Az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete (KRTK KTI) 2000-ben indította el a magyarországi munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató, és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci Tükör című évkönyvsorozatot (Sorozatszerkesztő: Fazekas Károly). A sorozat szerkesztőinek korábbi gyakorlatát megőrizve idén is kiválasztottak egy olyan területet, amelyet különösen fontosnak tartanak a magyarországi munkapiaci folyamatok megértése, illetve a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. Így tehát az idei Közelkép az egészségi állapot és a munkaerőpiac kapcsolatát tárgyalja.

A Tükör

A kiadvány fejezetei a magyarországi munkapiac 2019–2020. évi fejleményeit, a koronavírus-járvány első hullámában alkalmazott kormányzati és vállalati szakpolitikákat, az egészségi állapot és a munkaerőpiac közötti kapcsolatot, a munkaerőpiac jellemzőinek időbeli alakulását jellemző statisztikai adatokat, illetve a magyarországi munkaerőpiaci kutatások friss publikációit mutatják be. Az egyes fejezetek megírásánál – ahol lehetett – igyekeztek kitérni a koronavírus-járvány 2020. évi tavaszi hullámával kapcsolatos fejleményekre is.

A Közelkép

A Közelkép című fejezet (szerkesztette: Elek Péter és Hajdu Tamás) az egészségi állapot, az egészségügyi ellátások igénybevétele és a munkaerőpiaci helyzet (gazdasági aktivitás, foglalkoztatás, keresetek, munkapiaci körülmények) közötti összefüggéseket vizsgálja Magyarországon. A kapcsolat komplex: egyrészt az emberek egészségi állapota befolyásolja foglalkoztathatóságukat, másrészt a munkaerőpiaci helyzet és a munkakörülmények vissza is hatnak az egészségükre. A Közelkép írásai különböző élethelyzetekben – a gyermekkortól kezdve egészen az időskorig – elemzik ezt a kétirányú kapcsolatot.

A tanulmányok egyik alapját az az egyedülállóan gazdag adminisztratív adatbázis jelenti, amelyet a  KRTK Adatbankja állított össze, és amely a magyar lakosságnak egy véletlenszerű mintájára vonatkozóan tartalmaz anonimizált munkapiaci és egészségügyi adatokat. Ez az adatbázis olyan kérdések megválaszolására ad lehetőséget, amelyekre korábban Magyarországon nem, vagy csak korlátozottan volt mód.

Jövedelmi és munkapiaci egyenlőtlenségek az egészségben

A kötet egyik hangsúlyos témája az egészségi állapotnak és az egészségügyi ellátás igénybevételének az egyenlőtlensége. Bíró Anikó, Branyiczki Réka és Kollányi Zsófia tanulmánya („Egészségi állapot és munkapiaci státus összefüggései Magyarországon és Európában”) rámutat arra, hogy a felnőtt magyar lakosság egészségi állapota lényegesen rosszabb, mint az európai átlag, és az egészségbeli elmaradás elsősorban a nem dolgozók körében jelentkezik. Egy másik, számos adminisztratív adatállományt felhasználó tanulmány („A mortalitás és morbiditás jövedelmi egyenlőtlenségei”) szerint a középkorú generáció halálozási rátája több mint kétszer nagyobb a települések jövedelem szerinti legszegényebb huszadában, mint a leggazdagabb huszadban, ezért a 45 éves nők 4,6 évvel, az ugyanilyen korú férfiak pedig 6,9 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak a leggazdagabb településeken, mint a legszegényebbeken. Ráadásul ennek az eltérésnek legalább a felét megmagyarázza a szegényebbek körében magasabb arányt mutató elkerülhető – azaz a megelőzhető, illetve kezelhető betegségekkel összefüggő – halálozás. Az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésben, azok igénybevételében, valamint az egészséget befolyásoló viselkedési formákban is jelentős jövedelemegyenlőtlenségek mutathatók ki.

A települési jövedelem szerinti különbségekhez hasonló egyenlőtlenségek tapasztalhatók a munkajövedelem szempontjából is. Bíró Anikó és Prinz Dániel tanulmánya („Munkajövedelem, egészségi állapot és egészségügyi kiadások”) megmutatja, hogy bár a magasabb jövedelmű dolgozók átlagosan egészségesebbek az alacsonyabb jövedelműeknél, a társadalombiztosítás rájuk fordított kiadásai mégis nagyobbak, ennek pedig részben hozzáférési okai vannak.

