A KRTK Regionális Kutatások Intézetében (KRTK RKI) 2015-ben indult és 2019-ben zárult a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával zajló Változás és folytonosság a magyar térképzetekben: nemzet, területiség, fejlesztés és határpolitika című kutatás, amelynek egyik jelentős eredménye Hajdú Zoltán (tudományos tanácsadó, KRTK RKI) Magyarország történeti államföldrajza című monográfiája, amely 2020 júliusában jelent meg a Dialóg Campus Kiadó gondozásában. A kötet a politikai földrajz hiánypótló műve, amely földrajzi megközelítésben dolgozza fel Magyarország államtörténeti fordulópontjait, sajátos korszakait.

A magyar állam története és az államhatárok tudatos ellenőrzése, védelme a honfoglalástól kezdve folyamatosan egybekapcsolódott. A gyepűrendszer, a határ(őr)vármegye, Erdélynek jelentős részben a határvédelemhez kapcsolódó története, az ország déli határai mentén életre hívott, mélységben tagolt bánsági védelmi övezet és végvárvonal, majd a Katonai Határőrvidék története messzire vezető hatásokat generált. A kiegyezés után a belső és külső határok funkcionálisan eltérő tartalmat hordoztak. Az első világháborús vereséggel felbomló történelmi Magyarország katonailag szinte védhetetlen határok közé, ellenséges kisantanti környezetbe került. Magyarországnak mindig is volt nagyhatalmi szomszédja (néha több is), de a második világháború alatti német és szovjet szomszédság csaknem végzetesnek bizonyult. A vesztes második világháború után az ország beilleszkedett a megosztott világ struktúráiba. A kettős vasfüggöny (a „rendes” nyugati és a szovjet) mind a Nyugat, mind pedig a Szovjetunió felé sajátos, de funkcionálisan és ellenőrzéstechnikailag bonyolult határvilágot teremtett. A hidegháború után az átalakuló világban az „országhatárokra vetettség” sok szempontból megmaradt, és ma is sajátosan jelentkeznek a NATO, illetve az EU határdimenziói az ország életében. Az új világrend, valamint annak napjainkban is folyó átalakulása egyszerre vet fel szövetségesi, elsődleges és másodlagos szomszédsági, valamint globális összefüggéseket. A határok funkciója és politikai tartalma nem egyszerűsödik, hanem – részben a globális környezeti és migrációs folyamatok miatt – egyre érzékenyebbé válik. Ajánljuk a kötetet mindazoknak, akik érdeklődnek Magyarország korszakonként változó államterülete, határtörténete és határpolitikája iránt.

Magyarország „külső határainak” sajátossága, 2019
Jelmagyarázat: 1 – schengeni külső határ; 2 – EU külső határ; 3 – NATO külső határ; 4 – az eurózóna határa.
Forrás: Hajdú, 2019

A tavaly zárult projekt további eredményei többek között rámutattak arra, hogy a kétpólusú világ összeomlása utáni új világpolitikai korszak folyamatai alapvetően érintettek országokat, kontinenseket. 1991-től újrarendeződtek Európa államföldrajzi és államhatárviszonyai: megszűnt a kettős vasfüggöny, megváltozott Magyarország szomszédsági környezete, az új államok új nemzet- és államépítési politikát folytattak, és ez megjelent az államközi, illetve a határokon átnyúló kapcsolatokban is, amit tovább alakított az EU-integráció. Az EU bővítési folyamatai és az azokhoz szükségszerűen kapcsolódó határváltozások magukkal hoztak egyfajta „területi és határlebegést”. Az európai társadalmakat nem szerencsés a legalapvetőbb kérdésekben (terület, határ) folyamatos „követő állapotban” tartani. Az EU belső és külső határai teljesen eltérő szituációkat hordoznak, a belső határokon csökkent a „határpszichózis” (1. ábra). A külső határok és a szomszédságpolitikai folyamatok tekintetében az EU a meghatározó finanszírozó. A 2015 utáni időszak folyamatait Magyarország déli határain a migrációs mozgások, illetve az azokra adott magyar jogi és műszaki válaszok (jogi, műszaki határzár) határozzák meg. A magyar államhatár-politika kezdetben negatív megítélés alá esett az EU országainak többsége és a szomszédos államok kormányai részéről, majd elindult egyfajta „tudomásulvételi” folyamat. A külső határokkal és a migrációval kapcsolatos nézetkülönbségek nem szűntek meg, feltehetően a belső és külső „határdilemmák” hosszú távon a jövőben is fennmaradnak.