Sikerrel zárult az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) szervezésében megvalósult háromnapos Digital Enterprise Technology (DET) konferencia. Az idén online formában megtartott rendezvényt Paul Maropoulos professzor, a DET elnöke és Dr. Váncza József, az idei rendezvény elnöke, a SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratóriumának vezetője nyitották meg. A plenáris előadásokon szó esett a gépek és emberek jövőbeli együttműködéséről, a félvezetők termelési és ellátási nehézségeiről, valamint a repülésben alkalmazott anyagok gyártásának és kezelésének kihívásairól.
A megnyitót Dr. Youichi Nonaka, a Hitachi vezető kutatómérnöke plenáris előadása követte, aki előadásában többek között a gépek és emberek jövőbeli együttműködéséről beszélt. A nap további részében a körforgásos gazdaságról, robotikáról, termelésütemezésről és automatizálásról hallgathattak előadásokat az érdeklődők. Több prezentáció tárgyalta a SZTAKI részvételével zajló, 36 ország 8 kutatóintézetét és 25 vállalkozását összefogó DigiPrime H2020 konzorciumot, amelynek fontos szerep jut a körforgásos gazdaság digitalizációjában. A SZTAKI többek között mesterségesintelligencia-alkalmazásokkal, digitális ikerrel, karbantartással és egy olyan platform kifejlesztésével járul hozzá a projekthez, amely az újragyártott termékek összegyűjtött adatai és azok jelenlegi állapota közötti korreláció kiszámításáért felelős. Ezenfelül szó volt az ember–robot együttműködést elősegítő interfészekről, a kollaboratív robotok biztonsági eljárásairól, valamint a decentralizált tervezésről is.
Az esemény második napján a SZTAKI egykori kutatója, Dr. Gyulai Dávid tartott plenáris előadást a félvezetők termelési és ellátási nehézségeiről, kitérve a koronavírus-világjárvány okozta további kihívásokra. A nap további részében tudásátadásról, gyártástechnológiákról, valamint a termelési költségek hatékony kiszámításáról hallgathattak előadásokat az érdeklődők. Szó esett többek között a polimeres szénszál fúrási technikájáról, a flexibilis gyártási rendszerek szimulációs lehetőségeiről, a digitális ikerről és az AGV-flották dinamikus környezetben történő menedzseléséről.
A harmadik nap nyitóeseményét és egyben a konferencia utolsó plenáris előadását Yingguang Li professzor, a kínai Nanjing University of Aeronautics and Astronautics munkatársa tartotta a szénszálas anyagok kezelésének új, nagynyomású, mikrohullámos megoldásáról, illetve a repülésben alkalmazott anyagok gyártásának és kezelésének kihívásairól. A nap további része az üzleti intelligencia, az additív gyártás és az ipar 4.0-ás megoldások témakörei köré szerveződött. Az érdeklődők többek között arról is hallhattak előadást, hogy mi lehet a 3D-nyomtatás repülésben betöltött szerepe, vagy mennyire lehet előre meghatározni a lézervágások utáni élhibákat mesterséges intelligencia bevetésével.