A Közelkép tanulmányai azt is bemutatják, hogy a munkapiaci helyzet megváltozásának – például az állásvesztésnek vagy az öregségi nyugdíjba vonulásnak – önmagában is jelentős egészséghatása lehet. Elek Péter, Krekó Judit és Munkácsy Balázs tanulmánya („A gazdasági válság és az állásvesztés hatása az egészségi állapotra”) szerint például az állásvesztés után a háziorvosi, illetve járóbeteg-megjelenések száma, valamint a gyógyszerfogyasztás is visszaesik, ugyanakkor a halálozási kockázat emelkedik.

A szakpolitikai intézkedések hatása

A Közelkép egy másik visszatérő témája a szabályozási környezet fontosságának dokumentálása. Csillag Márton, Marczell Kinga és Márk Lili tanulmánya („A táppénz ösztönzési hatásai”) szerint a táppénzszabályok elmúlt években történő szigorítása – például a táppénzplafon drasztikus csökkentése – jelentősen visszavetette a dolgozók táppénzen töltött idejét. Krekó Judit és Scharle Ágota pedig azt elemzi („Megváltozott munkaképesség, rokkantság, rehabilitáció”), hogy a megváltozott munkaképesség esetén kapható ellátások szigorítása, valamint a kapcsolódó keresletoldali szakpolitikai eszközök (például a foglalkoztatási kvóta) milyen hatással voltak e személyek foglalkoztatására és a rokkantsági rendszerbe való beáramlásukra. A kutatók megmutatják például, hogy a rehabilitációs hozzájárulás rendszerének körülbelül 20–25 ezer munkahely köszönhető, valamint azt is dokumentálják, hogy a rokkantsági és rehabilitációs ellátások rendszerének átalakításával egy relatíve rosszabb egészségi állapotú csoport lépett be az ellátásokba, tehát érdemben nőtt a rendszer célzottsága.

A koronavírus-járvány

A Közelkép a koronavírus-járvány második hulláma alatt került nyomdába, így még nyilvánvalóan nem vállalkozhatott a járvány egészségügyi, munkapiaci, gazdasági és oktatási következményeinek a teljes körű elemzésére. Váradi Balázs tanulmánya („Magyarországi közpolitikai reakciók a koronavírus-járványra 2020 első félévében”) azonban általános leírást ad a járvány során felmerülő egészségügyi és gazdasági döntési dilemmákról, továbbá röviden értékeli a Magyarországon 2020 első felében alkalmazott közpolitikai lépéseket. Köllő János írása („Foglalkoztatás a koronavírus-járvány első hullámának idején”) pedig a munkaerőpiaci hatásokat tekinti át a legújabb rendelkezésre álló adatok alapján, kitérve azok társadalmi csoportok szerinti heterogenitására is. Az elemzés megmutatja, hogy a koronavírus-járvány első hulláma idején bevezetett korlátozások, illetve a keresleti és kínálati oldalon jelentkező gazdasági zavarok a 2008-ban kezdődő gazdasági válságnál is súlyosabban érintették a munkaerőpiacot: a teljes munkaidős egyenértékesben mért foglalkoztatás 9 százalékkal volt alacsonyabb 2020 második negyedévében, mint január-február folyamán. A foglalkoztatás visszaesése aránytalanul nagy mértékben érintette a fiatalokat, a pályakezdőket és az alacsonyabb iskolai végzettségűeket. A munkahelyvesztés mértékét viszont csökkentette a távmunka térnyerése, ami leginkább a diplomások számára nyújtott segítséget: a második negyedévben otthon dolgozott az egyetemet végzettek, illetve a diplomás foglalkozásúak fele, ugyanakkor az érettségizetteknek csak az egytizede, a munkásoknak pedig kevesebb mint a két százaléka.

Egyéb témák

A Közelkép mintegy harminc tanulmánya természetesen számos egyéb kérdést is vizsgál. Külön alfejezet foglalkozik például a munkahelyi balesetekkel, az egészségügyi dolgozók egészségével, az orvosok elvándorlásával, a gazdasági átmenet hosszú távú egészségi következményeivel, a palliatív ellátás munkapiaci összefüggéseivel, vagy a gyermekkori egészségsokkok iskolázottságra kifejtett hatásával.