Az ELKH-hoz tartozó Bölcsészettudományi Kutatóközpont újabb taggal bővítette a Mohács 1526–2026. Rekonstrukció és Emlékezet című sorozatát. A kötet B. Szabó János és Farkas Gábor Farkas szerkesztésében korabeli forrásokon és az azóta eltelt időszak forrásain keresztül mutatja be az 1526. augusztus 29-én megvívott csatát, az ahhoz vezető időszakot és a történelmi ütközetet követő eseményeket.

„»Mohács« örök. Viszonyítási pontja, örök keserve, örök »gombóca« minden magyarnak, akit érdekel a múltja” – írja Fodor Pál, a BTK főigazgatója a kötet előszavában. A korrajz mellett a szerzők arra is vállalkoznak, hogy megmutassák: tulajdonképpen mi is veszett Mohácsnál.

Than Mór: A mohácsi csata

A kötet alapjául szolgáló források jelentős része most először olvasható magyarul. A szerzők igyekeztek az újabb szövegek mellett a szakma által már korábbról ismert források magyar fordításait is beépíteni a korpuszba. A Mohács-projekthez csatlakozó fordítógárdának köszönhetően angol, német, francia, olasz, cseh, török és latin szövegeket tárnak első ízben magyarul (vagy a korábbiaknál jobb fordításban) az olvasó elé.

A kötet minden eddigi szöveggyűjteménynél teljesebb, ezáltal élesebb képet mutat mind az egykori történésekről, mind az utókor emlékezetének folyamatos átalakulásról, ami időről időre kihatott a történeti kutatásokra és e sorsfordító esemény értékelésére is.

A kötet három tematikus egységbe gyűjti a kiadott szövegeket. Az első részben az 1526-os év eseményeit követhetjük nyomon. A második részben a változatos műfajú emlékezetkultúra kerül új megvilágításba, melyben minden eddiginél részletesebb formában bomlik ki, hogy ki mire emlékezik Mohács kapcsán, mit tart fontosnak kiemelni vagy éppen elhallgatni. Nagyon tanulságosnak ígérkezik az irodalomnak, a politikának és a kultusznak Mohácshoz való, nem éppen problémamentes viszonyát kronologikus rendben látni. A harmadik, nagyobb egységben a Mohácsra vonatkozó szövegek egy-egy téma köré rendeződve (a csata helyszíne, a magyar haditerv, a király halála stb.) mutatják be a másfél évszázados tudományos diskurzust és a hozzá szorosan kapcsolódó mitológiát.

Székely Bertalan: A mohácsi csata

A szöveggyűjtemény igazi csemegékkel is szolgál. Először szerepel nyomtatásban (magyar nyelven) például Szulejmán levele a velencei dózséhoz, egy álomszerű haditerv Szapolyai János ellen, Caspar Ursinus Velius mohácsi csatáról szóló töredéke, egy részlet Wolfgang Lazius történeti munkájából, valamint a Habsburg-ház dicsőségtükre. Új fordításban (és új tárgyi jegyzetekkel) olvasható a hadjáratban részt vevő oszmán vezírek, államférfiak, szandzsákbégek, udvari zsoldosok, janicsárok fegyver- és hadianyaglistája, valamint a rendkívüli jelentőségű 1526. évi török hadinapló. Remek adalékokkal szolgálnak továbbá a magyarul először kézbe vehető izgalmas és naprakész olasz kémjelentések, a modern populáris kultúrát megelőlegező német hírlapok, a történészi elfogulatlanság és a mítoszok között egyensúlyozó cseh, illetve latin krónikák, valamint angol és francia levelek is.