Ugrás a tartalomra

Ünnepélyes keretek között átadták az ELKH 2022. évi tudományos díjait

Hírek
Sajtószoba

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat huszonegy kiemelt teljesítményt nyújtó kutatója vehetett át tudományos kitüntetést a 2022. évi ELKH Díjátadó Ünnepségen. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága a kutatók anyagi és erkölcsi megbecsülésének kifejezésére 2021-ben alapította meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díjat és a fiatal kutatók elismerésére szolgáló Bárány Róbert Díjat, ezenfelül elindította a kutató professor emeritus címek adományozását. A tudományos konferenciával egybekötött ünnepi eseményt november 10-én tartották az ELKH Természettudományi Kutatóközpont konferenciatermében.

Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke köszöntőbeszédében méltatta a kutatóhálózat fő értékét jelentő kutatók pótolhatatlan szerepét az ELKH sikereinek elérésében. Összefoglalta az ELKH Titkárság által az elmúlt egy évben a kutatóhálózat fejlesztése érdekében meghatározott stratégiai irányokat és programkezdeményezéseket. Bejelentette, hogy idén az ELKH két zsebkönyvsorozatot is elindított a kutatóhálózatban rendelkezésre álló értékes tudás átadása céljából. A Typotex Kiadóval együttműködésben június elején indult Új tudományos zsebkönyvtár című sorozat az egyetemi hallgatóknak, a tudományos közösségnek szól, eddig már két kötete is megjelent. A Libri Kiadóval közösen indított Kaleidoszkóp Könyvek ismeretterjesztő sorozat célja a hazai kutatás legfrissebb és legizgalmasabb eredményeinek átfogó, közérthető bemutatása a tudomány iránt érdeklődő széles közönség számára. E sorozat első négy kötete jövő héttől kapható a könyvesboltokban, és a Magyar Kultúráért Alapítvány támogatásával az összes kiadvány az ország középiskolai könyvtáraiba is eljut.

Az ünnepségen Maróth Miklós elmondta: „Fontosnak tartjuk a fiatal, tehetséges kutatók megnyerését és megtartását, a külföldön dolgozó fiatal tehetségek hazatérésének támogatását, valamint a kutatói utánpótlás nevelését. Szeretnénk támogatni bekapcsolódásukat a legígéretesebb hazai és nemzetközi kutatásokba. Törekszünk arra, hogy minél jobban kihasználjuk a nemzetközi kapcsolatokban és a kutatási együttműködésekben rejlő lehetőségeket. Programokat indítunk a kutatói mobilitás, illetve a Horizont Európa és más nemzetközi pályázatokon való minél sikeresebb részvétel támogatására. A ma átadott díjak és címek jól példázzák a kutatóhálózatban dolgozó tehetséges kutatók kiváló teljesítményét.”

A díjátadó ünnepségen György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár szintén köszöntötte a kitüntetetteket.

Az elismeréssel járó díjak és címek átadását követően négy tudományos előadás is elhangzott. Elsőként Sierd Cloetingh, az Utrechti Egyetem professzora, az Academia Europaea korábbi elnöke, az Európai Kutatási Tanács korábbi alelnöke, a Tudományos és Technológiai Együttműködés Európai Szövetsége korábbi elnöke tartott előadást „Europe: a natural laboratory for frontier research in Earth Sciences” címmel. Ezután Pukánszky Béla professzor, vegyészmérnök, az MTA rendes tagja, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének kutatóprofesszora, az ELKH Díj idei nyertesének „Műanyagok. Barát vagy ellenség? Tudomány vagy kuruzslás?” című előadása következett. „A homológ rekombináció hiányának genomi lenyomatai” címmel Póti Ádám, a biológiai tudományok doktora, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének tudományos segédmunkatársa, a Bárány Róbert Díj egyik idei nyertese, majd „A beszéd különleges jelenségei” címmel Gósy Mária Széchenyi-díjas nyelvész, fonetikus, a nyelvtudomány doktora, az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont Általános és Magyar Nyelvészeti Intézetének tudományos tanácsadója, az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszékének egyetemi tanára, professor emeritus tartott előadást.

Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díj

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díj (ELKH Díj) megalapításának és adományozásának célja elsősorban az ELKH Titkárság irányítása alá tartozó kutatóhelyeken dolgozó kutatók kiemelkedő szakmai munkájának erkölcsi és anyagi elismerése. A díjat évente egy olyan kutató nyerheti el, aki a tudományos közösségben széles körű megbecsülésnek örvend itthon és külföldön egyaránt, kiemelkedő szakmai életutat, kimagasló tudományos teljesítményt, kiváló kutatási eredményt, szabadalmat tudhat magáénak.

