A Nyelvtudományi Intézetben működő, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó MTA Lendület Interakciós Rítus Kutatócsoport két monográfiát készített, amelyek világújdonságnak számító tudományos áttörést hoznak a nyelvhasználat és a kultúra kapcsolatának kutatásában. A kötetek a patinás Cambridge University Press gondozásában jelennek meg.

A „kultúra” kifejezést gyakran használjuk általánosító módon, így az a rendszerszerű kutatások szempontjából nehezen értelmezhető fogalom. Ugyanakkor a nyelvészek számára rendkívül fontos a nyelv és a kultúra rendszerszerű kutatása, főként a nyelvhasználatot vizsgáló pragmatika területén.  Különösen igaz ez a mai globalizált világban, ahol a különféle kultúrákhoz tartozó nyelvhasználók szinte állandó jelleggel érintkezésbe kerülnek egymással. A terület kutatása nemcsak elméleti fontosságú: vizsgálata nagy hatásfokkal bíró alkalmazott eredményeket hoz számos olyan területen, mint amilyen a nyelvoktatás vagy a turizmus.

Hosszú ideig alapvető probléma volt, hogy a nyelvhasználat és a kultúra kapcsolatát elsősorban kulturális modellekkel közelítették meg, noha a nyelvhasználaton alapuló modellek sokkalta rendszerszerűbb módon képesek e munkára. Ezt az űrt tölti ki a két monográfia. E könyvek közül az elsőt – Intercultural Politeness – Relating Across Cultures – a kutatócsoport vezetője, Kádár Zoltán Dániel a Warwick Egyetem professzorával, Helen Spencer-Oatey-val közösen írta.

A kötet, amely várhatóan 2020 decemberében jelenik meg, a kultúraközi kommunikáció (intercultural pragmatics) szemszögéből közelíti meg a nyelvhasználat és a kultúra kapcsolatát, tehát olyan helyzeteket modellez, ahol különböző kultúrákból származó nyelvhasználók kerülnek érintkezésbe egymással. A könyv interdiszciplináris együttműködésen alapul: a társadalompszichológia és a pragmatika ötvözésének segítségével dolgozza ki kultúraközi pragmatikai elméletét. A vizsgált nyelvi adatok között a kutatásokban gyakran használt angol mellett a kínai és a magyar nyelv is aktívan jelen van.

A másik monográfiát a kutatócsoport vezetője a Nyelvtudományi Intézet vendégprofesszorával, Juliane House-szal (Hamburgi Egyetem) közösen írta, aki a pragmatika egyik nemzetközileg legismertebb szakértője. Közösen írt kötetük – Cross-Cultural Pragmatics – 2021-ben jelenik meg. A kötet a kontrasztív pragmatika (cross-cultural pragmatics) szemszögéből közelíti meg a nyelvhasználat és a kultúra kapcsolatát, tehát különböző nyelvekből és kultúrákból származó adatok rendszerszerű összehasonlítását dolgozza ki. A könyv által kínált keretmunka úttörő jelentőségű, mivel kizárólag nyelvtudományi (pragmatikai) fogalmak segítségével rendszerezi a nyelvhasználat és a kultúra kapcsolatát. A monográfia számos nyelvből vizsgál adatokat, beleértve magyar, német, angol, kínai és japán nyelvi adatokat is.