pontosan, és hol lehetnek a maradványok, Major Balázs ásatásvezető, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézet vezetője beszélt.

Szigma 2020.09.01 – 1. rész

Jelenleg egyetlen bizonyítottan hatásos szer létezik a Covid19 kezelésére, ám kutatások ezrei próbálják feltérképezni a további alkalmazható hatóanyagokat. Eddig több tucat ígéretes szerről lehet tudni; a vizsgálatok gőzerővel folynak. A koronavírusfertőzés lehetséges gyógymódjait Keserű György Miklós akadémikus, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) gyógyszerkutatója foglalta össze.

Szigma 2020.08.25. – 2. rész

Hat ígéretes vakcina közül kell kiválasztani a legjobb koronavírus elleni szert. Vajon mi alapján választják ki a legjobb oltóanyagot? Verseny vagy együttműködés eredménye lesz-e a végleges szer? Poór Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia tagja beszélt a kutatás részleteiről.

Szigma 2020.08.25. – 1. rész

Megdőlhetett a Földön a melegrekord, csúcsmennyiségű jég olvadt el Grönlandon, és egyelőre úgy tűnik, ez a folyamat már nem visszafordítható. Kaliforniában bozóttüzek pusztítanak, és egyre elviselhetetlenebb a hőség. A holnap világával foglalkozó magazinműsorban az ezzel kapcsolatos legfrissebb híreket foglalják össze. Majd Bérczi István, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) elnöke beszél arról, hogy mennyire egészségtudatosak a magyar fiatalok.

Szigma 2020.08.18. – 2. rész

Az ELHK Energiatudományi Kutatóközpont (EK) tudósai fejleszthetnek videodiagnosztikai eszközöket a világ eddigi legnagyobb, szupravezetőkkel kapcsolatos kísérletéhez. A kutatóközpont tudományos főmunkatársa, Szepesi Tamás osztja meg az ezzel kapcsolatos részleteket.

Szigma 2020.08.18. – 1. rész

40 millió új egészségügyi munkahelyre lenne szükség 2030-ra az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) szerint. A szervezet azt mondja: a mesterséges intelligencia tölthetné be ezt az űrt. A részletekről Békási Tamás, az EIT Health közép-kelet-dél-európai accelerator menedzsere beszélt.

Szigma 2020.08.11. – 2. rész

Még mindig keveset tudunk a táplálékallergiáról. „Nem minden kóros reakció táplálékallergia, ugyanis ételek is okozhatnak tüneteket, ha maga az étel »beteg«, tehát fertőzött, romlott, vagy akár mérgezett” – hangsúlyozta Nagy Adrienn allergológus-immunológus, csecsemő- és gyermekgyógyász. Erről és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által támogatott tudomany.hu oldal összeállításáról beszélt, amelyből többek között az is kiderült: sokan diagnózis nélkül is ráfogják valamire, hogy érzékenyek rá.

Szigma 2020.08.11. – 1. rész

A Higgs-bozon képes két müonra bomlani – a világon először talált erre bizonyítékot az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a CERN. Az eredményt a 40. részecskefizikai konferencián mutatták be. Horváth Dezső, az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (WIGNER FK) tudósa a fizikai folyamatok mellett azt is elmondta: kutatásuk célja, hogy rést találjanak az elméleti fizika eddig felfedezett törvényein.

Szigma 2020.08.04. – 2. rész

A stroke, illetve más szív- és érrendszeri betegségek ellen is hatékony lehet egy teljesen magyar fejlesztésű hatóanyag. A tartós izomgörcsök ellen is hatásos gyógyszert az ELTE-n fejlesztették ki. Gyimesi Máté, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara Biológiai Intézete Biokémiai Tanszékének tudományos főmunkatársa, a Motor Farmakológiai Kutatócsoport tudományos vezetője arról is beszélt, hogy a magyar kutatók az egyik leginnovatívabb amerikai intézetet előzték meg az eredményeikkel.

Szigma 2020.08.04. – 1. rész

A bolygók állása miatt legközelebb több mint 2 év múlva lesz lehetőség arra, hogy a Földről marsjáró induljon az űrbe. A kutatók igyekeznek kihasználni a mostani, kedvező időszakot, és több kutatóexpedíció is indul a Földről. A Mars-kutatás jelentőségéről Boldog Ádámtól, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) csillagászától hallhatunk.