Pukánszky_Béla

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Díj 2022. évi kitüntetettje

Pukánszky Béla
Természettudományi Kutatóközpont

Pukánszky Béla vegyészmérnök, az MTA rendes tagja, 1973-ban védte meg vegyészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán. 1973-tól 1978-ig a Szerves Vegyipari Kutatóintézetben dolgozott, majd 1978-tól a Központi Kémiai Kutatóintézet tudományos csoportvezetője, ezt követően osztályvezetője volt. 1980-tól egy évet töltött az Egyesült Államokban. 1994 és 2015 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Kara Műanyag- és Gumiipari Tanszékének, majd Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének tanszékvezetője volt. Ezzel párhuzamosan csoportvezetőként dolgozott a Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetében. Pukánszky Béla 1988-ban elnyerte a kémiai tudományok kandidátusa, majd 1994-ben a kémiai tudományok doktora fokozatot, valamint habilitált a BME-n. 2004 óta levelező tagja, 2010-től pedig rendes tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. 2015-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét, kimagasló oktatói-kutatói munkásságát 2016-ban József Nádor Emlékéremmel ismerték el.

Oktatói tevékenysége rendkívül gazdag. Több tárgy előadója és öt egyetemi jegyzet szerzője. Az elmúlt évtizedekben több mint 100 diplomázó, illetve szakdolgozatot készítő hallgató témavezetője volt. Iskolateremtő tevékenységének magas színvonalát jelzi, hogy irányításával 25-en készítették el doktori, illetve PhD-dolgozatukat. Számos nemzetközi együttműködést alakított ki egyetemekkel, kutatóintézetekkel, illetve vállalatokkal, mely kapcsolatok nagyban segítették egyetemi tanszékének működését. 2005-ben Görög Jenő-díjjal tüntették ki, amelyet a hallgatók javaslata alapján a kiváló oktatói és pedagógiai munkáért adományoz a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara. 2013-ban megkapta az Országos Tudományos Diákköri Tanács Mestertanár Aranyérem kitüntetését. Több évtizedes oktatói munkája révén jelentős mértékben hozzájárult a hazai kutatói utánpótlás-neveléshez.

Legjelentősebb tudományos eredményeit a heterogén polimer rendszerekben uralkodó határfelületi kölcsönhatások tanulmányozása során érte el. Modellt állított fel az ilyen anyagok folyási feszültsége összetétel-függésének leírására. Kutatásai kiterjednek a poliolefinek degradációjának vizsgálatára, a nanokompozitokra, továbbá a biológiailag lebomló, valamint a gyógyászatban alkalmazható polimerek tanulmányozására is. A közelmúltban feltárta a polimer/rétegszilikát nanokompozitok szerkezetét, és módszert javasolt annak mennyiségi jellemzésére. Azonosította a természetes szállal erősített kompozitokban lejátszódó mikromechanikai deformációs folyamatokat. Különböző módszerekkel biológiailag lebontható polimereket és kompozitokat állított elő, és meghatározta jellemzőiket. Ezen a területen hagyományteremtőként létrehozta a Bio-Based Polymers and Composites című sikeres konferenciasorozatot, amelynek elnöke és egyik fő szervezője. Tudományos közleményeinek száma 419, emellett 27 könyvfejezet szerzője vagy társszerzője. Közleményeire több mint 8803 esetben hivatkoztak, Hirsch-indexe 56.

Bárány Róbert Díj

A Bárány Róbert Díj megalapításának és adományozásának célja az ELKH Titkárság irányítása alatt álló kutatóhelyeken kutatói munkakörben foglalkoztatott 40 év alatti fiatal kutatók kiemelkedő tudományos munkájának elismerése. Az értékelés a pályázók eddigi tudományos tevékenysége és az általuk elért eredmények alapján történik. A díjak odaítélésekor emellett figyelembe veszik a kutatói kiválóságot és a tudományos munka innovatív megközelítését, továbbá a kutatómunkában rejlő potenciált és továbblépési lehetőségeket, például projektekben való részvételt, bekapcsolódást nemzetközi együttműködésekbe. A 14 év alatti kiskorú gyermeket nevelő kutatónők esetében a pályázat korhatára gyermekenként 2 évvel, de legfeljebb 4 évvel meghosszabbodik.

