Mezei Ferenc Gothenburg Lise Meitner-díjban részesül

Hírek

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) örömmel jelenti be, hogy Mezei Ferenc professzornak ítélték oda a 2021-es Gothenburg Lise Meitner-díjat, amelyet a tervek szerint ünnepélyes keretek között ősszel vehet majd át. A rangos díjat a svédországi Göteborgi Egyetem Fizika Tanszéke alapította 2006-ban, és a Göteborgi Egyetemhez tartozó Chalmers Műszaki Egyetem Göteborgi Fizikai Központja ítéli oda. Mezei Ferenc az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testületének tagja.

elkh-mezei-ferenc-400x400
Mezei Ferenc

Mezei Ferenc régóta szoros kapcsolatban áll az Energiatudományi Kutatóközponttal, illetve az azon belül működő Budapesti Kutatóreaktorral (BKR). Legfontosabb felfedezései is a kutatóreaktorhoz kötődnek. Amint az a méltatásban szerepel, a díjat az úgynevezett neutronspin-echo módszer és a szupertükör felfedezéséért kapta, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a neutronszórási módszerek fejlődéséhez. A spin-echo elvet Mezei a BKR-nél az 1972-ben végzett kísérlettel igazolta. Az első szupertükröket szintén a KFKI-ban készítették, és a reaktornál végezték az ezzel kapcsolatos méréseket.

Egy másik fontos felfedezését – mely egyben svédországi vonatkozású is – szintén kiemelték a díj odaítélésének indoklásaként: ez a hosszú impulzusú neutronforrás-koncepció, amely a Lundban jelenleg épülő Európai Spallációs Forrás (ESS) újszerű műszaki tervezésének az alapja. Ezt a koncepciót Mezei Ferenc publikálta elsőként az Acta Physica Hungarica-ban, 1994-ben. A neutronszórásban a repülésiidő-technika (TOF) a hosszú impulzusú forrás koncepciójának egyik alappillére, Mezei hozzájárulása ennek fejlesztéséhez alapvető fontosságú. A TOF-módszerekkel többszörös intenzitásnövekedést, valamint a spektrális és a térbeli felbontás javulását lehet elérni a neutronos műszerek egy jelentős osztályánál. Például az úgynevezett „ismétlődésiráta-sokszorozási eljárást” először 2002-ben a BKR egyik neutronvezetőjén demonstrálták, és 2004-ben itt építették fel az első ilyen alapon működő teljes értékű műszert is. A Budapesti Neutron Centrumnak ez a „TOF-ND” diffraktométere akkoriban felülmúlta a világ valamennyi hasonló eszközének a paramétereit.

Mezei Ferenc döntő szerepet játszott a reaktor 1990-es korszerűsítését követően létrehozott Budapesti Neutron Centrum (BNC) műszerparkjának a kialakításában. 1992 és 2010 között ő volt a BNC Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testületének elnöke. Napjainkban egy úttörő projektet vezet, melynek célja egy új típusú, gyorsító bázisú kompakt neutronforrás (CANS) létrehozása. Ez egyébként a köz- és a magánszféra közötti partnerség egyik jó példája a K+F területén: az EK a Mirrotron Kft.-vel közösen Martonvásáron építi meg Európa első CANS-berendezését, amelyet 2022-ben helyeznek majd üzembe. Ez egyben a BKR gyorsító alapú átalakításának az előfutára lesz, ugyanis 2027 után várhatóan sor kerül a reaktor leállítására, majd a megújítására, amelyet Mezei Ferenc 2021-ben elfogadott szabadalma alapján terveznek elvégezni. A koncepció a reaktor teljes leszerelése helyett annak egy gyorsítós neutronforrássá történő átalakítását indítványozza.