Ugrás a tartalomra

Rangos nemzetközi díjra jelölték a BTK ZTI munkatársainak közreműködésével az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételeiről készült tanulmánykötetet

Hírek

Rangos nemzetközi díjra jelölték az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gondozásában 2021-ben megjelent „Eritis mihi testes” – Az 1938-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangfelvételei című kiadványt. Az OSZK és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete (BTK ZTI) munkatársainak együttműködésében született kétnyelvű kötet a hangtári és audiovizuális felvételekkel foglalkozó nemzetközi szakmai szervezet, az Association for Recorded Sound Collections (ARSC) 2022. évi elismerését nyerheti el a történeti hangfelvételek kutatása kategóriában. A kiadvány reprezentatív képet ad a harmincas évek magyar kultúrtörténetéről és az egykori világtalálkozóról, valamint az egyházzenei hangfelvételek története mellett a korabeli kiadók, lemezcégek működésébe is betekintést nyújt.

A kötet tartalmi része a BTK ZTI kutatóinak munkája. B. Kaskötő Marietta a zenei felvételeket vizsgálta a korabeli magyar egyházzene-történet és egyházzenei előadásmód viszonylatában, Szabó Ferenc János pedig maguknak a felvételeknek a történetét rekonstruálta, továbbá a hangfelvételek anyagát is ő állította össze az OSZK kutatói, Dede Franciska és Illyés Boglárka közreműködésével. A digitalizálást és a restaurálást Solymosi Ákos, az OSZK munkatársa végezte.

Az 1938-ban megrendezett 34. Eucharisztikus Világkongresszus nemcsak a 20. század magyar egyházi és kultúrtörténetében, de a magyar hangfelvétel-történetben is kiemelkedő eseménynek számított. „Tulajdonképpen ez volt az első komoly, megoldandó erőpróba a magyar hangrögzítés, hangfelvétel, illetve rádiózás történetében. Jelentősnek mondható abból a szempontból is, hogy a rendezvényen a korszak összes technikai médiuma képviseltette magát. A Magyar Filmhíradó például több programon készített felvételeket, és a Magyar Rádió is nagyon széles idősávban közvetítette a kongresszus eseményeit” – mondta el Szabó Ferenc János.

A kongresszus eseményeit háromféle hangzó dokumentumtípus is megőrizte: kereskedelmi forgalomba került gramofonlemezek, a Magyar Rádió stúdiófelvételei, valamint rádióközvetítések röntgenlemezre rögzített privát hangfelvételei is fennmaradtak. A három típus három különböző nézőpontból mutatja be az eucharisztikus kongresszust. A Radiola-lemezek az előkészületeket támogatták, a Magyar Rádióban felvett és lemezre vágott stúdiófelvételek a rádió Hangmúzeumának történeti felvételeit gazdagították, míg az élő hangközvetítések privát rögzítései pillanatfelvételként őrizték meg a kongresszus eseményeinek hangulatát. Az 1938-as esemény archív hangdokumentumai 2021-ben, az ismét Budapesten megrendezett, 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében kerültek első ízben nyilvánosságra.

„Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a réginek tűnő, ugyanakkor unikális hangfelvételek, bármennyire is recsegnek, vagy adott esetben már meghaladottnak tűnnek, kulturális szempontból sokszor felbecsülhetetlen értéket képviselnek” – jegyezte meg Szabó Ferenc János. „A hanganyagok nemcsak az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus eseményeiről adnak képet a mai kor számára, hanem tanúskodnak sok ezer, az 1900-as évek elején született ember hitéről” ‒ tette hozzá a kutató.

A kiadvány része egy egyedülálló CD-hanganyag és egy gazdag képes melléklet. A CD-n reprezentatív válogatás hallható a kongresszus hangfelvételeiből, amelyek között az eucharisztikus találkozó hivatalos énekrendjében szereplő népénekek mellett különleges felvételek, a megnyitóünnepség részletei, valamint Eugenio Pacelli (1876–1958) bíboros, pápai legátus ‒ a későbbi XII. Piusz pápa ‒ Mátyás-templombeli köszöntése is megtalálhatók. A tanulmányokat a kötetben a hangfelvételek átírt szövegei követik.

A szerzők az illusztrációkra is nagy hangsúlyt fektettek: kották, plakátok, lemezcímkék, fényképek színesítik a kétnyelvű tanulmányok és zenei emlékek alkotta összképet. A kötet által az olvasók az egyházzenei hangfelvételek története mellett a korabeli kiadók, lemezcégek működésébe is bepillantást nyerhetnek, ami művelődéstörténeti szempontból is igazi ritkaság.

A jelölésről és a kötetről további információk itt olvashatók.