A Bárány Róbert Díj 2022. évi nyertesei:
Matematikai és természettudományok
Bajusz_Dávid

Bajusz Dávid
Természettudományi Kutatóközpont

Bajusz Dávid a számítógéppel segített gyógyszertervezés egyik legfontosabb hazai tudományos műhelyének posztdoktori kutatója, a keminformatika és a kemometria területének nemzetközileg elismert művelője. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem külső óraadó oktatója, témavezetőként fontos szerepet vállal kutatási területének utánpótlás-nevelésében, emellett kiemelkedő publikációs tevékenységet folytat. Tudományos publikációs eredménye az elmúlt három évben: cikkeinek száma 26, ezek közül 8 D1, illetve 12 Q1 minősítésű rangos szakfolyóiratban jelent meg, összesített impaktfaktora 130,5, Hirsch-indexe 15. Publikációs teljesítménye alapján a hazai kutatók között korosztályának felső 10 százalékába tartozik. A közelmúltban előkelő helyen került fel a világ legeredményesebb gyógyszerkémikusait tudományos láthatóság alapján rangsoroló listára. A Bárány Róbert Díjat tematikailag sokszínű, eredményes kutatói és oktatói teljesítményével, jelentős tudományszervezői munkásságával érdemelte ki.

Molontay_Roland

Molontay Roland
ELKH-BME Sztochasztika Kutatócsoport, ELKH támogatott kutatócsoport

Molontay Roland kutatásainak három fő témája a hálózattudomány, az oktatási adattudomány, valamint az anomáliadetektálással kapcsolatos, ipari partnerekkel közös kutatás-fejlesztés. Mindhárom területen kimagasló, nemzetközi viszonylatban is elismert tudományos tevékenységet folytat, nemzetközi konferenciák rendszeres előadója. Kutatásai emellett jelentős gyakorlati alkalmazási potenciállal rendelkeznek, az oktatási adattudományban elért eredményei például a felsőoktatási döntéshozatalban hasznosulnak. Tudományos publikációs eredménye az elmúlt három évben: cikkeinek száma 17, ezek közül 11 D1, illetve Q1 minősítésű rangos szakfolyóiratban jelent meg, összesített impaktfaktora 44,011, Hirsch-indexe 8. Tudományszervezői és tehetséggondozói tevékenysége szintén kiemelkedő. Tanítványai az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) rendszeres résztvevői, ahol többek között két-két első és második díjat is elnyertek. Megszervezte és irányítja a jelentős tudományos eredményeket felmutató fiatal kutatókból álló Human and Social Data Science Laboratóriumot (HSDSLab).

Pápa_Zsuzsanna

Pápa Zsuzsanna
Wigner Fizikai Kutatóközpont

Pápa Zsuzsanna doktori tanulmányaival párhuzamosan kapcsolódott be a Wigner Fizikai Kutatóközpontban folyó nanooptikai kutatásokba. Két egymástól eltérő, korszerű optikai kutatási témában, az ellipszometria és a nanooptika területén is világszínvonalú eredményeket ért el. A tudományterület vezető folyóirataiban megjelentetett nanooptikai témájú publikációi mellett eddigi legnagyobb eredménye, hogy sikerült ezt a két területet összevonnia a lokalizált elektromágneses terek dielektromos függvényre gyakorolt hatásának megismerése érdekében. Kísérleti fizikusként kiemelkedő teljesítménynek számít, hogy numerikus modellezési munkájával is világszínvonalú eredményeket ért el. Kiváló problémamegoldó képességgel és hatékonysággal old meg új kutatási feladatokat. Eddigi kutatói karrierje során önállóan keresett általa társadalmilag hasznosnak ítélt új alap- és alkalmazott kutatási témákat. Tudományos publikációs eredménye az elmúlt három évben: cikkeinek száma 11, ezek közül 8 D1, illetve Q1 minősítésű rangos szakfolyóiratban jelent meg, összesített impaktfaktora 92, Hirsch-indexe 10.

