A szárazság után beköszönő csapadékos, meleg időjárás igencsak kedvez a csípőszúnyogok fejlődésének. Ilyen időjárásban tömegesen kezdenek el szaporodni a csípőszúnyogok, nemcsak a hazai, hanem az újonnan megjelent idegenhonos fajok is.

Az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete ismét felhívásban kérte a lakosságot, hogy segítsék azt a társadalmilag fontos tudományos munkát, amely egy inváziós és potenciálisan betegségeket terjesztő szúnyogfaj, a tigrisszúnyog (Aedes albopictus) elterjedésének országos feltérképezésére irányul.

A citizen science – lakossági tudományos – kampányban arra kérik az ökológusok a lakosságot, hogy amennyiben valaki ázsiai tigrisszúnyogot lát vagy fog el, a fogás helyének és idejének megjelölésével feltétlenül tudassa ezt a kutatóintézettel, illetve a mintát is küldje be.

Fontos a fajjal foglalkozni, mert opportunista, vagyis aktívan csípi az embert, házi- és vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat. Legalább 22-féle arbovírust (rovarok által terjesztett vírus) terjeszt. Az általa terjesztett veszélyes kórokozók magyarországi megtelepedésének feltétele az, hogy a tigrisszúnyognak mint vektornak (közvetítőnek) nagy egyedszámú, stabil populációja legyen Magyarországon. A kutatócsoport vizsgálatainak eredményeként jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján azt feltételezik a kutatók, hogy ez a feltétel még nem adott hazánkban, de kiemelkedően fontos a folyamat állandó és szakszerű nyomon követése.

„Tavaly a beküldött mintákból 48 bizonyult ázsiai tigrisszúnyognak, a viszonylag szétszórt előfordulási adatok pedig azt jelzik, hogy több megyében is felbukkanhatnak az ázsiai tigrisszúnyog példányai. A beküldött példányokon virológiai teszteket végeztünk, de eddig még mindegyik teszt negatívnak bizonyult a nyugat-nílusi láz, az Usutu és a Chikungunya-láz vírusára” – mondta Dr. Soltész Zoltán, az Ökológiai és Botanikai Intézet kutatója.

A tigrisszúnyogot hazánkban viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon hófehér pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábain fehér gyűrűk találhatók, hátán (a tor közepén) egyetlen hosszanti fehér csík húzódik. A tigrisszúnyog kis méretű, testhossza mintegy öt milliméter.

További információk: https://www.szunyog.okologia.mta.hu/felhivas

Háttér:

Az enyhébb telek segítik a szúnyogok áttelelését, a hosszabb nyarak pedig lehetővé teszik, hogy évről évre a korábbiaknál több generáció fejlődjön ki. Az olykor rövid időszakra koncentrált, nagy mennyiségű csapadék növeli az olyan kis víztestek (belvízfoltok, vizesárkok, pocsolyák) számát, amelyek a csípőszúnyoglárvák életterét biztosítják. Ezért a hazánkban őshonos mintegy 50 faj többsége a korábbiaknál nagyobb térbeli elterjedésben és érzékelhetően nagyobb egyedszámban zaklat bennünket, embereket.

Ezzel párhuzamosan a nagy távolságú, tömeges teherfuvarozás utat nyit a távoli élőhelyek inváziós szúnyogfajainak hazai megtelepedéséhez is. Ezért tudott megjelenni a Kárpát-medencében az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus), amelynek csípése más fajokénál hevesebb allergiás tüneteket válthat ki az emberben. Hazánkban új fajként tűnt fel a koreai csípőszúnyog (Aedes koreicus) és az ázsiai bozótszúnyog (Aedes japonicus) is. Míg a tigrisszúnyognak még csak szórványosan megjelenő példányait gyűjtöttük be, az utóbbi két fajnak már önfenntartó népessége él Magyarországon.

A szúnyogok fontos átvivő (vektor) szerepet játszanak sok állati és emberi kórokozó terjesztésében, ezért népességük változása járványtani veszélyt jelenthet. A hazánkban őshonos fajok is alkalmasak világszerte terjedőben lévő kórokozók átvitelére, olyanokéra, mint az Anopheles fajok, amelyek a malária, vagy a Culex fajok, amelyek a nyugat-nílusi láz kórokozóit terjeszthetik.