Tizenkilenc országból – köztük Magyarországról – 38 műholdat szállít Föld körüli pályára az a Szojuz-2.1.a típusú teherűrhajó, amelyet március 22-én indítottak el a kazahsztáni Bajkonurból. Az orosz űrhajón indult az űrbe többek között a magyar-szlovák-japán projekt keretében készült GRBAlpha nevű kisműhold, amelynek tervezője és projektvezetője az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a BME-s fejlesztésű SMOG-1 zsebműhold is.

A 10x10x10 centiméteres, gammasugárzás-detektorral felszerelt GRBAlpha kockaműhold az első, kísérleti példánya egy nagyszabású csillagászati műholdhálózatnak, amelynek segítségével igen pontosan azonosítani lehet majd a gamma-kitörések forrását. A CSFK kutatóinak vezetésével, nemzetközi együttműködésben épített kisműhold részleteiről egy korábbi cikkünkben olvashattak.

A Szojuzzal jut a világűrbe a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak és oktatóinak új űreszköze, a SMOG-1 zsebműhold is, amely az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára. A magyar űreszköz a világ első működő 5x5x5 centiméter (1 PocketQube) méretű kisműholdjának, a SMOG-P-nek az ikertestvére. Elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség, az elektroszmog vizsgálata. Másodlagos küldetésként egy totál ionizáló dózismérő került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja az űreszköz.

Az űrhajó indítását eredetileg 2020 harmadik negyedévére tervezték, majd 2021. március 20-ra ütemezték át. Szombaton azonban a Roszkoszmosz 38 perccel az indítás előtt, műszaki okok miatt elhalasztotta a startot.

Az új időpontot előbb vasárnap, majd hétfő reggelben határozták meg. Dmitrij Rogozin, az orosz állami űrvállalat vezérigazgatója közölte, hogy a zavar nem a hordozórakétában jelentkezett.

Forrás: MTI