Élettudományok
Parveen_Akhtar

Parveen Akhtar
Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Parveen Akhtar alapvető fontosságú megállapításokat tett a fotoszintetikus fényenergia-hasznosítás elsődleges folyamatainak területén. A legmodernebb femtoszekundumos lézerspektroszkópiai módszerekkel meghatározta a gerjesztésienergia-útvonalak sebességi állandóit a napenergia elnyeléséért és továbbításáért felelős 2. fénybegyűjtő komplexben (LHCII), amely a bioszféra legnagyobb mennyiségben előforduló membránfehérje-komplexe. Hazai és külföldi kutatótársaival azonosította az elsődleges töltésszétválasztás lépését a több mint száz klorofillmolekulát tartalmazó pigment-protein komplexben, az úgynevezett első fotokémiai rendszerben. Ez a leghatékonyabb természetes fényenergia-konvertáló rendszer, amely a jövőben fotonikai alkalmazásokban kaphat szerepet. Tudományos publikációs eredménye az elmúlt három évben: cikkeinek száma 16, ezek közül 6 D1, a többi Q1 minősítésű rangos szakfolyóiratban jelent meg, összesített impaktfaktora 107,7, Hirsch-indexe 12. Publikációs teljesítménye alapján az MTA Biológiai Osztályához tartozó kutatók között az életkorára korrigált eredményessége alapján a legfelső 10 százalékba sorolható.

Póti_Ádám

Póti Ádám
Természettudományi Kutatóközpont

Póti Ádámnak a tumorgenomika és a mutagenezis-kutatás területén végzett eredményes munkája a modern rákkutatás nemzetközi élvonalába tartozik. Elsősorban bioinformatikai módszerek alkalmazásával sikeresen tanulmányozta az emlő- és a petefészekrák kialakulásában központi szerepet játszó BRCA1 és BRCA2 fehérjék hiányában fellépő genomi elváltozások mintázatait, azok kialakulási mechanizmusait, illetve kölcsönhatásukat az ilyen megbetegedéseknél alkalmazott kemoterápiás szerekkel. Tudományos publikációs eredménye az elmúlt három évben: cikkeinek száma 8, ezek közül 6 D1, illetve Q1 minősítésű rangos szakfolyóiratban jelent meg, összesített impaktfaktora 59,103, Hirsch-indexe 7. Eredményei nagyban hozzájárultak a teljesgenom-szekvenáláson alapuló mutagenezis-vizsgálatok bevezetéséhez és a genomikai tumordiagnosztika alkalmazásához szükséges hazai tudásbázis kiépítéséhez. Munkájára támaszkodva sikerült bevezetni a kísérletes sejttenyészetes modellek és a genomikai bioinformatikai megközelítések együttes alkalmazását a Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetében folyó rákkutatásban.

Szűcs_Edina

Szűcs Edina
Szegedi Biológiai Kutatóközpont

Szűcs Edina az elméleti orvostudományok területén folytat magas színvonalú, nemzetközileg is elismert kutatásokat. Radioligand kötési és G-fehérje-aktivációs tesztek alkalmazásával vizsgálta a Bentley-féle morfinanalógokat patkány agyi membránpreparátumokban, valamint molekulamodellezési módszerrel tanulmányozta azok kötési tulajdonságait, mely kutatásait doktori értekezésében foglalta össze. A skizofréniás állatmodellek receptorszintű vizsgálata és a kinurénsav hatásának elemzése az opioidrendszeren szintén a kutatási területéhez tartozik. Egy argentin kutatócsoporttal együttműködve nátrium-klorid-oldattal kezelt patkányokban az opioidreceptorok mennyiségének változását vizsgálta. Emellett opioidreceptorokon különböző opioidanalógok hatásának tanulmányozására, továbbá egérgerincvelőben és -thalamusban a gyulladás okozta G-fehérje-aktiváció laterális változásának megfigyelésére irányuló kutatásban is részt vett. Tudományos publikációs eredménye az elmúlt három évben: cikkeinek száma 13, ezek közül 9 Q1 minősítésű rangos szakfolyóiratban jelent meg, összesített impaktfaktora 55,688, Hirsch-indexe 7.

Bölcsészet- és társadalomtudományok
M.Varga_Benedek

M. Varga Benedek
Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Varga Benedek a 18. századi eszmetörténet területén végez kimagasló kutatómunkát. A Historical Journalben publikált cikke Mária Terézia trónra lépésével kapcsolatban azokat az elméleteket vizsgálta, amelyek az uralkodó női mivoltát a korabeli politikai gondolkodás keretein belül igyekeztek értelmezni. A Modern Intellectual History folyóiratban 2021 folyamán megjelent tanulmányában újfajta megközelítésben, a közép-európai felvilágosodás és az amerikai forradalom kontextusában mutatta be a 18. századi német történész, August Ludwig Schlözer munkásságát. E publikáció egyben a Cambrigde-i Egyetemen megvédett doktori disszertációjának egyik fontos fejezete. Az angliai tanulmányai során kialakított kapcsolatai révén már eddig is jelentősen hozzájárult a hazai történettudomány nemzetközi jelenlétének erősítéséhez. Tudományos publikációs eredménye az elmúlt három évben: cikkeinek száma 2, mindegyik D1, illetve Q1 minősítésű rangos szakfolyóiratban jelent meg, összesített impaktfaktora 1,818, Hirsch-indexe 2.