Szigma 2020.07.28. – 2. rész

„Naponta negyedmillió emberrel nő a koronavírussal fertőzöttek száma” – figyelmeztetett Falus András, immunológus a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja. A szakember szerint az uszodák járványügyi szempontból rendkívül veszélyesek, és a zsúfolt strandokon maszkot kell viselni. A szomszédos országokban már elkezdődött a második hullám, és hazánkban is megugrik időközönként a fertőzésszám, ebből azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

Szigma 2020.07.28. – 1. rész

Nemcsak a tó élővilágát, de az emberi egészséget is veszélyezteti a Balaton algásodása, amelynek oka a megemelkedett vízszint lehet. A magas vízállás miatt a tóban hőmérsékleti rétegződés alakult ki, ez pedig kedvez az algák szaporodásának. Erről és a lehetséges megoldásokról beszélt Istvánovics Vera, a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tudományos tanácsadója.

Szigma 2020.07.21. – 2. rész

Mesterséges intelligencia segít gyorsabban kimutatni a koronavírus-fertőzést. Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) új módszere a szervezetben termelődő ellenanyagból állapítja meg, hogy történt-e fertőzés. Ezzel a technológiával már a fertőzést követő ötödik napon ki tudják mutatni a betegséget, és egészen addig bizonyítani lehet a vírusfertőzés tényét, amíg az ellenanyag jelen van a szervezetben és védettséget jelent az újrabetegedés ellen. A felfedezésről Horváth Péter bioinformatikus, az ELKH SZBK Biokémiai Intézet igazgatója beszélt.

Szigma 2020.07.21. – 1. rész

Magyar és amerikai kutatók igazolták Platón több ezer éves feltevését, miszerint a Föld kockákból épül fel. Domokos Gábor alkalmazott matematikustól, az ELKH egyetemi kutatócsoportjaihoz tartozó MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetőjétől hallhatunk a négyéves kutatómunka eredményeiről, melyet Kun Ferenc (Debreceni Egyetem és Török János (BME) elméleti fizikusokkal, valamint az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatóprofesszorával, Douglas Jerolmack geofizikussal közösen végeztek.

Szigma 2020.07.14. – 2. rész

Nem hallanak mindent az újszülöttek. A hallás fokozatosan éri el a felnőttkori szintet, majd kezd hanyatlani – a folyamatról azonban még ma is meglepően keveset tudunk. Az erre vonatkozó kutatások eredményeiről Winkler István az MTA doktora, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének igazgatója beszélt.

Szigma 2020.07.14. – 1. rész

Megakadályozhatja a koronavírus fertőzést egy új gyógyszer, amelyet magyar kutatók fejlesztettek ki konzorciumi együttműködés keretében. Az így felfedezett komplex fehérje nem csak a megelőzésben, de a betegség kezelésében is hasznos lehet. A felfedezés részleteiről Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Karának dékánja, az Immunológiai Tanszék vezetője beszélt.

Szigma 2020.07.07. – 2. rész

Három generáción át sújtotta genetikai betegség egy család férfi tagjait. Egy nemzetközi kutatócsoport most sikeresen megfejtette a kórkép eredetét. A több mint egy évtizeden át tartó kutatás segíthet megérteni, hogyan kezeli a szervezet az örökítőanyag rendellenességeit. Az eredményekről dr. Tory Kálmán, az MTA-SE Lendület Nephrogenetikai Kutatócsoport vezetője beszélt.

Szigma 2020.07.07. – 1. rész

A bronzkori emberek akár 100 kilométert is vándoroltak a letelepedés előtt. Az ő életmódjukat vizsgálta új módszerrel a Lendület Mobilitás Kutatócsoport. Kiss Viktória, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Régészeti Intézetének főmunkatársa, a Lendület Mobilitás kutatócsoport vezetője elmondta: több tudományterület szakértelmét használták fel ahhoz, hogy új szempontból vizsgálják meg a 4000 éve élt emberek életét.

Szigma 2020.06.30. – 2. rész

Egy föld alatti, olaszországi laboratóriumban észlelték az axion nevű részecskét, ami a sötét anyag alkotója. A sötét anyag alkotja a galaxis tömegének 85 százalékát. Neve onnan ered, hogy nem nyeli el és nem bocsátja ki a fényt, így nem látszik. „Ezért jött létre az úgynevezett Xenon 1T kísérlet a Gran Sasso nemzeti laboratóriumban, mely során azt vizsgálják, hogy milyen részecskék érkeznek a Napból” – magyarázta el Horváth Dezső részecskefizikus, az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (WIGNER FK) és a CERN munkatársa.

Szigma 2020.06.30. – 1. rész

Idén a retinakutatás egyik legnagyobb szaktekintélye, Roska Botond neurobiológus érdemelte ki a Körber Európai Tudományos Díjat, amellyel minden évben egyetlen európai tudóst ismernek el az összes tudományterületről. A Svájcban kutató magyar orvos segítségének köszönhetően egy kilenc hete halott retinába is vissza tudják hozni a látást. A Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője beszélt a díjról, a sikerekről.

