Ugrás a tartalomra

Molnár Antal, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója a Propaganda Fide Kongregáció intézménytörténetét feltáró római emlékülésen tartott előadást

Hírek

Molnár Antal, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Történettudományi Intézetének igazgatója, a Történettudományok Pápai Bizottságának tagja, tudományos tanácsadója is előadást tartott a Hitterjesztés Szent Kongregációja alapításának 400. évfordulója alkalmából rendezett konferencián. A nemzetközi tanácskozás mindenekelőtt a XV. Gergely pápa által 1622. január 6-án alapított Sacra Congregatio de Propaganda Fide (Hitterjesztés Szent Kongregációja) intézménytörténetét tárta fel, kiemelve a kongregáció teológiai és tudományos munkáját, valamint hitterjesztő szolgálatát.

Az Evangelizációs Dikasztérium, a Pápai Urbaniana Egyetem és a Történettudományok Pápai Bizottsága szervezésében 2022. november 16. és 18. között tartották az Euntes in mundum universum című tanácskozást. A jeles jubileum alkalmából tartott ünnepi események közül ez a konferencia tekinthető az Apostoli Szentszék részéről rendezett legrangosabb tudományos rendezvénynek.

A Pápai Urbaniana Egyetemen megrendezett konferencia öt szekciója – amelyen öt kontinens kilenc országából huszonnégy előadó vett részt – a kongregáció négyszáz év alatt folytatott hitterjesztő szolgálatát, teológiai és tudományos munkáját mutatta be, elősegítve a felekezetek közötti konfliktusok megoldását és a párbeszéd kialakítását. A Propaganda Fide Kongregáció új elnevezése 1988-tól Népek Evangelizációjának Kongregációja lett, feladatait 2022. június 5-től az Evangelizációs Dikasztérium látja el.

A tanácskozáson Molnár Antal A hit és a népek szolgálatában minden kontinensen című ülésszakon „Terrae missionis” az öreg kontinensen: a Hitterjesztés Szent Kongregációja és Európa a 17–19. század között címmel tartott előadást.

A kutatóval P. Vértesaljai László jezsuita atya, a Vatikáni Rádió magyar adásának főszerkesztője készített interjút a római emlékülésről. Molnár Antal a beszélgetés során elmondta, hogy a Vatikánban kutatóintézeti feladatokat ellátó Történettudományok Pápai Bizottságának egyik legfőbb kötelessége az, hogy megszervezze azokat a tudományos értelemben és szimbolikusan is jelentős megemlékezéseket, amelyek az Apostoli Szentszék és a katolikus egyház legfontosabb évfordulóira reflektálnak.

Kiemelte, hogy a Propaganda Fide a 16–17. században a római pápák által alapított kongregációk közül az egyik legjelentősebb, mindenekelőtt azért, mert az univerzalitás igényével jött létre, és hatóköre nemcsak a Pápai Állam vagy Itália területére, hanem az egész világra kiterjedt. Az alapító XV. Gergely pápa személye is rendkívül fontos, akinek bár igen rövid, alig kétéves pápaság adatott meg, mégis számos jelentős reform, politikai cselekvés fűződik a nevéhez. A 17. század első felében ő volt az egyetlen határozott birodalmi politikával rendelkező pápa.

Molnár Antal hozzátette, hogy a hit terjesztését általában tengerentúli, ázsiai, afrikai, dél-amerikai perspektívában szokás vizsgálni, de a 17. század elején a Propaganda Fide Kongregáció megalapításában legalább ennyire fontos szerepet játszott az európai helyzet. Megalapításának hármas célkitűzése volt: a nem keresztények térítése, az ortodoxok és protestánsok visszavezetése a katolikus egyházba, illetve a katolikus kisebbségek gondozása. Az utóbbi kettő jelentős európai dimenziója adta Molnár Antal előadásának témáját is, Európa globális missziós központtá válása pedig ugyancsak a Propaganda Fide Kongregáció nevéhez fűződik.

Az interjúban a BTK Történettudományi Intézetének igazgatója arra is kitért, hogy a latin propaganda szó jelentése milyen változásokon ment keresztül az évszázadok során, és nem lehet a 20. század szemüvegén keresztül nézni a 17. századi névválasztást. Akkor a hit komplex módon történő terjesztését, propagálását, a mai értelemben vett missziót jelentette, és nem volt semmi köze a 20. századi diktatúrák manipulatív, közvéleményt formáló propagandafogalmához.

Molnár Antal hangsúlyozta: a konferencia során világossá vált, hogy a Propaganda Fide Kongregáció a római kúrián belül a keresztény ember méltóságát a leginkább szem előtt tartó intézmény volt. Határozottan képviselte azt is, hogy mindenkinek az anyanyelvén kell az evangéliumot hirdetni, ezért óriási érdemei vannak a modern nyelvtudomány, a szótárak és nyelvtanok készítésének terén is.