Ugrás a tartalomra

Megérkezett az EK kutatóinak közreműködésével megvalósuló világelső kísérleti fúziós reaktor, az ITER központi mágnesének első része

Hírek

Megérkezett a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER gigantikus központi mágnesének első része a franciaországi  Cadarache központba. Az ITER jelenleg az egyik legnagyobb nemzetközi mágneses-fúziós kutatás-fejlesztési projekt a világon, amelyben Magyarországról az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának és Fúziós Technológia Laboratóriumának a szakemberei mellett több vállalkozás is részt vesz.

A 35 ország – köztük Magyarország  – részvételével zajló nemzetközi projekt célja a hidrogénfúzió révén történő kontrollált energiatermelés. A kaliforniai General Atomics által megalkotott Central Solenoid (központi tekercs) 66 tonnás mágnesrésze a tengeren át érkezett az Egyesült Államokból, majd a marseille-i kikötőből közutakon szállították a helyszínre.

A mágnes – amelynek összeállítása fontos lépés az ITER számára – további öt része legkésőbb 2024-re egyesül Bernard Bigot, az ITER Szervezetének igazgatója szerint. Amikor összeállítják, a Central Solenoid közel ezer tonnát fog nyomni, és 18 méter magas lesz.

„Ez lesz a világ legnagyobb erejű mágnese, mivel belsejében 13 tesla mágneses térrel rendelkezik majd, amely a Föld mágneses mezejénél 300 000-szer nagyobb” – fejtette ki Thierry Schild, a Solenoid technológiai menedzsere.

A magyar mérnökök tervezték meg az ITER teljes belső részének bekábelezését oly módon, hogy azok 20 évig karbantartás nélkül is működni tudjanak, emellett egyes komponenseit is ők tesztelték Budapesten. Az EK szakemberei jelenleg is dolgoznak az ITER különböző részegységein, valamint kritikus technológiáinak tesztelésén. Az ITER-berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített, körülbelül 150 millió Celsius-fokos hidrogéngáz „ég” el héliummá, miközben tízszer több energia keletkezik, mint amennyit az anyag fűtésére elhasználnak.

A becslések alapján a kísérletekkel az első plazmát (ionizált hidrogéngázt) 2025 decemberére hozzák létre, a teljes körű működést pedig 2035-re várják. A fúziós energia működő kereskedelmi energiaforrásként 2050 előtt nem fog villamos energiát termelni. A nukleáris fúzió támogatói szerint ez a jövő energiája, mivel gyakorlatilag korlátlan mennyiség állítható elő, és nem környezetszennyező.

A projekt eredeti költségvetése már megtriplázódott, jelenleg közel 20 milliárd euró.

Borítókép forrása: MTI