Páger_Balázs

Páger Balázs
Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Páger Balázs elsősorban a vállalkozói ökoszisztémával kapcsolatos kutatásokat folytat, ezen belül főként a vállalkozói aktivitás és a regionális vállalkozói környezet összefüggéseit vizsgálja. Eddigi kutatási eredményei arra utalnak, hogy a regionális vállalkozói ökoszisztéma struktúrájának feltárása és célzott fejlesztése elősegítheti az egyes térségek gazdasági fejlődését és minőségi jellemzőkkel bíró cégek létrejöttét. Publikációs teljesítménye kiemelkedő. Tudományos publikációs eredménye az elmúlt három évben: cikkeinek száma 22, hivatkozásainak száma 173, összesített impaktfaktora 3,312, Hirsch-indexe 8. Tudományszervezői munkásságával támogatja a regionális tudomány hazai kutatóinak bekapcsolódását a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. 2011 óta aktív tagja a Magyar Regionális Tudományi Társaságnak, illetve az Európai Regionális Tudományi Társaságnak (ERSA). Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy 2022-ben több mint 30 év után ismét Magyarországon rendezték meg az Európai Regionális Tudományi Társaság éves konferenciáját.

Susánszky_Pál

Susánszky Pál
Társadalomtudományi Kutatóközpont

Susánszky Pál a politikai szociológián belül a politikai részvétel társadalmi egyenlőtlenségeit kutatja. Doktori disszertációjában a politikában részt vevő társadalmi csoportok egyenlőtlen eloszlását vizsgálta. Munkája számos új empirikus, elméleti és módszertani eredményt hozott, többek között új mutatót fejlesztett ki az egyenlőtlenségek mérésére. Rámutatott, hogy az egyes európai országok, és ezen belül a különböző társadalmi csoportok tüntetési részvételét befolyásoló mechanizmusok jelentősen eltérnek egymástól. Az eredmények nemcsak megerősítik a kollektív cselekvés magyarázatának úgynevezett kettős út (dual pathway) szociálpszichológiai modelljét, hanem több ponton kiegészítik azt. Kutatócsoportjával közösen folytatott jelenlegi kísérleteik további oksági mechanizmusok feltárására és potenciális mediációs láncok keresésére irányulnak. Tudományos publikációs eredménye az elmúlt három évben: cikkeinek száma 14, ezek közül 4 D1, illetve Q1 minősítésű rangos szakfolyóiratban jelent meg, összesített impaktfaktora 9,323, Hirsch-indexe 4.

Kutató professor emeritus cím

A kutató professor emeritus cím megalapításának és adományozásának célja az ELKH kutatóhelyein tudományos munkakörben foglalkoztatott kutatók eredményes kutatói életpályájának, valamint a tudományszervezés területén végzett jelentős tevékenységének elismerése.

A 2022. évben professor emeritus címet kaptak:
Bányai_László

Bányai László
Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet

Bányai László az MTA doktora, a műszaki tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi tanár. Földmérő mérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte 1979-ben. Ezt követően nyugdíjba vonulásáig a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet jogelődjeiben végzett kutatói tevékenységet. Kutatásainak fókuszában az űrgeodéziai, elsősorban a globális helymeghatározó műholdrendszerek (GPS/GNSS) földtudományi alkalmazhatóságát célzó módszerek kidolgozása állt. Hazai és nemzetközi pályázati projektjeiben egyaránt kiemelkedő sikereket ért el. Feldolgozási módszereket fejlesztett ki a hagyományos geodéziai, GPS/GNSS és műholdradar-interferometriai (InSAR) mérések 3D kombinált feldolgozására, az ismételt mérések deformációelemzésére. Oktatási tevékenységének részeként 1999-ben közreműködött a Budapesti Műszaki Egyetem GPS-Navigációs Szakmérnöki képzésében, majd 2000 és 2008 között a Soproni Egyetem jogelődjeinek egyetemi docense volt, és részt vett a doktori képzésben is. Tudományos munkáját Szádeczky-Kardoss Elemér-díjjal és Akadémiai Díjjal ismerték el.

