Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) örömmel jelenti be, hogy Mezei Ferenc professzornak ítélték oda a 2021-es Gothenburg Lise Meitner-díjat, amelyet a tervek szerint ünnepélyes keretek között ősszel vehet majd át. A rangos díjat a svédországi Göteborgi Egyetem Fizika Tanszéke alapította 2006-ban, és a Göteborgi Egyetemhez tartozó Chalmers Műszaki Egyetem Göteborgi Fizikai Központja ítéli oda. Mezei Ferenc az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testületének tagja.
Mezei Ferenc régóta szoros kapcsolatban áll az Energiatudományi Kutatóközponttal, illetve az azon belül működő Budapesti Kutatóreaktorral (BKR). Legfontosabb felfedezései is a kutatóreaktorhoz kötődnek. Amint az a méltatásban szerepel, a díjat az úgynevezett neutronspin-echo módszer és a szupertükör felfedezéséért kapta, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a neutronszórási módszerek fejlődéséhez. A spin-echo elvet Mezei a BKR-nél az 1972-ben végzett kísérlettel igazolta. Az első szupertükröket szintén a KFKI-ban készítették, és a reaktornál végezték az ezzel kapcsolatos méréseket.
Egy másik fontos felfedezését – mely egyben svédországi vonatkozású is – szintén kiemelték a díj odaítélésének indoklásaként: ez a hosszú impulzusú neutronforrás-koncepció, amely a Lundban jelenleg épülő Európai Spallációs Forrás (ESS) újszerű műszaki tervezésének az alapja. Ezt a koncepciót Mezei Ferenc publikálta elsőként az Acta Physica Hungarica-ban, 1994-ben. A neutronszórásban a repülésiidő-technika (TOF) a hosszú impulzusú forrás koncepciójának egyik alappillére, Mezei hozzájárulása ennek fejlesztéséhez alapvető fontosságú. A TOF-módszerekkel többszörös intenzitásnövekedést, valamint a spektrális és a térbeli felbontás javulását lehet elérni a neutronos műszerek egy jelentős osztályánál. Például az úgynevezett „ismétlődésiráta-sokszorozási eljárást” először 2002-ben a BKR egyik neutronvezetőjén demonstrálták, és 2004-ben itt építették fel az első ilyen alapon működő teljes értékű műszert is. A Budapesti Neutron Centrumnak ez a „TOF-ND” diffraktométere akkoriban felülmúlta a világ valamennyi hasonló eszközének a paramétereit.
Mezei Ferenc döntő szerepet játszott a reaktor 1990-es korszerűsítését követően létrehozott Budapesti Neutron Centrum (BNC) műszerparkjának a kialakításában. 1992 és 2010 között ő volt a BNC Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testületének elnöke. Napjainkban egy úttörő projektet vezet, melynek célja egy új típusú, gyorsító bázisú kompakt neutronforrás (CANS) létrehozása. Ez egyébként a köz- és a magánszféra közötti partnerség egyik jó példája a K+F területén: az EK a Mirrotron Kft.-vel közösen Martonvásáron építi meg Európa első CANS-berendezését, amelyet 2022-ben helyeznek majd üzembe. Ez egyben a BKR gyorsító alapú átalakításának az előfutára lesz, ugyanis 2027 után várhatóan sor kerül a reaktor leállítására, majd a megújítására, amelyet Mezei Ferenc 2021-ben elfogadott szabadalma alapján terveznek elvégezni. A koncepció a reaktor teljes leszerelése helyett annak egy gyorsítós neutronforrássá történő átalakítását indítványozza.