A Hunok, avarok, magyarok a korai középkorban – a modern multidiszciplináris kutatások tükrében című kiadvány Benkő Elek, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének igazgatója, valamint Bollók Ádám, az intézet tudományos főmunkatársa vendégszerkesztésében jelent meg a Magyar Tudomány 2021. májusi különszámaként. A kiadvány a kora középkori régészet és a korai magyar történet egyes kiválasztott kérdéseit vizsgáló tanulmányok gyűjteményét közli.
A kötetben található 16 írás 20 szerzőjének az a célja, hogy a tudományos kutatás jelenlegi állását bemutatva megismertesse az olvasókkal a régészet, a történettudomány, a nyelvtudomány és az archaeogenetika területén a témában elért tudományos alapokon álló eredményeket.
A különszám bevezető tanulmányában Benkő Elek a BTK Régészet Intézetében a kora középkori régészet és a korai magyarság kutatása terén az intézet alapításától napjainkig folyó munkákról és eredményekről nyújt rövid áttekintést. A kötetben az intézet munkatársai közül Csiky Gergelynek a hsziungnu régészetről, Masek Zsófiának a kelet-európai hun kori régészetről, Vida Tivadarnak az avarság keleti kapcsolatairól, míg Bollók Ádámnak a magyarság kereszténységgel való első találkozásairól jelent meg írása. Az archaeogenetikai kutatások aktuális állásáról a BTK Archeogenomikai Intézete munkatársainak – Szécsényi-Nagy Anna, Mende Balázs, Csáky Veronika és Szeifert Bea – összefoglalója olvasható.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai közül még Sudár Balázsnak, a BTK Történettudományi Intézete főmunkatársának a Magyar Őstörténeti Kutatócsoport működéséről, B. Szabó Jánossal közösen pedig a korai magyar történet kutatásának útjairól és lehetőségeiről jelent meg tanulmánya a kötetben. Ezenkívül Szovák Kornél, a BTK Moravcsik Gyula Intézete igazgatójának Szkítiáról és a szittya azonosságtudatról, valamint Türk Attila, a Magyar Őstörténeti Kutatócsoport vezetőjének a régészetnek a korai magyar történet kutatásában játszott szerepéről írt összefoglaló munkáját is tartalmazza a kiadvány.