Csépe_Valéria

Csépe Valéria
Természettudományi Kutatóközpont

Csépe Valéria kutató professor emeritus, az MTA doktora, az MTA rendes tagja. Szakterülete a kísérleti pszichológia és a kognitív idegtudomány. Kutatásai elsősorban a tipikus és az atipikus fejlődéshez kapcsolódó agyi aktivitás jellemzőinek feltárására irányulnak. Kiváló szakmai és szervező munkája, valamint a nemzetközi és a hazai tudományos közéletben játszott szerepe példaértékű. Tudományos tevékenységének köszönhetően indultak el Magyarországon a gyermekek beszédfejlődésének elektrofiziológiai kutatásai, és ezzel összefüggésben az olvasástanulás agyi folyamatainak vizsgálatai. 2006-ban jelent meg a szakmai körökben nagy elismerést kiváltó Olvasó agy című könyve, amelyben tágabb összefüggésben mutatta be az olvasás fejlődésének és zavarainak – köztük a diszlexiának – a kutatásával kapcsolatos eredményeit. Meghatározó szerepe volt a kutatóhely Agyi Képalkotó Központjának kialakításában és a komplex módszereket alkalmazó kognitív idegtudományi kutatások megalapozásában. Tudományos munkáját számos díjjal és kitüntetéssel, többek között Széchenyi-aranyéremmel, Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el.

Ferencz_Csaba_István

Ferencz Csaba István
Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet

Ferencz Csaba egyetemi magántanár, a műszaki tudomány doktora. Úttörő szerepet játszott a hazai űrkutatás megindításában, szervezete, oktatási és kutatási háttere megteremtésében. Kutatói munkáját még diákként a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte, ott 1961-ben megszervezte a karok, majd egyetemek közötti Rakétatechnikai Tudományos Diákkört, amelyből 1964-ben a BME-n az általa vezetett komplex Űrkutató Csoport lett. Ebből jött létre a BME és az ELTE űrkutató csoportja, valamint a KFKI első űrkutató csoportja is. Részt vett az első magyar űrrepülés tudományos programjának kidolgozásában, megvalósításában. Kutatási tevékenysége a műholdfedélzeti elektronikai fejlesztésépítéstől a műholdas távérzékelésen át az elektromágneses hullámok terjedése elméletének új, iskolateremtő továbbfejlesztéséig terjed. Műszaki és természettudományi kutatói munkássága mellett globális ökológiai problémákkal, azok filozófiai alapjaival is foglalkozik, s vizsgálta a Szent Korona szerkezeti jellemzőit is. Tudományos munkáját többek között Széchenyi Professzori Ösztöndíjjal, Bay Zoltán-díjjal és Magyar Örökség Díjjal ismerték el.

Gósy_Mária

Gósy Mária
Nyelvtudományi Kutatóközpont

Gósy Mária Széchenyi-díjas nyelvész és fonetikus, a nyelvtudomány doktora, tudományos tanácsadó és egyetemi tanár. Több mint két évtizeden át tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Fonetikai Tanszék tanszékvezetője volt. A hazai egyetemeken kívül oktatott a Bostoni Egyetemen és a Bécsi Egyetemen. A Nyelvtudományi Kutatóközpontban kutatóként, illetve osztályvezetőként eltöltött 47 éve alatt kimagasló eredményeket ért el az általános és a magyar fonetikában. Nevéhez fűződik a gyermekek beszédészlelési és beszédmegértési folyamatainak vizsgálatát lehetővé tevő diagnosztika kifejlesztése. Beszédhallásszűrő eljárása szabadalmi oltalmat kapott. Megalapozó kutatásaival jelentős mértékben hozzájárult mind a fonetika, mind a pszicholingvisztika több részterületének fejlődéséhez. Monográfiáival és számos szakcikkével gazdagította a korszerű beszédtudományt. Iskolateremtő munkásságának egyik legfontosabb eredménye egy új szemléleten alapuló beszédkutatás elindítása mind az egyetemi oktatásban, mind pedig a Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztályának keretein belül. Tudományos munkáját számos díjjal és kitüntetéssel, többek között Széchenyi-díjjal, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével, Akadémiai Díjjal és Brassai Sámuel-díjjal ismerték el.