Szigma 2020.06.23. – 2. rész

A lítiumnak köszönhetően mára olyan technológiai forradalom következett be, hogy elektromos rollerek, biciklik, autók, power board-ok tucatjait használjuk. A Li forradalmasítja az elektromos anyagmozgató gépek piacát, energiafarmok jönnek létre, és épülnek a jövő légi járművei. A probléma csupán az, hogy a periódusos rendszer harmadik eleme egy ritka és nehezen hozzáférhető anyag, így a kutatók még keresik az alternatív helyettesítőket. A Spintronika kutatócsoport tagjai azonban jelentős eredményeket értek el a lítium helyettesítésével kapcsolatban, nátriummal. Simon Ferenc, a BME Fizikai Intézet igazgatóhelyettese beszélt az eredményekről.

Szigma 2020.06.23. – 1. rész

Új gént fedeztek fel, amely új utat nyit a koronavírus elleni védekezésben. A neuropilin-1 (NRP1) eddig ismeretlen szereplője volt a kutatásoknak, azonban a korábban ismert influenzával foglalkozó vizsgálat vezetett el az új típusú koronavírus második bejutási pontjának feltárásához. A mesterséges intelligencia legújabb irányát, a mélytanulást alapul véve, valamint a pontos mikroszkopikus analíziseknek köszönhetően a kutatók azt is meg tudják mondani, hogy egy gyógyszer vagy egy gén hatására mi történik a fertőzéssel. A téma kapcsán Horváth Péter bioinformatikus, az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézet kutatója, a Biomag kutatócsoport vezetője osztotta meg gondolatait.

Szigma 2020.06.16. – 2. rész

Megterhelő életesemények hatására hosszabb vagy rövidebb időre megváltozhat az egyén viselkedése. Fontos a kiváltképp érzékeny egyének kiszűrése és fokozott védelme. A betegségek kialakulásának megelőzésére jó lehetőség a trauma környékén az anyagcsere befolyásolása. Ennek lehetőségéről és hatásmechanizmusáról beszélt Zelena Dóra, az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) tudományos tanácsadója, a Magatartásélettan és Stressz Kutatócsoport vezetője.

Szigma 2020.06.16. – 1. rész

Világelső a BME-n tervezett és épített SMOG-1. Még senkinek sem sikerült olyan kis műholdat Föld körüli pályára állítani, mint amilyet a BME-HVT tanszéken csináltak. A vártnál is több jelet, úgynevezett elektroszmogot bocsátanak ki az elektromos berendezéseink a világűrbe. A SMOG-1 célja, hogy a digitális földfelszíni videoadások (Digital Video Broadcasting – Terrestrial, azaz DVB-T) által keletkezett szennyeződés mértékét és a rádiófrekvenciás szmog mennyiségét mérje. Gschwindt András, a BME-HVT tanszékének címzetes egyetemi docense beszélt erről.

Szigma 2020.06.09. – 2. rész

Európa legnagyobb virtuális valóság közössége az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) technológiáját választotta a fejlesztő közösség ajánlott keretrendszerének. Kovács Péter, a Megosztott Virtuális Valóság csoportvezetője szerint a szórakoztatóipart ezen a területen szinte mindenki ismeri, azonban az ELKH SZTAKI a következő kutatási területeken vett részt: orvostudomány, bányászat, gázipar, oktatás, gyártástervezés, illetve gyártósorok valós idejű távoli megfigyelése.

Szigma 2020.06.09. – 1. rész

A Kínából világkörüli útra indult új típusú koronavírussal az emberiség 2019 előtt még nem találkozott. Három-négy hónap alatt rengeteg új tudományos eredmény született, melyek különféle részletkérdésekben megváltoztatták a tudományos álláspontot. A téma kapcsán Makara B. Gábor Széchenyi-díjas orvos, neuroendokrinológus, az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) professzora beszélt.

Szigma 2020.06.02. – 2. rész

Átrendezheti az űr erőviszonyait a NASA SpaceX. Az egykori szovjet–amerikai űrversenyt követően egyre több és újabb szereplője van a világűrnek. Oroszország, Kanada, Kína és Japán mellett az USA növeli az országok közötti versenyt – többek között erről is beszélt Both Előd, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke.

Szigma 2020.06.02. – 1. rész

9 év után először az USA ismét képes saját erőből embereket juttatni az űrbe – erről és a NASA SpaceX űrhajó elstartolásáról beszélt Kiss László, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója.