Kovács Sándor Zsolt (tud. munkatárs, ELKH KRTK RKI) és Uzzoli Annamária (tud. főmunkatárs, ELKH KRTK RKI) társszerzőségével jelent meg a Population Health Management c. rangos folyóiratban egy magyar kutatócsoport cikke a koronavírus-pandémia (COVID19) első hullámának magyarországi lefutásáról, amelyben a szerzők modellezték a járvány egészségügyi ellátórendszerre, gazdaságra és regionális különbségekre gyakorolt hatásait.

A „Translating Scientific Knowledge to Government Decision Makers Has Crucial Importance in the Management of the COVID-19 Pandemic” címmel megjelent cikk multidiszciplináris szerzői közössége („Koronavírus elleni transzlációs lakosságtámogató akció- és kutatócsoport” – KETLAK) különböző tudományterületek (orvostudomány, matematika, közgazdaságtan, földrajz és regionális tudomány) módszertanát, és a koronavírus-járványhelyzettel kapcsolatos első kutatási eredményeit alkalmazta a tanulmány során. A kutatócsoport a munkája során két átfogó jelentést készített a szakpolitikai döntéshozatal számára, amelyben összefoglalták a beazonosított problémákat, és megoldási lehetőségeket javasoltak. A kutatócsoport által a cikkben bemutatott modellek az egészségügyi források és kapacitások alakulását, a regionális különbségeket, a gazdasági visszaesést, az oktatási intézmények bezárásának és újranyitásának hatásait vázolják fel, illetve a modellek révén különböző vírusterjedési szcenáriók mellett az optimális tesztelési és nyomonkövetési stratégiára is rámutatnak. Ezekre alapozva egy országos tesztelési és szűrési program alternatívái is meghatározásra kerültek a járvány első hullámának időszakában.

A kutatás eredményei kulcsfontosságú adatokat nyújtottak a magyar kormánynak ahhoz, hogy háttérként szolgáljanak az egészségügyi kapacitásokról, a lezárások fenntartásáról, valamint az aktuális tesztelési stratégiáról szóló döntésekhez oly módon, hogy azok közben figyelembe vegyék az ország egyes térségei között meglévő gazdasági, társadalmi és egészségügyi különbségeket is (1. ábra).

1. ábra: Regionális különbségek Magyarországon. Forrás: Gombos Katalin, Herczeg Róbert, Erőss Bálint, Kovács Sándor Zsolt, Uzzoli Annamária, Nagy Tamás, Kiss Szabolcs, Szakács Zsolt, Imrei Marcell, Szentesi Andrea, Nagy Anikó, Fábián Attila, Hegyi Péter és Gyenesei Attila (2020).

A regionális különbségeket tekintve az „A” térkép a 65 éven felüli emberek számát mutatja. A „B” térkép az intenzív ellátást biztosító ágyak számát mutatja 100 ezer főre vetítve. A „C” térkép a járvány következményeként várható gazdasági visszaesést illusztrálja, ahol az értékeket egy 1 és 1,5 közötti, normalizált skálára számították át a szerzők. A „D” térkép a „Komplex egészségügyi távolság index” (CHDI) eredményeit mutatja. Ez az index azt mutatja meg, hogy az egyes magyarországi járásokból mennyire elérhetők az egészségügyi ellátó intézmények, központok. Az 1 és 5 közötti skálán minél magasabb egy járás értéke, az annál korlátozottabb elérhetőséget jelöl.

Magyarország a koronavírus-járvány első hulláma során európai összehasonlításban az alacsony fertőzöttségű országok közé tartozott. Ez is bizonyítja, hogy járványhelyzet idején a multidiszciplináris kutatócsoportok fontos segítséget nyújthatnak a döntéshozóknak. A KETLAK-hoz hasonló csoportok létrehozása, kutatási tevékenysége és a döntéshozatalban való részvétele modellként szolgálhat más országok kutatói és döntéshozói számára is.

A cikk teljes szövegének elérhetősége: https://www.liebertpub.com/doi/full/10.1089/pop.2020.0159

A KETLAK kutatócsoport tagjai: Gombos Katalin (PTE), Herczeg Róbert (PTE), Erőss Bálint (PTE), Kovács Sándor Zsolt (ELKH KRTK RKI), Uzzoli Annamária (ELKH KRTK RKI), Nagy Tamás (PTE), Kiss Szabolcs (PTE és SZTE), Szakács Zsolt (PTE), Imrei Marcell (PTE), Szentesi Andrea (PTE és SZTE), Nagy Anikó (Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet), Fábián Attila (Soproni Egyetem), Hegyi Péter (PTE és SZTE) és Gyenesei Attila (PTE és Bialystok-i Egyetem).