Halpern_László

Halpern László
Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Halpern László az MTA doktora, a közgazdaság-tudomány kandidátusa. Pályafutását 1974-ben az MTA Közgazdaságtudományi Intézetben kezdte. 1997-től az intézet igazgatóhelyettese, 2012 és 2016 között igazgatója volt. Rendszeresen publikál az árfolyamelmélet, a gazdaságpolitika, a vállalati viselkedés és a külkereskedelem témakörökben. Számos nemzetközi kutatási együttműködésben vett részt, melyek közül többet az Európai Bizottság is támogatott. Tanított a Lille-i Egyetemen, a párizsi Sorbonne Egyetemen, a Rajk László Szakkollégiumban, a Széchenyi István Szakkollégiumban, a Láthatatlan Kollégiumban és az Erasmus Kollégiumban. 1996 és 2022 között a londoni Centre for Economic Policy Research tudományos munkatársa volt. 1997-től 2017-ig tanított a budapesti Central European University Közgazdasági Tanszékén. Tagja volt az ELTECON tanácsadó testületének, a Collegium Budapest akadémiai tanácsadó testületének, valamint 2004 és 2010 között a cseh nemzeti bank kutatási tanácsadó testületének. 2012-ben az odesszai Mecsnyikov Egyetem Világgazdasági Tanszéke fejlesztésében vett részt. 2008 és 2021 között az MTA Közgazdaság-tudományi bizottságának tagja volt.

Iván_Béla

Iván Béla
Természettudományi Kutatóközpont

Iván Béla az MTA rendes tagja, a Természettudományi Kutatóközpont egyik vezető kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi magántanára. Összesen több mint másfél évtizedet töltött amerikai, dán és német kutatóhelyeken, egyetemeken vendégkutatóként, Humboldt-ösztöndíjasként, vendégprofesszorként. A polimerkémia és anyagtudomány nemzetközileg elismert szaktekintélye. Úttörő eredményeket ért el a polimerek újszerű előállítása, lebomlása és az új típusú nanoszerkezetű makromolekuláris anyagok területén. Több mint 410 tudományos közleményére eddig közel 5700 független hivatkozás történt. 21 nemzetközi szabadalom fűződik a nevéhez. Az ELTE-n újszerű polimerkémiai oktatási blokkot hozott létre. 22 megvédett doktori (PhD), több mint 100 diplomamunka és TDK-dolgozat témavezetője volt eddig. Továbbra is igen aktív kutató- és oktatómunkát folytat mint a Polimer Kémiai Kutatócsoport irányítója. Jelenleg 5 doktorandusz és több diplomázó hallgató témavezetője. Számos EU-s és hazai pályázat, valamint hazai és külföldi cégekkel folytatott K+F projekt témavezetője volt, és jelenleg is az. Eddigi munkáját több díjjal, köztük Akadémiai Szabadalmi Nívódíjjal, Pro Scientia Díjjal, Mestertanár Aranyéremmel és Széchenyi Professzori Ösztöndíjjal ismerték el.

Sátori_Gabriella

Sátori Gabriella
Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet

Sátori Gabriella az MTA doktora, a földtudomány kandidátusa. Kutatói pályafutását 1971-ben kezdte a soproni Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetben, 2013-ig az intézet munkatársaként dolgozott. Kutatási területei közé tartozik a villámok keltette elektromágneses hullámok terjedése a Föld-ionoszféra hullámvezetőben, a Schumann-rezonancia, annak kapcsolata a földi és űridőjárással, valamint a globális éghajlatváltozással. Nemzetközi színvonalú tudományos műhelyt alapított Sopronban a Schumann-rezonancia kutatására, a tématerület nemzetközileg elismert vezető kutatója. Nemzetközi együttműködések és projektek keretében Izraelben, a Spitzbergákon és Lengyelországban is közreműködött újabb SR-mérőállomások létesítésében a nagycenki SR-állomás mintájára. Meghívott előadóként számos hazai és nemzetközi rendezvényen, konferencián működött közre. Jelenleg is aktívan részt vesz az intézet légköri elektromossággal kapcsolatos kutatásaiban, és hatékonyan ápolja az intézmény nemzetközi kapcsolatait. Tudományos munkáját számos díjjal és kitüntetéssel, közöttük a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozattal ismerték el.

Sisa_József_János

Sisa József János
Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Sisa József művészettörténész, az MTA doktora, egyetemi tanár. A magyar művészettörténet-írás meghatározó alakja, 2012 és 2016 között a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének igazgatója volt. Intézetvezetőként kiemelkedő szerepe volt a hazai művészettörténet-kutatás nemzetközi jelenlétének erősítésében és az intézeti digitalizációs program megindításában. Kutatói munkássága, tudományszervező tevékenysége, az egyetemi oktatásban betöltött szerepe példaértékű. Szakterülete a 19. századi hazai építészet, a kastélykultúra, az építészetelmélet, valamint a kertművészet története. Számos tanulmány, könyvfejezet és önálló monográfia szerzője. Kiemelkedő művei a 19. század magyar építészetét és iparművészetét bemutató kézikönyv és az Országház nagymonográfiája, melyeket szerzőként és szerkesztőként is jegyez. Nemzetközi elismertségét külföldi kutatóutak, konferencia-előadások és publikációk jelzik. Tudományos munkáját rangos díjakkal és kitüntetésekkel, többek között a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével, Pasteiner Gyula-emlékéremmel, Fitz József-könyvdíjjal és Opus Mirabile díjjal ismerték el.

Somfai_László

Somfai László
Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Somfai László Széchenyi-díjas zenetörténész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa. A hazai muzikológia és a szakmai képzés területén évtizedek óta meghatározó személyiség. A Haydn-kutatás és a zenei forráskutatás terén elért eredményei révén a nemzetközi zenetudomány legjelentősebb élő alakjai közé tartozik. Bartók Béla zenei hagyatékának nemzetközileg is elismert szaktekintélye. 1972-től több mint három évtizeden át vezette a Bartók Archívumot, munkájával jelentősen hozzájárult a 2016 óta folyamatosan megjelenő Bartók-összkiadás előkészítéséhez. A salzburgi Mozart-kutató Intézet és a kölni Joseph Haydn Intézet tagja. 1997 és 2002 között a Nemzetközi Zenetudományi Társaság, valamint a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöke volt. Az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia külföldi tagja, illetve a Brit Akadémia levelező tagja. Tudományos munkáját számos díjjal és kitüntetéssel, többek között Széchenyi-díjjal, a Magyar Érdemrend középkeresztjével, Erkel Ferenc-díjjal és Akadémiai Díjjal ismerték el.

Vargyas_Gábor

Vargyas Gábor
Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Vargyas Gábor néprajzkutató, kulturális antropológus, egyetemi tanár, az MTA doktora. Szakmájának hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt kiemelkedő képviselője, aki a tudományos kutatás, a muzeológia és az egyetemi oktatás területén egyaránt komoly tekintélyre tett szert. A nemzetközi Délkelet-Ázsia- és Óceánia-kutatás meghatározó alakja. Két évig folytatott helyszíni kutatásokat a világ néprajzi, nyelvi és kulturális szempontból talán legkevésbé ismert területeinek egyikén, a Közép-vietnami-felföldön. A modernizáció és a globalizáció hatásaira irányuló antropológiai és társadalomtudományi kutatásainak eredményeit tudományos publikációkban, előadásokban, fényképeken, filmeken és kiállításokon egyaránt közzétette. A hazai néprajz és kulturális antropológia iskolateremtő személyisége, számos hazai és nemzetközi kutatási program vezetője. Az általa összegyűjtött szellemi és tárgyi értékek egy része ma már a Néprajzi Múzeumban látható. Tudományos munkáját számos díjjal és kitüntetéssel, közöttük a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével és a Magyar Néprajzi Társaság Györffy István-emlékérmével ismerték el.

Vértesy_Gábor

Vértesy Gábor
Energiatudományi Kutatóközpont

Vértesy Gábor fizikus, az MTA doktora, a fizikai tudomány kandidátusa. Tudományos pályáját doktori ösztöndíjasként a Központi Fizikai Kutatóintézetben kezdte, ahol korszerű számítástechnikai háttértárolók kifejlesztésén dolgozott. A mágneses anyagok vizsgálata terén nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el. Szűkebb szakterülete a lágymágneses anyagok kutatása, a mágneseshiszterézis-mérések, a szenzorikai fejlesztések és az elektromágneses elven alapuló roncsolásmentes anyagvizsgálat. Nevéhez fűződik a mágneses adaptív tesztelés (Magnetic Adaptive Testing) módszerének kidolgozása. Több új mérési elven alapuló szenzorikai eszköz kifejlesztését irányította, amelyek az elektromágneses elven alapuló roncsolásmentes anyagvizsgálat terén hasznosulnak. Jelenleg egy olyan új módszert fejleszt, amely alkalmas a ferromágneses anyagokban végbemenő szerkezetváltozások korai kimutatására. Tudomány- és konferenciaszervezői munkája egyaránt figyelemre méltó, számos sikeres nemzetközi és hazai projekt aktív résztvevője. Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel, közöttük MFA Intézeti Díjjal ismerték el.